Kiderült: ennyi pénzt szeretnének keresni a magyarok

A magyarok relatív többsége szerint havi 250-350 ezer forintos nettó havi fizetés szükséges a tisztes megélhetéshez - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. A fővárosban élők többsége ennél többet, legalább 350 ezer forintot szeretne keresni.
Domokos László, 2020. június 27. szombat, 07:20
Fotó: Getty Images

A magyarok relatív többsége (39 százaléka) havi 250-350 ezer forintos nettó fizetést szeretne, míg 28 százalékuk ennél kevesebbel is beérné, további 33 százalék pedig ennél is többet szeretne - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A skála egyik végpontját az a két százalék jelenti, aki havi nettó 150 ezer forint alatti nettó fizetéssel is beérné, míg a másikon az a hét százalék található, amely félmillió forint feletti havi fixtől lenne boldog.

A kutatás keretében feltett kérdés, miszerint "Hogy látod, Neked mekkora nettó havi fizetés szükséges a tisztes megélhetéshez?" szándékosan volt pontatlan. Ez a fogalom gyakorlatilag mindenki számára mást jelent, még a tipizálás is nehéz.

A Tisztes munka (Decent Work) koncepcióját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezette be 1999-ben. A tisztes munka magába foglalja a produktív munkavégzés lehetőségét, melynek révén tisztes jövedelmet lehet szerezni. Ezáltal - többek közt - biztonságot és szociális védelmet nyújt a munkavállalóknak és családjaiknak. Jobb kilátást biztosít a személyes fejlődésre, támogatja a társadalmi integrációt.

A Napi.hu és a Pulzus korábbi kutatásából az is kiderült, hogy a magyarok többsége (80 százaléka) egyetért azzal, hogy az Orbán-kormány vezesse be az általános alapjövedelmet. Ezen belül 53 százalék szerint ezt a lehető leghamarabb meg kell lépni, míg további 27 százalék szerint ezt csak fokozatosan, az érintettek megkérdezésével lehet megtenni. Az intézkedésre nemmel voksoló 20 százalékon belül az összes válaszadó 14 százaléka osztja azt a véleményt, hogy az alapjövedelem országos bevezetésére itthon azért nincs szükség, mert ilyen rendszer valójában még egy országban sem működik, így valószínűleg túl kockázatos volna elsőként ilyet lépni, míg 6 százalékuk úgy véli, hogy egy ilyen rendszer túl sokba kerülne az államnak.

Látszólag a magyarok bérhelyzete nem rossz, mivel a KSH legutóbbi adatai szerint idén márciusban - a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében - a bruttó átlagkereset - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 400,4 ezer, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409,4 ezer forint volt. A nettó átlagkereset pedig kedvezmények nélkül 266,3 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve 275,7 ezer forintot ért el. (A hivatal az áprilosi számokat jövő kedden, június 30-án publikálja.)

Csakhogy nagyok a regionális különbségek: amíg Budapesten az átlagos nettó bér egy év alatt 7,7 százalékkal, 317 ezer forintra emelkedett, ez Szabolcs -Szatmár-Bereg megyében csak 176 ezer forint. Ráadásul továbbra sem publikálja a KSH, hogy mekkora a mediánbér (azaz az a fizetés, amelynél ugyanannyian keresnek többet és kevesebbet) Magyarországon. A hivatal által havonta számolt és publikált átlagbérbe ugyanis nem számolják bele az összes dolgozó keresetét, csak azokét, akik öt fősnél nagyobb cégeknél dolgoznak teljes munkaidőben. Márpedig ez kevesebb, mint 2,9 millió főt jelent, miközben a KSH hónapról hónapra több mint 4,5 millió foglalkoztatottról tesz jelentést. A statisztikából tehát 1,6 millió dolgozó kimarad - ők jórészt a kevesebbet keresők. Ha pedig az ő fizetésüket is belevennék az átlagba, egyes számítások szerint harmadával, negyedével alacsonyabb összegek jönnének ki.

A mostani kutatásból az is kiderül, hogy a férfiak szerint nagyobb összeg szükséges tisztességes megélhetéshez. Az erősebbik nem képviselőinek 8 százaléka voksolt ugyanis a félmillió feletti nettóra, a nők 6 százalékával szemben. A férfiak körében is a legnépszerűbb választás (40 százalék) a havi 250-350 ezer forintos nettó fizetés, a nők körében ez az arány 38 százalék. Amíg a férfiak körében a második leginkább támogatott válasz (28 százalék) a 350-500 ezer forint közötti nettó fizetés volt, addig a nők számára a második helyre a 150-250 ezer forint közötti havi nettó (31 százalék) került.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A Napi.hu számára készített friss felmérés alapján ahogy valaki idősödik és közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz, úgy csökken a tisztes megélhetéshez szükségesnek tartott havi jövedelem.

Amíg ugyanis a 18-39 évesek 10 százaléka mondta azt, hogy számára a havi félmillió forint feletti nettó bér nélkülözhetetlen, addig a 40-59 évesek körében ez az arány 9, a 60 felettieknél pedig csupán 3 százalék. Az időseknél szembetűnő, hogy miközben 45 százalék jelölte meg a 250-350 ezres nettót, addig további 41 százalék mondta azt, hogy beérné 150-250 ezer forint közötti havi jövedelemmel. Ez már csak azért sem meglepő, mivel 2020 januárjában a magyarországi átlagnyugdíj csupán 142,1 ezer forint volt, majd az összeg - négyszázalékos emelkedést feltételezve - jövő januártól 147,8 ezer forint lehet, így ennek alapján az átlagos nyugdíjas 36 950 forint pluszpénzt kaphat 2021 elején (a 13. havi nyugdíj első heti részleteként).

Az iskolai végzettség szerint is némi véleménykülönbséget talált a Pulzus kutatása. Mivel Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, nem meglepő, hogy ők várnak el magasabb fizetést, ha a tisztes megélhetésről kérdezik őket. A diplomások ötöde (20 százalék) tartja ehhez szükségesnek a havi félmillió forint feletti bért, míg további egyharmad (33 százalék) 350-500 ezer forint közötti választ jelölte meg.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

A középfokú végzettségűek - akiket a koronavírus-járvány nyomán most zajló válság okozta munkahely- és jövedelemvesztés különösen érzékenyen érint - számára a legvonzóbbnak a 250-350 ezer forint közötti nettó bér számít (4 5 százalék), míg a félmillió forint feletti fizetésről csupán 4 százalékuk "álmodik". Az alapafokúak közül pedig viszonylag sokan (32 százalék) szavaztak a 150-250 ezer forintos fizetési kategóriára.

Nem meglepő, hogy a tisztes megélhetéshez szükséges bért a budapestiek tartják a legmagasabbnak és 50 százalékuk legalább havi 350 ezer forintot társít ehhez, míg a másik végletet a vidéki városok lakói jelentik 23+3, azaz 26 százalékkal - ehhez képest a falvakban élők 28 százaléka szavazott erre, ez is azt igazolja, hogy a községeken érdemben nem olcsóbb az élet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Kipcsak_bratan, 2020.06.27 14:16

"A Napi.hu és a Pulzus korábbi kutatásából az is kiderült, hogy a magyarok többsége (80 százaléka) egyetért azzal, hogy az Orbán-kormány vezesse be az általános alapjövedelmet. "

Ez csak azt jelenti, hogy vagy a Pulzus (bér)hazudozik, vagy a Napi.hu. Vagy, leginkább, mindkettő. Komolyan gondolkozom rajta hogy följelentelek titeket - rendszeres, folyamatos - álhírterjesztésért, szánalmas bérhazudozó sorosköcsögök.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2020.06.27 13:50

Ja, biztos 80% szeretne alapjövedelmet, hogy a herék élősködjenek rajta... hitelesnek tűnik
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html