Politikailag motivált járadékvadászat zajlik

A korrupciókutatás még gyerekcipőben jár Magyarországon. Elsősorban jól rendezett, könnyen kezelhető és áttekinthető adatbázisok hiányoznak, amiket a kutatók többek között a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos elképzelések tesztelésére használhatnak. Tóth István János, a MTA KRTK KTI főmunkatársa, és a BCE Korrupciókutató-központ társigazgatója és csapata most elkészült egy átfogó adatbázissal, aminek kiértékelése még tart, de részeredmények már vannak.
Gerőcs Tamás, 2013. március 6. szerda, 12:46
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

− Eredményeik mit mutatnak, van a közbeszerzési piacon kontinuitás, vagy a kormányváltásokkal átalakul a piaci részesedések aránya?
− Azt mondhatjuk, hogy nem kizárt a politikai befolyás a közbeszerzések területén, legalábbis erről szerezhetünk tapasztalatokat, ugyanakkor 100 százalékos bizonyossággal nem lehet még ezt empirikusan alátámasztani. Ha a nagyobb közbeszerzéseket vizsgáljuk, inkább megerősíteni tudjuk ezt az összefüggést, mint cáfolni. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy kontinuitás is van a cégek között, a közbeszerzéseken induló általunk vizsgált 30 legnagyobb cég között van legalább hat, jellemzően az építőiparban, amelyek kormányváltástól függetlenül is előkelő helyen szerepelnek a közbeszerzések nyertesei között. A Közgép sem a 2010-es választások után került elő, jóval korábban is a legnagyobb nyertesek között szerepelt. A kontinuitás kapcsán azt azért látni kell, hogy ennek több oka is lehet, például hogy valamiért egy cég annyira jó szolgáltatásokat nyújt, hogy nem éri meg politikai okok miatt kiszorítani. Például az Egyesült Államokban a NASA beszerzéseit is a hosszú távú stratégiai partnerségek jellemzik. A másik magyarázó ok persze, hogy széles körű politikai kapcsolatokat építettek ki bizonyos cégek, és ezek a kapcsolatok adott esetben egy kormányváltást is átvészelnek. Elvileg mindkettő lehetséges.


Napi Gazdaság, Földi D. Attila

− Hogyan alakult a közbeszerzési piac a választások óta, milyen tendenciák figyelhetők meg, van-e szerepe például a ppp-konstrukciók felfutásának, majd eltűnésének?
− Alapvető probléma, hogy kevés a rendezett átfogó adat, mi most a kutatóközpontban létrehoztunk egy olyan adatbázist, amiből aztán lehet empirikusan alátámasztott állításokat tenni. Pár dolog azért látszik a rendszerről. Egyfelől Magyarországon feltűnően magas az egyszereplős közbeszerzési eljárások aránya, amelyekről feltételezhető, hogy ezek a járadékszerzés melegágyai, hiszen nincs verseny, nincs piac, nincs transzparens árazás. Másfelől Magyarországon a választási években jellemzően felfut a közbeszerzési eljárások száma, ami egyértelműen arra utal, hogy ilyenkor politikailag motivált járadékvadászat zajlik. Az árazás egyébként alapvető fontosságú téma ezen a területen, nagyon hiányzik egy rendes összehasonlító vizsgálat arról, hogy a piaci árhoz képest hogyan alakultak a közbeszerzések árai, költségei. Egyébként akár egyszereplős közbeszerzések esetén is lenne mód árszimulációra, Nyugat-Európában elterjedt az elektronikus árlejtési modellel történő megközelítés, amiben az aukciók során jól kiszűrhető a lehető legalacsonyabb árajánlat. Magyarországon ezt viszont nem alkalmazzák.

− Említette a transzparenciát. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban mennyire tekinthető fejlettnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos információk elérhetősége?
− Nagyon fontos látni, hogy a transzparencia a legjobb eszköz a korrupció visszaszorítására, például azért, mert a magánkézbe kiszervezett közpénzek arányát nem merik túl magasra lőni, ha elérhetőek erről adatok. Sajnos Magyarországon rossz a helyzet, az önkormányzatok túlnyomó többsége törvénysértően jár el, amikor a közbeszerzési, üvegzseb- és az elektronikus információszabadságról szóló törvények által meghatározott közzétételi kötelezettségüket nem teljesítik. A megyei jogú városok esetében például a közzétételi kötelezettség alá eső információk nagyjából felét teszik közzé. A legtranszparensebb Eger, de ez az arány itt is csak 88 százalékos, de például Pécs a közbeszerzéshez kapcsolódó szükséges adatok 8 százalékát publikálja. Ha a településméret alapján lejjebb megyünk, még rosszabb a helyzet. Azt nem tudjuk, hogy pontosan mitől függ a transzparencia, feltételezhető, hogy javítja a közzétételt, ha az önkormányzati közgyűlésben minél több párt van jelen, vagy ha az adott településen jobbak az iskolázottsági mutatók, illetve a külföldi befektetések jelenlétének is lehet szerepe. Az megint más kérdés, miért nem teszik közzé az adatokat. Ennek több oka is lehet, nem biztos, hogy rögtön szándékos adatelrejtést érdemes feltételezni. Inkább kulturális kérdésről van szó, elképzelhető az is, hogy egy kistelepülés polgármestere egyszerűen nem ismeri azokat az eszközöket, amivel a saját transzparenciáját javíthatja.

− Pedig a nyilvános adatok javítják a kormányzás hatékonyságát.
− Igen, jó példa erre Svédország, ahol minden állami tulajdonú eszközön tárolt adatot nyilvánosságra kell hozni, még a munkahelyi telefonon tárolt sms-t is. Vagy Chile, ahol a közbeszerzési hatóság példás módon rendezett és kutatható formában közöl minden adatot. Magyarországon sajnos nem ez a helyzet, sok esetben még ha közzé is tesznek adatokat, olyan formában, hogy az nehezen kutatható, például mert nem excelben, hanem pdf-ben vagy html formában közlik. Szlovákia sokkal fejlettebb ilyen tekintetben, onnan mi is könnyen beszereztük a közbeszerzési adatokat. Fontos a formátum, ugyanis ha elemezhetetlen formában teszem közzé az adatokat, akkor növekszik a kutatás tranzakciós költsége, ezáltal pedig leszűkül az a kör, amely vizsgálhatja, elemezheti az egyébként nyilvánosságra kerülő információkat. Másik jellemző példa az önkormányzatoknál, hogy nem teszik közzé a következő közgyűlés napirendi pontját, pedig az kötelező, hiszen a nyilvános ülésekre bárki elmehet, és ott kérdezhet. Ha közzéteszik, akkor nem az interneten, hanem valamelyik hivatal elrejtett faliújságjára rakják ki, ami gyakorlatilag az érintettek többsége számára nem elérhető. A magyar hatóságok jelenleg nem nagyon tesznek eleget a megfelelő közzétételnek, pedig a technológia, ami ezt segítheti, megvan. Például a jelenlegi, nagyjából 0,5 százalékos arányról lehetne növelni az elektronikus közbeszerzések arányát, mondjuk 20-30 százalékra, ami nagyban segítené a transzparenciát.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2013.03.06 13:13

nem csak a közbeszerzések mennek olajozottan, a privát cégek nem tulajdonos döntéshozói,beszerzői is mély zsebekkel rendelkeznek.

nemrég olvastam, hogy egy vállalkozó azért szeret zsebbe fizetéssel eladni, mert így sokkal biztosabb abban, hogy megkapja a pénzét a megrendelőtől.

a legundorítóbb pedig az igazságszolgáltatásban megjelenő korrupció.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html