Koronavírus: így csökkent a magyarok fizetése - bajban van Budapest

A magyarok egy jelentős részének csökkent a jövedelme idén a koronavírus okozta válsághelyzet következtében, a legrosszabb helyzetben a budapestiek és a fiatalok vannak - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.
Szász Péter, 2020. május 19. kedd, 06:40
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Míg a koronavírus okozta egészségügyi válsághelyzet - legalábbis annak első hulláma - néhány hónap alatt lecsengeni látszik, a gazdasági problémák makacsabbak lesznek. Ez jelentős részben a munkahelyek elvesztésében, csökkenő fizetésben és életszínvonalban mutatkozik meg.

A magyarok 35 százalékának csökkent a jövedelme 2020 januárja és májusa között, 50 százalékuknak nem változott és mindössze 4 százalék nyilatkozott úgy, hogy emelkedett a befolyó pénz mennyisége. A fennmaradó 11 százaléknak nincs bevétele, így nem volt minek változnia - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A válaszadók 8 százalékának több mint felére esett a jövedelme, míg 7 százalék mondta azt, hogy a csökkenés 30 és 50 százalék közé tehető. Jelentős azok halmaza (13 százaléka), akik 10-30 százalékos veszteséget szenvedtek el és 7 százalékuk állította, hogy kevesebb mint 10 százalékot faragott le jövedelméből a jelenlegi válság.

A számok azt igazolják, hogy a koronavírus okozta váratlan krízisre a munkáltatók eltérő válaszokat adtak. A legrosszabb helyzetbe nyilván azok kerültek, akinek felmondtak, ugyanakkor szép számmal lehet hallani olyanokról, akiknek csökkentették fizetését, vagy például a bónuszokról kellett lemondaniuk. Voltak olyanok, akiknek visszavágták a munkaidejét, elvileg őket hivatott részbe támogatni az állami bérkiegészítés, amely négyórás részmunkaidőnél maximum 75 ezer, 4 óránál kevesebb foglalkoztatás esetén pedig akár több mint 100 ezer forint támogatást jelent havonta.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatói úgy becsülik, hogy minimum 120 ezer ember válhatott munkanélkülivé. Sokan lehetnek azonban, akik munka és jövedelem nélkül maradtak, de nem regisztráltatják magukat és nem keresnek aktívan állást, hanem a munkahelyük újranyitására várnak. Közülük sokan (zenészek, színészek, sportolók, szakácsok, stb.) olyan speciális szakismeretekkel rendelkeznek, melyeket a teljesen bezárt ágazatukon kívül sehol sem lehet hasznosítani.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A férfiak fizetése csökkent nagyobb mértékben

A Pulzus felméréséből kiderült, hogy míg a nők 53 százalékának maradt változatlan a jövedelme, ez az arány a férfiaknál csak 47 százalék. Sőt, körükben csak 3 százalék állította, hogy emelkedtek a bevételei, szemben a nők 4 százalékával. A legnagyobb mértékű, több mint 50 százalékos zuhanás a férfiak 10, a nők 7 százalékát érintette, a 30-50 százalékos sávban ugyanakkor egyaránt 7-7 százalék az érintettek aránya. A férfiak 15 százaléka vesztette el jövedelmének 10-30 százalékát, szemben a nők 10 százalékával. A bevétel nélküliek mindkét nem esetében 11 százalékot tettek ki.

A korosztályok szerinti bontásból az a kép rajzolódik ki, hogy minél idősebb valaki, annál stabilabb a munkahelye és a jövedelmi helyzete. Ezt az is erősíti, hogy a 18-39 éves korosztálynak eleve a 22 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nincs semmilyen bevétele, eközben a 40-59 évesek és a 60 felettiek között az arány csak 5-5 százalék.

A 60 felettiek 62 százalékának nem változott a jövedelmi helyzete, több mint 50 százalékos csökkentést 5, 30-50 százalékost 7, 10-30, illetve kevesebb mint 10 százalékos mínuszt 9-9 százalékuk könyvelt el. A 40-59-es korosztály 53 százalékának nem módosult az anyagi helyzetet, viszont aránylag sokan, 18 százaléknyian mondták, hogy 10-30 százalékos mínuszt hozott ez az év.

A 39 évnél fiatalabbak esetében 37 százaléknak maradt a jövedelme és csökkenésről is csak 7-10 százaléknyiak számoltak be az egyes kategóriákban, ami nagy részben az már említett munka és bevétel nélkül élők nagy számának tudható be.

Érdekes ugyanakkor, hogy bevételnövekedésről éppen a fiatalok körében számoltak be nagyobb arányban (6 százalék), szemben a másik két korosztály 3-3 százalékával.

Az iskolai végzettség sem jelentett védelmet

Az iskolai végzettség szerinti bontás aránylag kiegyenlített képet mutat. A felsőfokú végzettségűek 52 százalékának nem változott és 6 százalékának nőtt a jövedelme. Ez az arány a középfokú végzettség esetén 43 és 5, alapfoknál pedig 53 és 3 százalék. Vagyis bár a diplomások úszhatták meg leginkább a válságot, érdemi eltérésről - a 30-50 százalékos jövedelem-csökkenési sávot leszámítva - nem lehet beszélni.

Budapestet tépázza leginkább a válság

Bár a fővárosban jellemzően magasabbak a bérek, mint vidéken most úgy tűnik, hogy a válság némiképp kiegyenlítette ezeket a különbségeket. Eleve a budapestiek 18 százalékának nincs jövedelme, szemben a megyeszékhelyeken élők 9, a városban élők 7 és a községben lakók 13 százalékával.

Budapesten mindössze az emberek 40 százalékának marad változatlan a jövedelme és 2 százalékuknak nőtt. A megyeszékhelyeken ez 57 és 1 százalék, a vidéki városokban 54 és 5, a községekben pedig 48 és 4 százalék.

A budapestiek 13 százaléka bevételének több mint felét bukta, a többi településtípus esetén ez az arány kevesebb, mint 10 százalék. A szerencsés, 10 százaléknál is kevesebb mínuszt összehozó emberek között a budapestiek aránya csak 4 százalék, máshol viszont a 10-et közelíti.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

gondolkoggyunk, 2020.05.20 16:01

A budapestiek fizetése akkorát zuhant, hogy ugyanazért a munkáért most már csak 30 százalékkal több fizetést kapnak, mint a vidékiek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html