Kit és mikor ér utol a magyar gazdaság? - Íme, a válasz

Az impozáns növekedési ütem nem tartható fenn, ahhoz hogy a magyar gazdaság fenntarható pályára kerüljön, vissza kellene térni a piacgazdaság logikájához - véli Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa beszélt arról is, hogy az osztrákokat mikor érhetjük utol, illetve milyen növekedési ütemmel kellene ahhoz a magyar gazdaságnak növekednie, hogy 2030-ra Magyarország Európa 5. legélhetőbb országa legyen.
Szabó Zsuzsanna, 2018. november 18. vasárnap, 07:40
Fotó: Shutterstock

A magyar gazdaság látványos mutatókat produkál, ami két olyan külső tényezőnek tudható be, amely megduplázza a belső növekedési képessége - mondta Petschnig Mária Zita egy, a Millennium Intézet honlapján megjelent podcastban. A közgazdász szerint e két tényezőként egyrészt a világgazdasági konjunktúrát, másrészt az uniós források magyar gazdaságba történő erőltetett becsatornázását említette, amihez még a mezőgazdaság is adott idén némi segítséget a viszonylag kedvező időjárásnak köszönhetően. Ennek a szépséghibája az infláció, amellyel - bár még a jegybanki céloknak megfelelő ütemmel - európai élvonalban vagyunk.

A Pénzügykutató tudományos főmunkatársa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a növekedési ütem - ami idén 4,5 százalékra várható - nem tartható fenn. Szerinte a kormány is tudja ezt, amit az is jelez, hogy elkezdtek visszavenni több területen is. Ezek között példaként az önkormányzati előlegkifizetések visszafogását, illetve a lakáskassza megszüntetését említette.

A közgazdász szerint a magyar gazdaság potenciális növekedése sem erősödött meg ezalatt a kedvező időszak alatt, saját belső erejét nem tudta felturbózni, ezért a bővülés üteme mérséklődni fog.

Ha jön a válság, baj lesz

Magyarország egy esetleges válságnak is ki van téve, miután a kormány felélte a következő évek gazdaság szabályozási eszközeit azzal, hogy akkor folytat prociklikus - azaz expanzív - gazdaságpolitikát, amikor az ellenkezőjét kellene tennie. A költségvetési politikán ugyanis akkor kellene lazítani, amikor a magyar gazdaság a külső tényezők miatt lassulni kezd - mutatott rá. Márpedig a képzett munkaképes korúak elvándorlása, a munkaképes lakosság számának csökkenése és az oktatás lepusztítása miatt a magyar gazdaság növekedése a munkaerőpiac szempontjából is be van szorítva - állapította meg Petschnig Mária Zita.

A közgazdász úgy véli, ha a magyar kormány nem teremti meg a növekedés feltételeit, akkor akkor vissza fogunk térni a rendszerváltás előtti helyzethez, amikor a gazdaság nem tudott előre menni, mert ki voltak kapcsolva a növekedés hajtóerői. Ez a V4-ekkel szemben is extra hátrányt jelent, ami csak halmozódik.

Magyarországot úgy lehetne fenntartható pályára visszaállítani, ha a piacgazdaság logikájához visszatérnénk, de ez a kutató szerint nem gazdasági kérdés, erre csak politikai válasz van - ez a modell véges. Az előző rendszer a szovjeteknél 70 évig kitartott - mondta, majd hozzátette: ez is ki tud tartani, csak folyamatosan csúszunk lefelé.

Mikor zárkózhat fel a magyar gazdaság és kihez?

Most azt lehet hallani: a cél, hogy az osztrák gazdaság teljesítményét 2030-ra legalább megközelítsük, illetve Magyarország legyen a kontinens 5. legélhetőbb országa, azaz oda kellene eljutni, ahogy az egy főre eső GDP alapján tavaly Hollandia volt. Ezzel kapcsolatban a Pénzügykutató főmunkatársa rámutatott: ha a hollandok a következő években csak 1 százalékkal nőnek, akkor ahhoz, hogy mi kiüssük őket onnan, számításai szerint 6 százalékos növekedést kellene produkálni - ez teljesen reménytelen, mert szerinte ha a 2-3 százalék összejön, az már nagyon jó lesz.

Az osztrákok utoléréséhez - akik a jegybanki elemzés szerint 1,5 százalékkal nőnek - a magyar gazdaságnak az osztrák duplájával kellene nőni - ami szintén kérdéses a külső források hiánya miatt. Ezzel az ütemmel az osztrákokat 2053-ra érnénk utol, ha pedig 4 százalékkal növekednénk, akkor 2039-re.

A közgazdász szerint az a "követelmény", hogy az eurózónában akkor lépünk be, ha elérjük a fejlett EU-tagállamok teljesítményének 90 százalékát, körülbelül 2065-ben lenne esedékes.

A 2004-ben csatlakozott uniós tagállamok közül a felzárkózás üteme a magyarhoz képest a cseheknél kétszer, a lengyeleknél háromszor és a szlovákoknál is több mint háromszoros, pedig mi kaptuk egy főre a legtöbb uniós pénzt, vagyis azt nagyon rosszul használtuk fel. Petschnig Mária Zita szerint olyan lemaradást halmoztunk fel 2017-ig, amelyet csak valami csoda folytán lehetne behozni és túlszárnyalni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.11.19 22:57

@tegnaputan: "mivel ellopták az önrészt"

A kispályások! "Szerencsére" Orbán dörzsöltebb volt, először lehívta a támogatást, csak azután lopta el önrészestül az egészet. Tanulhatnánk tőle (ha egyszer országtolvaj pozícióba kerülünk), ugye Móricka?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tegnaputan, 2018.11.19 22:46

@antitroll: A böszmék rendelkezésére állt mintegy 40,8 milliárd eurós EU keret, mivel ellopták az önrészt és az előfinanszírozásra költhető pénzt nem tudták felhasználni ezeket a pénzeket. 2010 után a kormány nem lopta el az előfinanszírozásra használható pénzt, így le tudta hívni az EU-s forrásokat. Ez ilyen egyszerű.
A három hónapos Magyar állampapírt -0,6%-al értékesítik.
"Az 50 milliárd forint értékben meghirdetett 3 hónapos diszkont kincstárjegyre a befektetők 80,2 milliárd értékben adtak be ajánlatot a keddi aukción. Végül az ÁKK az eredetileg tervezett mennyiséget fogadta el, ami azért érdekes, mert utoljára szeptember közepén volt példa 50 milliárdos kínálatra. Az átlaghozam mínusz 0,06 százalék lett" 2018.11.13
(www.portfolio.hu/deviza-kotveny/allampapir/mar-50-milliardnyi-kincstarjegyet-is-siman-megvettek.4.304174.html)
Devizakötvényt (Euro) pedig 1,25%-s kamatra, amiről sok EU-s ország csak álmodhat...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tegnaputan, 2018.11.19 22:36

@antitroll: Az Origo cikke is leírja a sávos kamatozást, csak nem fejti ki az igazság minden részletét. Az IMF hitel negyedik évétől 4,75% a kamat a lehívott hitelre, a le nem hívott részre pedig 0,25% rendelkezésre állási díjat kellet fizetni.
Sajnálom, hogy nem érted mi is az a hitelhez jutás költsége. Piaci hitelnél ez a forgalmazónak adott jutalék. Az IMF esetében pedig felajánlásokat kellett tenni, melynek a hatása i1000 -1500 milliárd Ft veszteséget okoztak az országnak. Lásd IMF 2013-as beismerése.
Az IMF hitel felvétele az ország szándékos tönkretételébe illeszkedik be, amikor is a böszmék devizában adósították el a lakosságot, a vállalkozásokat, az önkormányzatokat és az államot is, ezzel szolgáltatva ki mindenkit a devizaspekulánsoknak. Mit ad isten a böszmék legnagyobb támogatója is egy valutaspekuláns.
"a járulékos költségek akkor jelentkeznek, ha azt forintban használjuk fel. "
A böszmék pont ezt tették, az IMF-től felvett devizát Ft. itelek kiváltására használták. Lásd: fent spekuláns nagyvezír érdekeit
"Maszop kormány a hitelt akkor használta fel forintban, amikor nem volt más, mert válság volt."
Az ÁKK akkori vezérigazgatója szerint, az ország finanszírozható volt a piacról. Az ország böszme vezetői azonban, megszólalásaikban mindent megtettek, hogy aláássák MO-ba vetett befektetői bizalmat.
"ha a deviza szükségletemet 2011-ben és 2012-ben nem 7 milliárdot meghaladó devizakötvény kibocsátással finanszírozom, hanem lehívom az alacsonyabb (a kedvedért akár 4,75%-os) kamattal rendelkezésre álló hitelt a 7-8% os szabadpiacival szemben!"
Az IMF hitel lehívása csak 17 hónapig volt lehetséges, azaz kizárólag a böszme kormány hívhatta le, és kizárólag az új kormánynak kellett visszafizetnie.
Érdemes összehasonlítani, hogy ma az IMf vezérelte Görögország vagy Ukrajna finanszírozása olcsóbb, vagy MO.-é?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2018.11.19 20:06

@MLB2018:
A "rejtett költség" bármennyi volt 2008-tól, írtam, hogy az kényszer volt. Megmenekültünk a csődtől, ilyen áron....
Ha vissza emlékszel, akkor a kiindulópont az volt, hogy a még fel nem használt készenléti hitelkeret megfelelően felhasználva nagyobb mozgásteret adott volna szerintem, mert olcsóbb volt. Természetesen nem én döntöm el, nem is tudhatok minden lehetőségről, de a kimaxolásra adtam egy javaslatot, hiszen 2011-2012-ben az ÁKK bő hétmilliárd EUR kötvényt bocsátott ki. Magasabb kamatokkal. A 2008-2009-es horror egy mellékvágány, hiszen adott volt 2010-ben egy helyzet, aminél szerintem politikai okokból további károkozásra került sor.
A piaci megjelenés üzenet értékével egyet értek, de azért ez "üzenetnél" sokkal több volt. Egy milliárdos eredményes kibocsátás bőven elég üzenet lett volna a mi nagyságrendünkben. Templeton baromi nagyot kaszált. Neki szívesen fizettünk, az IMF-nek, aminek tagjai vagyunk, nem?

A MOL-lal kapcspolatban nem fogunk egyet érteni. Én semmiféle állami szerepvállalásban nem hiszek. Az állam nem vállalkozó. Az állam szolgáltató. A közszolgáltatásokban még csak-csak bele lehet erőltetni.
Nem púp, hanem felesleges kinövés.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.11.19 19:57

@tegnaputan: számolgathatsz mint Kohn bácsi az üres boltban, Móricka. Az államadósság az elmúttnyóccévben sem tudott érdemben csökkenni, a V4-ek közül messze a legmagasabb GDP-arányosan, a beözönlő eu-s támogatások meg a manyup eltapsolt ezermilliárdjai ellenére. Ezek egyszeri tételek, azaz még egyszer nem tudja eltapsolni őket a boxos gazdád. Tehát ha jobban megnézzük, sz@rabbul állunk mint Gyurcsány idején, hiába visítják a magadfajta csicskák a győzelmi propagandát habzó szájjal. Államadósság elleni harc felfüggesztve, ugye Móricka?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html