A nemzetgazdasági beruházások volumene 2013 első negyedévében 8,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos idő szakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 3,8 százalékkal mérséklődtek a beruházások.

A Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakértők előzetesen a beruházási volumen 0,5 százalékos éves bővülésére számítottak. Mint mondták, a tavalyi alacsony bázisnak köszönhetően az év második felétől kialakulhat a bővülés is .

Aggasztó folyamatok

Aggasztó jel az év eleji folyamatokban, hogy a megelőző több mint két és fél évben bővülő feldolgozóipari beruházások a tárgynegyedévben csökkenésbe fordultak. A nemzetgazdasági beruházások első negyedévi, az előző év azonos negyedévéhez viszonyított 8,7 százalékos visszaesésén belül az építési beruházások jelentősen, 19,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A gép- és berendezés beruházások viszont - a szállítás, raktározásban történt növekedés hatására - 0,4 százalékkal emelkedtek.

Beruházási ágak többsége esik

A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenést regisztráltunk. 2013 I. negyedévében az energiaipar beruházásainak volumene 30,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos idő szakához viszonyítva, amit a hálózatbővítések, - fejlesztések mérséklődése okozott.

A feldolgozóipar beruházásai - több mint két és fél évnyi növekedés után - a tárgynegyedévben 13,2 százalékkal maradtak el 2012 I. negyedévétől. Az alágak kétharmadánál volumencsökkenés következett be. A nagyobb súlyt képviselő ágazatok közül jelentősen visszaestek a beruházások a gyógyszeriparban és a járműgyártásban a bázishatás miatt. A lakásépítések erőteljes visszaesésének következtében az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 19,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A szintén nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás beruházásai - a jelentős volumenű jármű beszerzések ellenére - 4,7 százalékkal volt kevesebb az első negyedévben. Továbbra sem bővültek az oktatás nemzetgazdasági ág (14,8 százalék) és humán-egészségügyi, szociális ellátás ág (20,2 százalék) beruházásai. A csökkenő tendencia ellenére hét nemzetgazdasági ágban növekedést regisztráltunk. Számottevően emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgazdálkodás területén (38,7 százalék) a víztisztítási és csatornázási projektek eredményeképpen. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházási teljesítmény jelentős bővüléséhez (34,7 százalék) továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek és a katasztrófavédelmi fejlesztések járultak hozzá. A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 81,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a kőolaj- és földgázkitermelésben megvalósult egyedi nagyberuházás következtében.

Mi kell a növekedéshez?

Ahhoz ugyanakkor, hogy ismét érezhetően nőjenek a beruházások, három összetevőre lenne szükség. A legfontosabb, hogy az eurózóna az élénkülés jeleit mutassa, másodsorban a magyar gazdaságpolitikának kellene a beruházók számára kiszámíthatóbb környezetet teremteni. Végül a kkv-szektor hitelezéséhez kellhet a jegybanki program továbbfejlesztése.

Idei kilátások

Két ellentétes irányú folyamat lesz meghatározó az idén. Élénkülésre főként az elérhető uniós források növekedése miatt lehet számítani, ám a vállalati szektor esetében a beruházások csökkenésének folytatása várható, miután a korábbi évek nagy autóipari beruházásai lényegében a múlt évben lezárultak.

Az építőipari beruházások mellett még egy-két nagyobb tétel felhúzhatja idén a volument, de az építőipar még mindig alacsony szinten van és a gépipari beruházások területén sem a fordulat látszik, hiszen a kapacitáskihasználtság olyan alacsony, hogy nem éri meg a cégeknek új termelő kapacitásokat építeni.

Állami helyett magánberuházás kellene

A beruházások érezhető növekedéséhez nem néhány nagyobb, egyedi, államilag finanszírozott tételre, hanem sok kicsire lenne szükség. Ezért is fontos próbálkozás a jegybank részéről, hogy olcsó hitellel próbálja jövedelmezőbbé tenni a kkv-szektor számára az állóeszköz-felhalmozást. A következő években a lakossági beruházások esetében lehet növekedésre számítani az elmúlt évek elhalasztott keresletének következtében. Ezt támogatja a csökkenő forintkamat-környezet, valamint a bevezetett, illetve kibővített állami lakáshitelkamat-támogatási rendszer.