Pórul járt a felszámoló - Így döntött a bíróság

A társaság felszámolója megkeresett egy céget, kérdezve arról, hogy az megvásárolná-e a csődvagyon egy részét. Miután igent mondott, meghirdette a vagyont, de senki - így a reménybeli vevő - sem tett ajánlatot. A felszámoló beperelte, kérve tőle a meghirdetett árat, de nem járt sikerrel.
Németh Géza, 2018. március 5. hétfő, 06:40

A felszámolás alatt álló cég felszámolója szerette volna bebiztosítani a csődvagyon értékesítését, ezért megkeresett egy céget, hogy vállalná-e a felszámolás alatt levő cég kizárólagos tulajdonában lévő kft magvásárlását. Az e-mailben jött megkeresésre a reménybeli vevő - szintén e-mailben - igennel válaszolt. Ezt követően a felszámoló a Cégközlönyben meghirdette az eladást, de addigra a reménybeli vevőnek képzelt cég meggondolta magát és mégsem vette meg a kínált kft-t. Erre a felszámoló beperelte, követelve tőle azt az 5,5 millió forintot, amelyen eladásra meghirdette a kft-t (a felhívásra ugyanis senki sem jelentkezett).

Az elsőfokú bíróság nem adott igazat a felszámolónak, érdemes ezért megvizsgálni az érvelését: A felszámoló és a reménybeli vevő között - az e-mail váltással - érvényes előszerződés jött létre. Eszerint a vagyon (a kft. üzletrészének) meghirdetésekor a reménybeli vevőnek végleges szerződést kellett volna kötnie. Csakhogy a csődtörvény előírása szerint a felszámoló a vagyontárgyak értékesítésére nem köthet különmegállapodást a reménybeli vásárlókkal, így az előszerződés semmis. No és a folytatás: ha az előszerződés érvényes lett volna (mint láttuk nem volt az), akkor sem kérhetne kártérítést a felszámoló. Az eladásra kínált kft. továbbra is a csődvagyon része maradt, így nem érte kár a felszámolás alatt álló céget.

A felszámoló fellebbezett, de a másodfokú bíróság jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet. Az indoklás - más szavakkal - de megismétli a korábbit. A csődtörvény szerint az adós vagyontárgyainak értékesítésére meghatározott alaki és formai követelmények betartása mellett kerülhet csak sor, a felszámolónak nincs jogosultsága arra, hogy ezen törvényi előírásoktól eltekintsen. Szerződéskötési kötelezettséget teremtő jognyilatkozatot tehát nem tehet Az ilyen jognyilatkozata vagy az általa megkötött előszerződés tehát semmis.

A felszámoló ebbe sem nyugodott bele és felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely jóváhagyta a jogerős ítéletet. Az indoklásban azonban csavart egyet az eddigi jogi fejtegetésen. A felszámoló az e-mailváltás során nem vállalt arra kötelezettséget, hogy a megkeresett reménybeli vevővel fog a pályázat alapján szerződést kötni, hiszen számolnia kellett azzal, hogy az általa közölt vételi ajánlatnál esetleg jobb ajánlat érkezik. Márpedig a csődtörvény szerint a jobb ajánlatot tett pályázóval köteles szerződést kötni. A levélváltás során a felszámoló csak tájékozódott, kizárólag a reménybeli vevő tett kötelezettségvállalást, amikor e-mailben jelezte, hogy jelentkezni fog a pályázatra és vételi ajánlatot tesz majd a felszámoló által megjelölt összegben.

A perben azt kellett a bíróságnak vizsgálnia, hogy a megkeresett reménybeli vevőnek - ezen kötelezettségvállalása alapján - kötelezővé vált-e a pályázaton való részvétele és ennek megszegése kártérítési kötelezettséget keletkeztet-e a felszámoló javára. Megállapítható, hogy a reménybeli vevő kötelezettségvállalása egyoldalú nyilatkozatnak minősült. Jogszabály a reménybeli vevő által tett egyoldalú nyilatkozathoz kötelemkeletkeztető hatást nem fűz. A felszámoló nem garantálhatja, hogy az előzetes tájékozódása alapján született reménybeli vevői szándéknyilatkozat szerint fog eljárni (az ő vételi ajánlatot a pályázaton majd elfogadja). A reménybeli vevő levele nem járt azzal a jogi kötelezettséggel, hogy a pályázaton részt kellett vennie.

A fotó forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK