A kormány nyilvánosságra hozta, hogy mely településeket tekinti olyannak, ahol a jogosultak igénybe vehetik a falusi családi otthonteremtési kedvezményt. Ezen a 2486 településen élnek 2,6 milliónyian (körülbelül 2 millió választó). Arányait tekintve két megye - Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - adja ennek a közegnek egynegyedét (24 százalék).

Amennyiben kelet-nyugat viszonylatban nézzük, akkor jól látszik az országon belüli területi egyenlőtlenség: a falusi csok-kal érintett településeken élőknek 56 százaléka az ország keleti megyéiben él, míg 5 százalékuk Pest megyében, és 39 százalékuk a nyugati megyékben.

Kapcsolódó

Szavazatokat hozott a csok

A Policy Agenda (PA) összevetette ezeket a településeket a választási eredmények szempontjából. Miközben csak a belföldi szavazatok alapján a Fidesz-KDNP közös lista 2018. áprilisában 47,4 százalékot kapott, a falusi csok-kal érintett településeken viszont 57 százalékot. Csak érdekességképpen: a falusi csok-kal nem érintett falvakban a kormánypártok támogatottsága 53 százalék volt.

Öt évvel ezelőtt, tehát a 2014-es országgyűlési választáson még csak 49 százalék volt ebben a körben a szavazati arány. Azaz a falusi csok-kal érintett településeken a Fidesz-KDNP négy év alatt 8 százalékkal növelte támogatottságát, amely 152 ezer plusz szavazatot jelentett.

Az ellenzéki pártok a fentiekből következően a falusi csok-kal érintett településeken is csak mérsékelt támogatottsággal rendelkeztek. A Jobbik, amely 2014-ben még 25,5 százalékot szerzett ezeken a helyeken, 2018-ban már csak 22 százalékot. A többi ellenzéki párt pedig be sem jutott volna a parlamentbe (az MSZP a Párbeszéddel közös lista okán) - írja a PA.

Érdekesség, hogy a kormánypártok támogatottsága nem csak az országgyűlési választásokon jelent meg a falusi csok-kal érintett településeken. A 2016-os úgynevezett kvótanépszavazás során az országos részvételi arány 41 százalékos volt, eközben ezeken a településeken 45 százalékos. Azaz a Fidesz ebben a kérdésben is jól tudott mozgósítani ezeken a településeken.

Politika vagy társadalompolitika?

Természetesen nem lenne jogos, ha a falusi csok programot csak azon a szemüvegen keresztül néznénk, hogy ez a társadalmi réteg a legerősebb támogatója a kormánypártoknak. Valós problémára próbál választ adni a kormány, hiszen a csökkenő lélekszámú települések valóban olyan társadalmi folyamatokat mutatnak, amely a magyar vidék lassú elnéptelenedését jelenti.

Természetesen az vitatható, hogy a lakástámogatási rendszeren keresztül megoldhatóak-e azok a problémák, amelyeknek fő gyökere az alacsony bérek, és ebből adódóan az egyéni fejlődési lehetőség hiánya. Ugyanakkor többször láttuk a kormánytól, hogy meglévő problémára úgy ad választ, hogy ezzel legalább politikai értelemben megteremti a segítségnyújtás látszatát.

A falusi csok-kal érintett településeken élők azt mindenképpen megkapják a kormánytól, amire jogosan várnak, ez pedig a figyelem, és a problémájuk iránti érzékenység mutatása. Ennek biztosan látjuk jeleit, amikor a Fidesz kampánygépezete a falusi csok jelentette üzenettel megjelenik ennek a 2486 településnek a jelentős részén. Ez pedig politikai értelemben biztosan kamatozni fog a Fidesz számára már az EP választásokon is.