Egy kisebb üzletházban ki-ki tulajdonosa a maga üzletének. Egyik éjszaka leégett az az üzlet, amelyben pizzéria működött, de a tűz károsította a szomszéd boltot is.

A tűzoltóság - mint hatóság - első fokon a pizzéria transzformátorát "tette meg bűnbaknak". A tulajdonos fellebbezett, de a másodfokú tűzrendészeti hatóság kimondta: nem tudható, hogy mitől keletkezett a tűz, így a rendőrségi nyomozás is véget ért - így indul a Bíróság Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset.

Kapcsolódó

A szomszéd ezután a bírósághoz fordult, 8,6 millió forint kártérítést követelve a pizzériáson. Azt állította, hogy az utóbbi nem megfelelően építette be a transzformátort, továbbá olyan anyagokat tárolt, amelyek gyorsították az égési folyamatot, erre vezethető vissza a szomszédot ért kár. Arra is hivatkozott, hogy a szabálytalanul kialakított villamoshálózat is oka lehetett a tűz keletkezésének.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kimondta, hogy a szakértők véleménye alapján nem lehetett bebizonyítani azt, hogy a transzformátor meghibásodása, illetve annak melegedése okozta a környezetében lévő anyagok meggyulladását. Így nem bizonyítható, hogy a pizzériás jogellenes magatartására lenne visszavezethető a tűz keletkezése.

A szomszéd fellebbezett, de a másodfokú bíróság is elutasította a keresetét. A jogerős ítélet újra kimondta: a rendelkezésre álló bizonyítékok egybevetése - és azok összességében való értékelése - után nem állapítható meg egyértelműen a tűz keletkezésének az oka.

A szomszéd felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott is veszített. A legfőbb bírói fórum ítélete megállapította, hogy az eljárt bíróságok a perben előterjesztett magánszakértői véleményt ütköztették a kirendelt igazságügyi szakértő véleményével, illetve a tűzoltóság, valamint a nyomozóhatóság által kirendelt szakértők véleményeivel. Így mérlegelési jogkörükben eljárva jutottak arra az álláspontra, hogy a tűz keletkezésének oka nem állapítható meg.