Perre ment a szövetkezet befektetője - Meglepő döntést hozott a bíróság

Egy befektetési szövetkezetben bent ragadt az egyik befektető csaknem 9 millió forintja. Miután a szövetkezet csődbe ment, a pénzügyi felügyeleten, illetve a magyar állam képviseletében, a nemzetgazdasági tárcán akarta bevasalni az elveszett pénzét. Nem járt szerencsével.
Németh Géza, 2017. december 10. vasárnap, 07:20

A Bírósági Határozatok Gyűjteménye honlapon megjelent ítélet kapcsán talán még sokan emlékeznek arra a befektetési szövetkezetre, amelyik az ezredforduló után ravasz módon kerülte meg a hitelintézeti törvényt.

Aki az akkori piaci hozamoknál jóval magasabb haszonnal akarta fialtatni a pénzét, annak először is be kellett lépnie a szövetkezetbe. Ez egy ezerforintos részjegy vásárlásával történt. Ezt követően - immár szövetkezeti tagként - célrészjegyet jegyzett egy jóval magasabb összeg erejéig, ez lett az ő befektetése.

A szóban forgó magánszemély 2014 februárjában 8,8 millió forintért jegyzett célrészjegyet, amely után fél év múlva 484 ezer forint hozam illette volna, ha közben nem megy csődbe a szövetkezet.

Miután ez megtörtént, a pórul járt befektető az akkori pénzügyi felügyelethez fordult (az ítélet anonimizált, de kitalálható, hogy melyik szervezetről van szó), kérve a kára megtérítését. A felügyelet mosta kezeit, ő már egy évvel korábban megvizsgálta a szövetkezetet és arra a megállapításra jutott, hogy az nem gyűjt - tiltott módon - betétet, miután csak a tagjaitól fogad el pénzt.

Így lett per a követelésből, de a pénzét vesztett befektető a 8,8 milliót megfejelte még 100 ezer forint nem vagyoni kártérítéssel is. A pert azonban első és másodfokon, sőt a kúriai felülvizsgálaton is elveszítette.

A szaktárca azért szabadult gyorsan, mivel az államot nem vagyoni kártérítésért csak a személyhez fűződő jogok sérelme esetén lehet perelni, erre viszont itt nem került sor. A felügyeletnek pedig azért nem kell fizetnie, mivel a vonatkozó jogszabály speciális rendelkezése a kártérítés érvényesíthetőségét az általánosnál is szűkebbre szabta.

A bíróság megállapította, hogy a befektető kárának közvetlen oka nem a felügyelet magatartása, hanem a vele szerződő szövetkezet fizetésképtelensége volt. Ezért a speciális rendelkezés kizárja a kereset teljesíthetőségét. Ráadásul a befektető követelése el is évült, mire perelni kezdett.

Címlapkép forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK