A társadalombiztosítási alapok ellenőrzését a zárszámadás keretében végzi az Állami Számvevőszék - mondta bevezető előadásában Domokos László, a szervezet elnöke. Emellett a 2012. évi költségvetésben megkezdődött a nyugdíjbiztosítási alap profiltisztítása, miután a jogalkotó az ÁSZ korábbi kritikáit is figyelembe véve, ebbe az irányban tett helyes lépéseket - fűzte hozzá az ÁSZ elnöke.

"Az a cél, hogy a nyugdíjbiztosítási alapból a jövőben csak öregségi nyugdíjakat folyósítsanak és ne kelljen más forrást is igénybe venni" - fogalmazott Domokos László. Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltöttek ellátását a egészségbiztosítási alap, illetve az újonnan megalakult nemzeti szociálpolitikai alap biztosítja a jövőben - tette hozzá.

Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója előadásában először a makrogazdasági szempontokat elemezte. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából a születésszám, az aktivitási ráta, az atipikus foglalkoztatás aránya és a nyugdíjrendszer belső adóssága a leglényegesebb.

Az úgynevezett mikroszempontok között a főigazgató a cselekvő egyének motivációjára hívta fel a figyelmet. Például arra, hogy a társadalom illetve a gazdasági környezet hogyan ösztönöz a gyermekvállalásra. Magyarországon demográfiai egyensúlyról évi 160-165 ezer gyermek születése esetén beszélhetünk, ezzel szemben tavaly 90 ezer gyerek született. Ilyen arányok mellett mindig költségvetési szufficitre van szükség annak érdekében, hogy évtizedek múlva biztosított legyen a nyugdíjrendszer egyensúlya - jelezte az előadó.

A jelenlegi nyugdíjrendszer másik problémája, hogy nincs közvetlen kapcsolat a nyugdíjellátás és a biztosítási teljesítmény, azaz a befizetés és a nyugdíjváromány között. A rendszer alapvető problémája, hogy erősen ösztönöz a potyautas magatartásra. Ennek egyik jól érzékelhető következménye, hogy az egymillió önfoglalkoztatóból 950 ezren minimális befizetést teljesítenek - hangsúlyozta Mészáros József.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója jó döntésnek nevezte a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetését. Véleményét azzal támasztotta alá, hogy a magánynyugdíj-pénztári rendszerből átadott portfólió értéke 2860 milliárd forint volt, míg a magánnyugdíj-pénztári rendszer miatt keletkezett államadósság összege ennél 400 milliárd forinttal nagyobb.