A válság előtti évekhez képest eléri a 70 százalékot is a hajók és egyéb vízi járművek iránti kereslet visszaesése, ráadásul a megmaradt vevők is inkább az olcsóbb termékeket keresik − mondta a Napi Gazdaságnak Soponyai Géza, a sportos túra- és versenyhajókat gyártó Nautic Boat Kft. vezetője. Hasonlóak Farkas Attilának, a Hírös Yacht Klub Kft. ügyvezető igazgatójának tapasztalatai is, aki szerint jelenleg leginkább a középkategóriás, 5 és 20 millió forint közötti hajók iránt érdeklődnek. Ebbe az egynapos túrahajók éppúgy beletartoznak, mint a kisebb, vízi sportolásra alkalmas eszközök − mondta Farkas, aki szerint a felső kategóriás, 20 millió feletti hajókat csak mintegy 5 százalék vásárolja az évi pár száz fős vevőkörből.

Jelenleg inkább az eladók tolonganak a piacon, nem a vevők − derült ki Borbély Ferenc, a yachtborze.hu főszerkesztője szavaiból, aki szerint amíg évekkel ezelőtt nem lehetett szabad kikötőhelyet találni a Balaton keleti medencéjében, addig mára már korlátlan a lehetőség. A magyar gyártók számára katasztrófa, hogy azt a hajót, amelyet pár éve is csak nagy kedvezménnyel tudtak eladni, ma újabb 20 százalékkal alacsonyabb áron lehet megvenni − véli Borbély. A felső kategóriás hajókból a világmárkák 3-4 darabot tudnak eladni évente Magyarországon, ám a válság időszakában "az is örült, aki akár egyet el tudott adni". Amikor mégis megveszik e hajókat, akkor sem a magyar tengeren teszik vízre, hanem Horvátországba viszik. Ám azokat nemigen használják hajózásra: a tulajdonos elmegy a kikötőbe, beül a hajójába és ott tölti az egész napot, mivel e hajók inkább státusszimbólumnak számítanak, mintsem vízi járműnek − mondta Borbély.

A jó idő a kereskedők szerint nominális hatással van a nagyobb járművek keresletére, ám Farkas arról számolt be, hogy ilyenkor megugrik a gumi-, illetve horgászcsónakok eladása. Hasonló tapasztalatai vannak Beregszászi Katalinnak, a Maritime hajósbolt ügyvezetőjének, aki szerint a kánikula alatt jellemzően olyan vízi játékszereket vásárolnak náluk, amelyek például egy motorcsónak mögé köthetőek. Ilyen lehet a Balatonon mindig népszerű banán vagy kör alakú társa, a fánk, de megugrik a gumicsónakok iránti kereslet is. A költésről megoszlanak a vélemények: Beregszászi szerint átlagosan 20-30 ezer forintot hagynak a pénztárnál ilyen célokra, de előfordul, hogy valaki a drágább, akár százezer forintot is érő gumicsónakkal távozik. Akad gumicsónak félmillió forintért is, míg a horgászok 100−300 ezer forintot költenek általában a járművükre − mondta Farkas.

Hol hajózik a magyar?

Az utóbbi években egyértelműen a Balaton volt a hajótulajdonosok, azon belül is a vitorlások fő gyűjtőhelye, ez a helyzet azonban változni látszik, egyre többen költöznek a Velencei- és Tisza-tóra. Ennek oka egyértelműen a pénz: amíg a magyar tengeren 300-600 ezer forint az éves kikötői díj, addig a Tisza-tónál ennek harmadáért lehet már "parkolóhelyet" bérelni. A folyami, főleg dunai hajózás továbbra is él, itt azonban már nem a vitorlások, hanem az elektromos és a robbanómotoros hajók a jellemzőek, az elmúlt időszakban főleg az utóbbit keresték a vevők.