A kormány a koronavírus tavaszi első hullámához hasonlóan ősszel is ingyenessé tette a parkolást az egész országban. A hivatalos indoklás az, hogy így talán kevesebb ember veszi igénybe a tömegközlekedést és a kór kevésbé terjed majd.

A másik olvasata a lépésnek az, hogy a kormány - ahogy tette azt más fontos bevételi források elzárásával - így szeretné még nehezebb helyzetbe hozni a nagyobb települések önkormányzatait, ahol tavaly ősszel nem szerepelt túl fényesen az önkormányzati választásokon.

Azonban a fizetős parkolás - bár fontos bevételi forrás is - egy forgalomszabályozó eszköz. Egyrészt más közlekedési formák felé tereli azokat, akik a belső kerületekben dolgoznak és nem szeretnének napi több ezer forintot parkolásra költeni, másrészt szabaddá teszi a parkolóhelyeket a helyiek számára.

Az ingyenes parkolás olyan káoszt okozott most ősszel - amikor nem annyira jellemző az otthoni munka, mint a tavalyi első hullám idején - hogy a nagyobb városok polgármesterei, kormánypártiak és ellenzéki támogatásúak is megmozgattak minden követ, hogy kiskapukat találjanak.

  • Győr fideszes polgármestere szerdától új parkolási rendet vezetett be a belvárosban. Ingyenesen csak 11 és 16 óra között lehet parkolni, ezen az időn kívül csak azoknak, akik érvényes parkolási bérletekkel rendelkeznek.
  • A szintén fideszes V. kerületi polgármester levélben fordult Karácsony Gergelyhez, hogy biztosítsanak szabad parkolóhelyet a helyi lakosoknak.
  • Az ellenzéki VI. kerületben hamarosan a parkolóhelyek 30 százalékát a lakosságnak fogják fenntartani, illetve lesznek úgynevezett mikromobilitási pontok is, ahol kerékpárral, rollerrel, robogóval lehet parkolni.
  • A szintén ellenzéki vezetésű VIII. kerület polgármestere Pikó András, a főpolgármesternek címzett levelében a győri példát felhozva kéri, hogy jelöljenek ki olyan zónákat, ahol csak a helyiek parkolhatnak. Azt is hozzátette, hogy az ingyenes parkolás hatására nagyon megnőtt a légszennyezettség.
  • Káoszt okozott az intézkedés a XIII. kerületben is, ahol Tóth József polgármester kezdeményezte a korlátozott várakozási övezetek kijelölését.

A Levegő Munkacsoport petíciót is indított annak érdekében, hogy visszaállítsák a fizetős parkolást. A légszennyezés mellett a fő problémája a szervezetnek, hogy nagyon megnőtt a tilosban, zöldfelületen parkoló autók száma. Egy-egy ilyen autó akár gyalogosok, kerékpárosok, tömegközlekedők százainak életét keseríti meg.

Ugyanez vonatkozik a csomagszállítókra, akikből egyre többre van szükség a járványhelyzetben. A tavaszi időszakban azt is lehetett tapasztalni, hogy sok olyan személy is kihasználta a díjmentes parkolás nyújtotta lehetőséget arra, hogy a városközpontba jöjjön az autójával, akinek erre nem volt feltétlenül szüksége. Ez pedig tovább fokozta a járványveszélyt - írja a Levegő Munkacsoport.

Mit gondolnak az emberek?

Lapunk az első hullám idején már - a Pulzus Kutató közreműködésével - megkérdezte az embereket, hogy mit gondolnak az ingyenes parkolásról, egészen pontosan arra voltunk kíváncsiak, hogy többet használják-e az autójuk az intézkedés hatására.

Akkor a teljes magyar lakosság körében mindössze 9 százalék mondta azt, hogy a tömegközlekedéstől való félelmében ült autóba és erre azért volt lehetősége, mert nem kellett fizetni a parkolásért. 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy így már megérte, vagyis anyagi megfontolásból ült autóba. A legtöbben azt válaszolták, hogy nincs autójuk.

Most arra kérdeztünk rá, hogy mit gondolnak az intézkedésről azok akiknek van autójuk (használják) és azok, akiknek nincs.

A teljes magyar lakosság körében - ebbe azoknak a településeknek a lakói is beletartoznak, ahol nem fizetős a parkolás - 22 százalék monda azt, hogy van autója és támogatja az intézkedést és meglepetésre 37 százalék - amely a legnagyobb halmaz - nyilatkozott úgy, hogy annak ellenére örül az ingyenes parkolásnak, hogy nincs autója.

Ezzel szemben az autótulajdonosok 16 százaléka, a máshogy közlekedőknek pedig 25 százaléka nem támogatja.

Vagyis országosan az eredmény 59-41 százalék azok javára, akik támogatják az ingyenes parkolást

- derül ki a Pulzus Kutató reprezentatív kutatásából.

Más a helyzet Budapesten

Az ingyenes parkolás - már csak a méretéből adódóan is - leginkább a fővárosiak hétköznapjait érinti. Az ő körükben egészen mások az arányok. 46 százalékuk mondta, hogy nincs autója és nem ért egyet a lépéssel, míg 18 százalékuk autóval jár, mégsem örül az ingyenes parkolásnak.

A budapestiek 36 százaléka támogatja, 64 százaléka ellenzi az ingyenes parkolást.

Érdekes, hogy a fiatalok (18-39) évesek körében igen magas, 43 százalék azok aránya, akik annak ellenére örülnek az ingyenes parkolásnak, hogy nincs autójuk. Ezzel szemben 8 százalékuk ellenzi, miközben autóval jár.

A diplomások inkább ellenzik

Az átlaghoz képest sokan, a diplomások 28 százaléka ellenzi a lépést, miközben van autója, de 27 százalékuk szintén ellenzi, miközben nem jár kocsival.

A diplomások körében az ellenzők 55 százalékkal "nyertek", csak 45 százalékuk pártolja a döntést.

A nők körében nagyobb népszerűségnek örvend a kormány döntése, 64 százalék támogatja és csak 36 százalék ellenzi.

 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"