Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A korrupció megítélését, és az állami újraelosztás egyes kérdéseit vizsgálta közvéleménykutatásában a Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet.

Tíz válaszadóból nyolcan (80 százalék) úgy gondolják, hogy az kormánynak folyamatosan el kell számolnia az adófizetők felé, hogy hogyan gazdálkodik a pénzükkel, míg csupán a 16 százalék gondolja azt, hogy a kormányzás négy éve alatt a kormány teljesen szabadon dönthet. Leginkább a Jobbik és a Fidesz szavazók gondolják így (23 és 22 százalék), és legkevésbé az MSZP és a DK szavazók. Ám még a Fidesz szavazók körében is tízből heten (70 százalék) szükségesnek tartják a folyamatos elszámolást, a bizonytalanok körében tízből több mint nyolcan (83 százalék) látják így, míg az LMP, MSZP és DK szavazók körében 90 százalék feletti ez az arány.

70 százalék szerint a közbeszerzések le vannak játszva

Mindazonáltal tízből hét (70 százalék) megkérdezett úgy látja, hogy a közbeszerzések többsége nem tisztességes és előre le van játszva, és a válaszadók kevesebb ötöde (17 százalék) gondolja azt, hogy a közbeszerzések többsége tisztességes.

Azonban még a Fidesz szavazók körében is azok vannak többségben, akik szerint tisztességtelenek és előre lejátszottak a közbeszerzések (45 százalék, 34 ellenében), és figyelemreméltó, hogy ebben a körben vannak a legtöbben, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre (21 százalék).

A többi párt szavazói körében egyértelmű (87-tól 100 százalékig) az a meggyőződés, hogy a közbeszerzések előre eldöntöttek és nem tisztességesek, egyedül a Jobbik szavazók körében azonosítható egy nagyobb csoport, egytizedük (12 százalék) akik másként gondolkodnak.

Így gazdagodott Mészáros Lőrinc

A válaszadók majd' fele (46 százalék) úgy látja, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor és a Fidesz segítségével gyűjtötte vagyonát és nem az övé, csak a nevén van. A megkérdezettek további ötöde (20 százalék) gondolja úgy, hogy a Mészáros vagyona korrupció eredménye. Ezzel, összességében, az érdemben válaszolók majd' kilencven százaléka korrupciót sejt Mészáros Lőrinc meggazdagodása mögött.

Mészáros Lőrinc a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2017-es listáján az 5. helyen állt, mintegy 120 milliárd forintra becsült vagyonnal, mindezt úgy, hogy az ő módossága nőtt a legnagyobb mértékben.

A Fidesz szavazók többsége is így gondolkodik, felük (49 százalék) sejt korrupciót, és a legtöbb válaszadó (27 százalék) szerint Mészáros vagyona valójában nem az övé. Mindössze a Fidesz szavazók tizede (12 százalék) gondolja azt, hogy politikától függetlenül, becsületes munkával felhalmozott a vagyona. Azonban figyelemre méltó, hogy ebben az esetben is messze a Fidesz szavazói azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre, tízből négyen (39 százalék).

Az összes többi párt szavazói, és a bizonytalanok körében teljesen egyértelmű vélekedés, hogy a vagyon korrupció eredménye (74 - 100 százalék), megítélésbeli különbség csak abban mutatkozik, vagy a vagyon valójában kié: Mészárosé, vagy a hátországé, és ő csak a nevén tartja.

Amire keveset költ a kormány...

A megkérdezettek szerint a kormánynak az egészségügyre, szociális ellátásra, oktatásra, és nyugdíjakra a kelleténél kevesebbet költ (85, 74, 64 és 56 százalék), azonban infrastruktúrára megfelelő mértékben (49 százalék), míg az állami intézmények fenntartására többet (32 százalék), vagy megfelelő mértékben (37 százalék) költ.

Az egészségügy kérdésében minden vizsgált társadalmi csoport úgy gondolja, hogy keveset költ rá a kormány, és így van a szociális ellátást illetően is, ám ott tízből négy (38 százalék) Fidesz szavazó szerint megfelelő a költés.

Mit vár a lakosság?

A válaszadók többsége (39 százalék) szerint a választók jogosan várják el a kormánytól, hogy ingyenes és magas színvonalú legyen az egészségügy, és a közoktatás. Ám némileg kevesebben (30 százalék) gondolják úgy, hogy nem várható el, hogy minden ingyenes legyen, és majdnem ennyien (27 százalék) mondják azt, hogy az alapellátás tekintetében fontos az ingyenesség, ám az rendben van, hogy az extrákért fizetni kell.

Lényegében az összes megkérdezett (96 százalék) úgy gondolja, hogy az államnak feladata, hogy gondoskodjon a nyugdíjról, szociális ellátásról, egészségügyről, és oktatásról. Ám a megkérdezettek kétharmada (68 százalék) úgy gondolja, hogy a megfelelő nyugdíjhoz nem lesz elég amit az állam fog adni, szükség van arra is, hogy maguk takarékoskodjanak.

A megkérdezettek kétharmada szerint ha az állam jobban gazdálkodna a befizetett adókkal, akkor az emberek is több adót fizetnének, és kevesebb lenne az eltitkolt bevétel. A többség (55 százalék) egyetért azzal, hogy az embereknek magas elvárásuk van az állammal szemben, ám ha tehetik mégis elkerült az adófizetést.

Képünk forrása: Shutterstock