Pilótajáték az állami nyugdíj

Az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen időnként elszenvedni, mint ami a magánkasszáknál 2008-ban jelentkezett - hangoztatta Gál Róbert Iván, a Tárki programvezető kutatója a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített tanulmányának bemutatóján. A NYIKA szakértője, Banyár István szerint a tb-rendszert szanálni kell.
B. Varga Judit, 2010. március 18. csütörtök, 14:40
Fotó:

A Tárki a Stabilitás megrendelésére igyekezett mérhetővé tenni az állami nyugdíjrendszer teljesítményét. A járulékvagyont a járuléktömeg és a megtérülési idő ismeretében számították ki. Éves hozamnak azt az arányt tekintették, amellyel a jogosultságok értéke úgy növelhető meg, hogy a rendszer nettó nyugdíjkötelezettsége ne haladja meg a járulékvagyon értékét.

Mint a programvezető kutató, Gál Róbert Iván kiemelte: 1992 és 1997 között a mindenkori GDP 60 százalékának megfelelő mértékű veszteség keletkezett a járulékvagyonban. Ez tavalyi áron körülbelül 10 ezer milliárd forint. Az esés különösen a Bokros-csomag idején volt kiugró, hiszen akkor erőteljesen lecsökkent a bérek, és így a járulékok súlya a GDP-n belül.

Az 1997-es reform azután az akkori GDP 1,8-szeresének megfelelő összeggel (40 ezer milliárd forint) csökkentette a nettó nyugdíjkötelezettséget. Az implicit nyugdíjadósság politikai beavatkozások (például a 13. havi nyugdíj) miatt is erőteljesebben ingadozott.

A tanulmány összegzésében közzétett számok ugyan azt mutatják, hogy 1997 és 2002 között a járulékvagyon meghaladta a nettó nyugdíjkötelezettségeket (lehetett volna "spórolni"), de arról nem szabad elfeledkezni, hogy a Tárki több leegyszerűsítést is alkalmazott. A legfontosabb, hogy (megfelelő adatok híján) a modell 62 éves kori nyugdíjba vonulással kalkulál annak ellenére, hogy az átlagos effektív korhatár még mindig 60 év alatt van. Az 1997-es "túlbiztosítás" (a nyugdíjvagyon az egyik évről a másikra nominálisan kevesebb, mint felére esett vissza, miközben a járulékfedezet szintén nominálisan 20 százalékkal nőtt) a valós adatok szerint biztosan csekélyebb lett volna.

Azt mindenesetre jó mutatják a számok, hogy a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, így csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben történik meg a korrekció. Utóbbi azonban elengedhetetlen, hogy hosszabb távon is fenntartható maradjon a rendszer. A Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal (NYIKA) szakértője, Banyár József éppen ezzel vitatkozik.

Az állami nyugdíjrendszer nem más, mint egy pilótajáték - állította. Azért tud sokáig működni, mert kötelező. Banyár szerint a felosztó-kirovó megoldás válság idejére szól. Amint a válság elmúlik, ennek is búcsút kell(ene) mondani. A szakértő szerint éppen ideje lenne már a rendszer szanálásának. Minden továbblépés alapja pedig a járulékok és kötelezettségek egyéni nyilvántartása, ami a magánkasszáknál jelenleg is gyakorlat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

csaba1002, 2010.03.18 17:07

Felosztó-kirovó rendszer pilótajáték?
És az egy szakember??
Valamikor azt híresztelték, hogy a magyar közgazdászok a legjobbak a világon.
Azért tartunk itt...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szub.jektiv, 2010.03.18 17:02

Eddig volt felosztó-kirovó.
Valamelyik lángész úgy gondolta, ne legyen kirovó csak felosztó!
Lajos, ez az örökmozgó!
El kellene menni Észak-Koreába nyugdíjjreformot csinálni!
Nem is érnéd meg!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

vazul, 2010.03.18 16:16

Á hülék ezek, be kell tölteni a magánkasszák pénzét, azt minden jóra fordul ....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html