Immár több mint egy éve tombol világszerte a Covid-19 okozta járvány, és még nem látszik a vége. A magyar gazdaság 2020-as 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít, ám a közép-kelet-európai térségben az egyik legrosszabb teljesítményt tükrözi, jóllehet a magyar kormány látszólag jelentős, a GDP 30 százalékára rúgó összeget fordított a kettős krízis leküzdésére.

A nagymértékű visszaesésben a magyar gazdaság nyitottsága és a járműiparra koncentrálódó exportszerkezete mellett a nem kellően hatásos válságkezelés is szerepet játszott. Az Orbán-kormány ugyanis - a "munkaalapú" társadalom eszményére hivatkozva - nem pótolta elégséges mértékben a kieső jövedelmeket, és így nem ösztönözte kellően a gazdaság fő hajtómotorját jelentő fogyasztást.

Az eredményes válságkezelést az is gátolta, hogy az egészségügyi és gazdasági krízis leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta, hanem korábban eldöntött, illetve hatalmi vagy üzleti haszonszerzést szolgáló fejlesztéseket finanszírozott.

A helyzetet a kabinet azon tévesnek bizonyult feltevése is rontotta, hogy átváltás volna az egészség és a gazdaság védelme között. A tavaly őszi lezárások és az idén tavaszi szigorítások emiatt bekövetkezett késlekedése a Covid miatti halálozás tragikus megugrásához vezetett, anélkül, hogy érzékelhető gazdasági haszonnal járt volna - olvasható a Pénzügykutató Zrt. friss negyedéves elemzésében.

Így néz ki távolról a helyzet

A magyar gazdaság hanyatlása a külső egyensúlyi helyzet javulásával járt együtt. A csökkenő fogyasztás és beruházás mérséklődő importigénye meghaladta az export (főleg a turizmushoz köthető) hanyatlását, a folyó fizetési mérleg pozícióját pedig a korábbinál kisebb jövedelemkiáramlás javította. A válságkezelés címén elköltött - azt valójában csak részben szolgáló - sok pénz hatására megugrott azonban az államháztartás folyó hiánya és az adósságráta.

A pandémia miatt megrendült befektetői bizalom és a tovább lazuló jegybanki politika hatására tíz százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest. Erősödött ugyanakkor háztartások megtakarítási hajlandósága és képessége, amit a korlátozott költési lehetőségek és az óvatossági megfontolások mellett a törlesztési moratórium is növelt. A megtakarítások szerkezetében a járvány hatására végbement változások a társadalom vagyoni-jövedelmi polarizálódását tükrözik.

Ami a hivatalos statisztikából kimaradt

A munkaerő-piaci és az inflációs folyamatok a KSH adatai szerint csak mérsékelten romlottak. A válság okozta gondok egy részét azonban - metodikai okokból - nem tükrözi a hivatalos statisztika - vélik a kutatók.

  • A reálkeresetek ugyanis a valóságban jóval kevésbé nőttek, mint amit a KSH kimutat, mivel ez nem öleli föl az ötnél kevesebb főt foglalkoztató cégeknél, valamint a részmunkaidőben dolgozókat, akiket a jelen válság az átlagosnál jobban sújt.
  • Az álláskeresés nehézségei miatt a munkájukat elvesztők egy része sem a munkanélküliek táborát, hanem az inaktívakét gyarapítja a hivatalos statisztikában.
  • A megugró élelmiszer- és csökkenő üzemanyagárak miatt (aminek valós hatását nem tükrözi az előző évi fogyasztói kosár) az infláció mutatója is lefelé torzít.

Mi lesz 2021-ben?

A Pénzügykutató friss prognózisa arra a feltételezésre épít, hogy Magyarországon és a fontosabb gazdasági partnereknél a vakcina széleskörű elterjedése nyárra lehetőséget teremt a kiterjedt korlátozások feloldására, nagyjából rendeződik az ország külgazdasági helyzete, helyreállnak a beszállítói kapcsolatok. A háztartások fogyasztása a reáljövedelmek korábbinál szerényebb növekedése és a biztonsági tartalékképzés miatt csak lassan épül fel, de a beruházások nagyobb lendületet vehetnek.

A kutatók szerint a fogyasztás 2021-ben várhatóan még csupán 3 százalékos bővüléssel járul hozzá a GDP növekedéséhez. Az állóeszköz-felhalmozás viszont nagyobb lendületet vehet, mivel a beruházásoknak nincs olyan szoros kapcsolata a lezárásokkal, mint a lakossági fogyasztásnak. Az elhalasztott beruházások pótlása már 2020 utolsó negyedévében megindult, a nagy cégeknek folyósított százmilliárdos támogatások és kedvezményes hitelek pedig pénzügyi oldalról teszik lehetővé a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6 százalékos növekedését.

Összességében a GDP 3,8 százalékkal bővülhet idén, ez azt is jelenti, hogy a reálértéke elmarad a 2019-estől. Ám ennél is kisebb lehet a dinamika, ha a koronavírus újabb és újabb mutációi, vagy Európában a nyájimmunitás lassúbb kialakulása miatt a járvány elhúzódik.

A háztartások megtakarításai magas szinten maradnak, a törlesztési moratórium várható megszűnése azonban mind a lakossági és vállalati körben, mind a bankoknál gondokat okozhat.

Idén még a hivatalos statisztika szerint is megtörik majd a keresetek évek óta tartó dinamikus növekedése: a fenyegető elbocsátások, a munkanélküliség megugrása, illetve a gazdasági nehézségek valószínűleg kemény munkáltatói magatartáshoz vezetnek. Néhány, elsősorban állami tulajdonú, illetve fenntartású gazdasági társaságnál és a költségvetési intézménynél azonban enyhíthetik a súlyosabb bérfeszültségeket - erre ösztönözhet a 2022 tavaszi választások közeledése is. A munkáltatók valószínűleg a reálérték szinten tartása mellett állnak ki, ami a KSH által mért teljes munkaidős foglalkoztatottaknál 4,5-5,5 százalékos keresetnövekedést eredményez; ez a reálkeresetek 0,6-1,6 százalékos emelkedését valószínűsíti. A statisztikai számbavétel említett torzításának kiküszöbölésével az átlagos
reálkereset valóságot jobban tükröző növekedését legfeljebb 1 százalékosra becsüljük - írták a kutatók.

A megélénkülő gazdaságban romlik a külső egyensúlyi helyzet: csökken a külkertöbblete, a folyó mérleg újra deficites lesz, a külső finanszírozási többlet apad. A jegybanki és a költségvetési politika egyaránt tovább lazul, a gazdaságpolitika prociklikussá válik. Az MNB mind a vállalati, mind az állami körben bővíti kötvényvásárlásait, a kamatemeléstől pedig a toleranciahatárt átlépő infláció mellett is ódzkodik majd.

A kormány a már tavaly erősen felduzzadt államháztartási hiány további növelésével élénkíti a külpiaci hatások miatt nyomán amúgy is éledező gazdaságot. Így aztán a várakozások szerint 2021 végére 4 százalék fölé emelkedik az infláció és tovább gyengül a forint.

Az erősödő állami aktivizmus, a kiterjedt jegybanki és kormányzati támogatások miatt tovább nő a gazdaság szereplőinek függősége az államtól, ez viszont gyengíti innovációs képességüket és akadályozza a magyar gazdaság megújulását, versenyképességének javulását - hangzik a szomorú konklúzió.

A Pénzügykutató prognózisa 2021-re
Megnevezés201920202021
GDP4,6-5,03,8
Bruttó állóeszköz-felhalmozás12,2-7,36,0
Háztartások fogyasztási kiadása4,6-2,53,2
Háztartások nettó megtakarítása (a GDP %-a)4,96,05,8
Reálkereset7,76,21,1
Foglalkoztatottak száma (éves átlag, ezer fő)4 5124 4614 490
Munkanélküliség ráta (éves átlag, %)3,44,23,8
Kivitel (folyó áron, euróban)4,0-4,26,5
Behozatal (folyó áron, euróban)5,5-5,87,5
Külkeregyenleg (millió euró)4 3345 7955 180
Folyó fizetési mérleg egyenlege (millió euró)-363400-500
Külső finanszírozási képesség (GDP %-a)1,52,41,7
Államháztartás hiánya (GDP %-a, ESA 2010)2,08,77,7
Államadósság (GDP %-a)65,480,680,2
Infláció (éves átlag, %)3,43,33,9
Infláció (év végén, %)4,02,74,3
Jegybanki alapkamat (év végén, %)0,900,600,60
Euróárfolyam (év végén, forint)330,5365,1367,0
Dollárárfolyam (év végén, forint)294,7297,4298,0
Ipari termelés5,6-6,15,5
Építőipari termelés (előző év=100)20,4-9,14,5
Mezőgazdasági termelés (előző év=100)0,2-2,28,5
Nominális GDP (milliárd forint)47 51447 60552 080
Forrás: Pénzügykutató Zrt.