Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A magyarok jelentős többsége (gyakorlatilag a kétharmada) támogatja a minél gyorsabb magyarországi euróbevezetés és a forint lecserélésének ötletét - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Arra a kérdésre ugyanis, hogy "Te támogatnád, hogy az eurót vezessék be minél hamarabb a forint helyett?" a teljes népesség 65 százaléka válaszolt igennel, míg a nemek aránya csupán 35 százalék lett.

Az euró magyarországi bevezetése örökzöld téma, amely mostanában nem tűnik túl izgalmasnak - ezért is meglepő, hogy a negyedik Orbán-kormány és az MNB álláspontjával szemben a mostani felmérés alapján a magyarok kétharmada a mihamarabbi áttérés mellett van.

Az uniós csatlakozási szerződésből következik, hogy idővel minden tagállamnak be kell vezetnie az egységes európai valutát - az Egyesült Királyság és Dánia kivételével, amelyek a maastrichti szerződés keretében a kívülmaradás lehetőségét választották. Azokat a tagállamokat, amelyek még nem teljesítették az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, az Európai Központi Bank (ECB) "eltéréssel rendelkező tagállamoknak" nevezi: ide hét tagállam tartozik: Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország (a svédek szándékosan nem teljesítik a csatlakozás egyik formális feltételét annak érdekében, hogy ne legyenek kötelezhetők a csatlakozásra, mivel a lakosság népszavazáson az ellen foglalt állást).

Az euró jelenleg 25 európai ország pénzneme: 19 uniós tagállam alkotja az eurózónát, 4 törpeállam (Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán) megállapodás alapján használja, míg 2 ország (Koszovó és Montenegró) egyoldalúan vezette be a közös pénzt.

Fontos részlet, hogy az egyes EU-tagországok maguk döntenek az euró bevezetéséhez szükséges pálya kialakításáról, nem köti őket előírt ütemterv. Ezzel a lehetőséggel pedig a magyar kormány él. A második Orbán-kabinet 2011-ben még 2018-2020 közé tette a lehetséges magyar belépést, azonban 2015-re nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kormány számára nem igazán cél, így akár még évtizedekig nem lesz magyar euró.

A Matolcsy György vezette magyar jegybank pedig 2017 őszén olyan javaslatokkal állt elő, amelyek segíthetnek a magyar "euróérettség" eldöntésében, mondván a maastrichti feltételek "elavultak". Ezek a javaslatok még nehezebben tennék lehetővé az euró majdani bevezetését a maastrichti feltételek részben már eleget tenni képes Magyarország számára.

Jelenleg Magyarországon nincs komoly gazdaságpolitikai vita az euró hazai bevezetéséről, egyik politikai oldal sem sürgeti érdemben az övezethez való minél gyorsabb csatlakozást.

A Napi.hu megbízásából készített friss kutatásból az is kiderült, hogy mindkét nem számára vonzó a közös európai pénz magyarországi bevezetése: az ötletet a férfiak 76, a nők 55 százaléka támogatja. Ennek megfelelően az erősebbik nem körében az ellenzők aránya csupán 24 százalék (azaz csak minden negyedik férfi), míg a nők körében jóval magasabb (45 százalék), azaz csaknem minden második válaszadó nem támogatja azt.

Érdekes módon látható különbségek vannak az egyes korosztályok között is. Ez azt jelenti hogy a forint minél gyorsabb leváltását a legnagyobb arányban a 40-59 évesek, azaz a középkorúak támogatják (71 százalék), a legkisebb mértékben pedig a fiatalok (18-39 évesek) vannak az ötlet mellett (58 százalék), míg az idősek, azaz a 60 év felettiek körében a lépés támogatottsága 65 százalék - azaz kétharmad körüli.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint az iskolai végzettség alapján nincsenek nagy elérések a magyarok véleményében. Amíg ugyanis a diplomások körében eléri a 70 százalékot az igenek aránya, addig a másik végletet az alapfokú végzettségűek körében mért 61 százalék jelenti - igaz, még ez is teljesen egyértelmű állásfoglalás az euró magyarországi bevezetése mellett. A kutatás a középfokú végzettségűeknél a belépést támogatók arányát 68 százalékra mérte.

A településtípusok szerinti bontás is némi érdekességet hordoz. Bár elsőre azt várnánk hogy a fővárosban a legmagasabb az euróbevezetés támogatottsága, illetve a községekben az ellenzők aránya, de ez nem így van. A mostani (kedden készült) felmérés eredményei alapján ugyanis az ötletet a leglelkesebben a megyeszékhelyeken kívüli városokban élők támogatják (71 százalék), míg az ellenzők aránya a megyeszékhelyeken a legmagasabb 44 százalék (igaz, még ott sem éri el a többséget), míg a Budapesten, valamint a községben élők véleménye e kettő között van a kérdésben.