A tárca közleményében felidézte, a február 7-i felsőoktatási kerekasztal plenáris ülése után elhangzott: segélyalap jön létre a finanszírozási gondokkal küzdő felsőoktatási intézmények megsegítésére, s az erről szóló javaslatot a szaktárca hamarosan a kormány elé terjeszti. Minden egyes felsőoktatási intézménnyel külön fognak megállapodásokat kötni, amelyekben az egyetemek, főiskolák vállalják, hogy mit tesznek a finanszírozási gondok megoldása érdekében, a kormány pedig rögzíti az összeget, amelyet számukra biztosít - erősítették meg.

A kommünikében kitértek arra is: a kormány jelentős, 47 milliárd forintra rúgó pluszforrásokat biztosít idén a felsőoktatásnak, így nemhogy forráskivonás történik, hanem például olyan - az előző kormányhoz köthető - hosszú évek óta húzódó helyzeteket oldanak meg, mint a PPP-beruházások helyzete és az egyes felsőoktatási intézmények csőd közeli állapotát ellensúlyozandó adósságkonszolidáció. A formálódó új finanszírozási rendszerben az egyetemek, főiskolák oktatási, tudományos, kutatási autonómiáját továbbra is garantálja az állam - rögzítették.

Mint írták, a felsőoktatási intézmények jelenlegi finanszírozási gondjai leginkább a hallgatói létszám csökkenéséből fakadnak, ami egyrészt a demográfiai helyzetnek, másrészt egyes szakok hallgatókat vonzó képességének jelentős csökkenésével magyarázható.

A hallgatói létszám csökkenése Kecskeméti Főiskola estében is jelentős volt: míg a 2006/2007-es tanévben 5410 hallgató tanult a főiskolán, addig jelenleg csupán 4376.

Országosan 2006/2007-ben 424 ezer hallgató volt a felsőoktatásban, ma 25 százalékkal kevesebben, nagyjából 330 ezren tanulnak felsőoktatási intézményben. Ráadásul sok egyetemre és főiskolára - a 2002-2010-es kormányzati ciklusban - erejüket és pénzügyi helyzetüket meghaladó PPP-beruházásokat erőszakoltak rá, melyek esetében a 400 ezret meghaladó hallgatói létszámot vették alapul. Többek között ezért vannak ma súlyos pénzügyi helyzetben a felsőoktatási intézmények - állapította meg a minisztérium.