Rabszolgatörvény: így vihetik be a végső döfést

A rabszolgatörvény miatt beígért sztrájkok miatt kényszerpályán vannak a szakszervezetek, azaz hatalmas presztízsveszteség nélkül nem vonulhatnak le a pályáról "csak úgy".
Dzindzisz Sztefan, 2019. január 9. szerda, 10:21
Fotó: MTI Fotó

A Policy Agenda elemzése szerint a sztrájk jogi feltételek biztosítottak, bár a szakszervezetek nehezített pályán vannak a közszolgáltatásokat érintő területeken, de ez maximum egy nagyobb sztrájk mindennapi életet érintő részét tompítaná.

Mindez nagyon leegyszerűsítve: például hiába nem tudnának érdemben a közösségi közlekedésben dolgozók sztrájkolni, attól még a versenyszféra más területei képesek lennének felfüggeszteni a munkát. A velük való szolidaritás kifejezése például a buszvezetők részéről úgy keltheti az átfogó sztrájk hangulatát, hogy közben minimálisan akadályozza a lakosságot a mindennapi életében.

Márpedig a rabszolgatörvény elutasítottsága hatalmas, a Policy Agenda által készített decemberi kutatás szerint a dolgozói társadalomnak 83 százaléka nem ért egyet a törvénnyel.

Három éve már majdnem

2016-ban a bértárgyalások megakadása miatt már közel állt az ország egy több ágazatot is érintő sztrájkhoz. Ennek következményeként az év elején a MÁV-nál, a Volán-társaságoknál, a vízügyi dolgozók körében, és a szociális szférában is komoly esélye volt, hogy beszüntessék a munkát. Több ágazatban már sztrájkbizottság is létrejött. Akkor a kormány bő egy hónap alatt képes volt kezelni a problémát, legalábbis sok helyen bérmegállapodás született, és nem látszott, hogy a különböző követelések egymást erősíthetik és így komolyabb megmozdulássá változhatnának.

Ugyanakkor a kormány számára a helyzet most bonyolultabb. A túlórát érintő szabályozás egységes platformot teremtett: ugyanúgy lehet alkalmazni a MÁV-nál, mint ahogy a magántulajdonban lévő cégeknél. Így nehezebb a kormánynak külön megállapodást kötni a politikai és stratégiai szempontból kényes ágazatokban.

Ebben a helyzetben valójában az a kérdés; melyik nagyobb ágazati, vagy munkahelyi szakszervezet lesz az, amely felvállalja, hogy egyértelmű sztrájk-hajlandóságát kifejezi. Onnantól kezdve tudnak a többiek ehhez csatlakozni, és alakulhat ki több ágazatot érintő - kommunikációs értelemben általánosnak nevezhető - sztrájk.

Mit csinálhatnak a szakszervezetek?

A közvélemény egy része csodálkozik, és túlzott óvatossággal vádolja a szakszervezeteket, mivel radikálisabb lépéseket várnak el tőlük. Ugyanakkor ez a kérdés, vagyis a sztrájk nem a Hősök tere és a Kossuth tér között vonuló tömeg érzelmeitől függ, illetve csak kis részben. Ma Magyarországon 1,1 millió ember dolgozik 100 fő feletti vállalkozásoknál (közszféra esete bonyolultabb, ezért nem számították őket ebbe a körbe). Tulajdonképpen ezeken a helyeken van lehetőség erős szakszervezetet létrehozni. Kérdéses, hogy ez a munkavállalói kör, akiknek egy része közszolgáltatás nyújtásában vesz részt, ezért nehezebb sztrájkolniuk, megszervezhető-e, vagy megszervezi-e saját magát.

Ebből a szempontból a szakszervezetek lépései érhetővé válnak, és egyértelműek is lehetnek. Egyrészt a fellépésüknek meg kell őrizniük az úgy nevezett rabszolgatörvénnyel szembeni karakterét. Feltehetőleg ezért sem keveredtek a szakszervezeti követelések az ellenzéki pártok öt pontos követeléseivel - véli a Policy Agenda.

Ennek oka, hogy a dolgozói társadalom éppen úgy tagozódik politikai preferencia szempontjából, mint a teljes társadalom. Ebből következően óriási hiba lenne, ha a szakszervezetek a mostani megmozdulásokat kiszélesítenék kormányellenes (és nem kormánypolitikája ellenes) követeléssekkel.

A szakszervezetek másik lépése a párbeszéd, és a kormánnyal való megegyezés fórumának biztosítása. Ezt szolgálja a sztrájktörvényben is szerepelő "tárgyalófél kijelölési" kényszer, amelyre a három szakszervezeti konföderáció kezdeményezése alapján öt napja van a kormánynak.

A harmadik lépés a sztrájkhangulat fokozása, illetve ahol van, ott az elégedetlenség fenntartása. Érthető módon egy időben elnyúló egyeztetési folyamat megnehezíti a hatásos, és több ágazatot érintő sztrájkot. Ezért bár feleslegesnek látszanak, de szükség van minden olyan lépésre, - főleg munkahelyi szakszervezetek aktivitására építve, - amelyek demonstrációk csupán, de megőrzik a közös fellépés lehetőségét. Ebbe a sorba beleilleszkedhet a január 19-ei útlezárásokkal, kisebb tüntetésekkel tervezett eseménysorozat.

Ugyanakkor egyértelmű, hogy a folyamat vége, egy nem túl távoli időpontban bejelentett sztrájk dátum. A megmozdulások sikere pedig azon múlik a Policy Agenda szerint, hogy lesz-e olyan a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű terület, amely élére áll egy ilyen eseménynek. Ebből, és csak ebből nőhet ki egy több ágazatot érintő, köznyelvi értelemben általános sztrájk. Egyébként az esemény kudarc lesz, amely biztosan visszahullik a teljes szakszervezeti mozgalomra, még a most passzív szervezetekre is - véli a szervezet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zana, 2019.01.10 09:05

"Nyakatokon vad úri tatárok, de mégis büszke a ti fejetek, véreim magyar proletárok!'
"Csák Máté földjén ti vagytok az Isten!"
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2019.01.09 18:49

@Temerdek: egy normálisé igen, de egy politikailag motíválté már nem feltétlenül...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Temerdek, 2019.01.09 17:21

"A harmadik lépés a sztrájkhangulat fokozása, illetve ahol van, ott az elégedetlenség fenntartása.". Ez most komoly? A szakszervezet célja nem a megállapodás, hanem a helyzet fokozása?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.01.09 14:48

Fiúk, ha van eszetek inkább elmentek síelni, minthogy ezekkel a hülyékkel együtt óbégassatok. Ausztriában szuper hó van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

konrada, 2019.01.09 14:44

@antinous2:
Mi az, hogy nem lesz?
A tiltakozásokon bemondták, hogy a törvény miatt 2019-ben kötelező lesz dolgozni szombatokon.

Ezért a január 19-i "szrtájk" óriási méretű lesz majd, hiszen milliók nem fognak bemenni a munkahelyükre!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html