Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A koronavírus magyarországi megjelenésével háztartások milliói szembesültek olyan kiadásokkal, amelyekkel korábban - szerencsére - nem kellett számolniuk. Az első hetek bizonytalansága élelmiszer- és gyógyszerfelhalmozási kényszert hozott, mindenki igyekezett a lehető legnagyobb mennyiségű tartós élelmiszert és a sütéshez való alapanyagokat felhalmozni.

Megindult a roham a fertőtlenítőkért, a maszkokért, a tisztítószerekért és - az ikonikussá váló - wc-papírért. A gyógyszert szedők igyekeztek nagyobb mennyiséget betárazni a készítményekből, hiszen nem lehetett tudni, hogy leáll-e az ellátás. Közben fel kellett készülni az otthoni munkára és tanulásra, sok helyen be kellett szerezni az ehhez szükséges eszközöket. Az iskolai, óvodai étkezés helyett otthon kellett főzni.

Ezeket a pluszkiadásokat csak részben - a családok szerencsésebb részénél - kompenzálhatta olyan kiadások elmaradása, mint az étterem, a szórakozás vagy a kultúra. A sokat autózok számára az üzemanyagár-esés jelenthetett könnyebbséget, bár tudjuk, hogy a kutak forgalma márciusban és áprilisban is jelentősen visszaesett. Emellett a törlesztési moratórium adhatott - és ad év végéig - könnyebbséget a hiteleseknek.

A kiadások növekedése ráadásul csak az érem egyik oldala, hiszen sok családnak kellett szembesülnie a munkahelyek elvesztésével, csökkenő bérekkel.

A magyaroknak mindössze a 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a koronavírus-járvány nem jelentett számára többletköltséget - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Az emberek 50 százalékánál 100 ezer forintnál kisebb volt a többletköltség (három hónap alatt), 19 százalékuknál 100 és 300 ezer forint közötti, 5 százalékuknál pedig 300 és 500 ezer közötti pluszkiadás jelentkezett. Ennél is nagyobb emelkedés csak az emberek 2 százalékát sújtotta.

Nehéz volt az élet Budapesten

Míg a megyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a községekben élők 25-26 százaléka mondta, hogy nem járt többletköltséggel a járvány, a budapestieknél ez az arány 18 százalék. A fővárosiak 56 százalékánál ez a többlet megállt 100 ezer forintnál, negyedük pedig maximum 300 ezres pluszkiadással számolt.

Érdekes ugyanakkor, hogy a 300-500 ezer közötti sávban - ami már jelentős teher - nagyobb arányban vannak a kisebb települések lakói.

Az iskolai végzettség szerinti bontásból az derül ki, hogy minél többet tanult valaki, annál kevésbé kellett többletköltségekkel számolnia. Ebben része lehet annak is, hogy a diplomás pozíciók jellemzően könnyebben végezhetők távmunkában, míg egy fizikai pozícióban ez nehezen kivitelezhető és az utazást is meg kellett oldani.

A minimális, tehát 100 ezer forint alatti pluszköltség ugyanakkor legnagyobb arányban az alapfokú végzettségűeket terhelte.

A kor szerinti bontásban nem látni jelentős különbségeket, a 60 év felettiek 23, a 40-59 évesek 24, míg a 40 alattiak 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem járt többletköltséggel a járvány. Itt könnyen lehet, hogy több tényező hatása oltotta ki egymást. Egy nyugdíjast például erősebben érinthet egy 8 százalékos élelmiszer-drágulás, vagy a gyógyszer-felhalmozási kényszer, de nem jelentkeznek a home office költségei.

Nemi szerepek a járványban

A válaszadó nőknek csak 20 százaléka jelezte a felmérésben, hogy nem járt többletköltséggel a járvány, míg a férfiaknál ez az arány jóval magasabb, 30 százalék. Ennek az lehet az oka, hogy Magyarországon még makacsul tartják magukat a nemi szerepekkel kapcsolatos beidegződések. Ennek egyik eleme, hogy jellemzően a nők járnak bevásárolni, vagyis ők jobban érezhették, hogy miként emelkednek a családi kiadások.

A 100 ezer alatti sávban nem mértek nagy különbséget a Pulzus kutatói, azonban a 100 és 300 közötti kategóriában már a nők 22, a férfiak pedig csak 14 százalékkal szerepelnek.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.