Elszálltak az árak - így látják a magyarok

Állíthat bármit a hivatalos statisztika, a magyarok többsége (60 százalék) úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal emelkedtek az árak a mindennapokban - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Emellett a válaszadók további csaknem egyharmada bőven a jelenlegi infláció feletti, 5-10 százalékos drágulásról számolt be.
Domokos László, 2020. október 6. kedd, 15:12
Fotó: Napi.hu

Piaci és kormányzati szakértői vélemények ide vagy oda, a magyarok többsége (egészen pontosan 60 százaléka) úgy érzi, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válságban két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak a mindennapokban az egy évvel ezelőttihez képest - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss, reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A válaszadók további csaknem egyharmada (31 százaléka) számolt be arról, hogy becslése szerint 5-10 százalék közötti az éves drágulás, míg további 7 százalék érzékelt kis mértékű, 1-5 százalék közötti növekedést.

A friss felmérésben csupán a magyarok 2 százaléka (azaz csupán minden ötvenedik) mondta azt, hogy szerinte nem nőttek árak a mindennapokban az utóbbi egy esztendő leforgása alatt. Összehasonlításképpen: a KSH legutóbbi, augusztusi adatai szerint 2020. nyolcadik hónapjában a fogyasztó árak - miután négy hónapja gyorsultak - 3,9 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbi, a nyolchavi átlagos drágulás pedig 3,5 százalék volt. Augusztusban - akárcsak júliusban - a legnagyobb inflációt Magyarországon regisztrálták az EU-ban.

Lapunk hasonló megkérdezést végzett el idén májusban is, amikor az áprilisi év/év árindex szintén 2,4 százalékot mutatott, a négyhavi átlagos drágulás pedig 3,9 százalék volt. Az akkori eredmények igen hasonlóak voltak: 57 százalék számolt be két számjegyű "drágulásérzetről", míg 32 százaléka mondta azt, hogy 5-10 százalék között jár az éves áremelkedés, további 8 százalék érzékelt 1-5 százalék közötti növekedést és 3 százalék beszélt változatlan árszintről.

A mostani megkérdezés apropóját az adta, hogy az utóbbi hetekben újra erősödött a vita arról, hogy idén mennyit drágult az élet Magyarországon, illetve a következő hónapok mit hozhatnak. A KSH szeptember 9-én publikálta az augusztusi inflációs számokat. Eszerint júliushoz képest mérsékeltebben, de továbbra is erőteljes, csaknem 4 százalékos ütemben nőttek Magyarországon éves összevetésben a fogyasztói árak - azaz éppen az MNB középtávú 3 százalékos inflációs céljához szabott plusz/mínusz egyszázalékos tűréssávjában maradt. Augusztusban a maginfláció 4,7 százalék, az MNB által számolt indirekt adóktól szűrt maginfláció pedig 4,2 százalék lett. A KSH a szeptemberi inflációs adatokat október 8-án, csütörtökön publikálja.

Az MNB az augusztusi inflációs adatokhoz kiadott gyorselemzésében úgy fogalmazott, hogy a lakosság inflációs várakozását mérő mutatók értékelését - a fogyasztóiár-indexhez hasonlóan - a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság jellemzi A mutató augusztusban a júliusi szint közelében alakult, 6-7 százalék között mozogva. Az erre vonatkozó grafikon szerint az inflációs várakozásra vonatkozó toleranciasáv felső széle a korábbi hónapok 5-6 százalék körüli értékével szemben áprilisban 9 százalék környékére ugrott, majd 6-7 százalék közé ment vissza, míg alsó sáv egyre jobb közelíti a 2 százalékot. Ez a folyamatot erősítik meg a Napi.hu megbízásából készült közvélemény-kutatások is.

A jegybank szerint átmeneti az infláció megugrása: szeptemberben még az augusztusihoz hasonló érték jöhet, aztán csökken az árnyomás. A koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma után. nyáron, a gazdaság újraindulásának elejét az árazási döntésekben a szokásosnál nagyobb változékonysága jellemzi. Egyrészt a KSH júliusban már szélesebb körben végezte el az árfelírást, másrészt a korlátozások feloldása nyomán néhány részpiacon megugrott kereslet, míg egyes termékeknél - a termelési láncok fokozatos helyreállása miatt - korlátozott volt az elérhetőség. E hatások főként a belföldi üdülési szolgáltatásokat, néhány tartós iparcikket (például személygépkocsik) és alapvető élelmiszereket (kenyér, tej, tészta) érintették. A helyzetet tovább bonyolított, hogy a forint az euróval szembe a június eleji 345-ös szint közeléből nagyot gyengült, szeptember végére 366-ig szaladt, ahonnan csak az MNB tudta lebeszélni, így most jelenleg gy euróért 358 forintot kell adni.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A most publikált kutatásból az is kiderül, hogy Magyarországon a nők 63 százaléka, míg a férfiak 56 százaléka érzékelte úgy, hogy az utóbbi egy esztendőben a mindennapokban két számjegyű mértékben nőttek az árak. A közepes mértékű - de a hivatalos fogyasztói inflációt így is jócskán meghaladó -, azaz 5-10 drágulásról a férfiak 33 százaléka, a nők 29 százaléka számolt be.

A két nem képviselői közül hasonló arányban (7, illetve 8 százalék) mondták azt, hogy kis (1-5 százalék közötti) drágulást érzékeltek, míg a változatlan érzékelt árindexről beszámolók aránya a férfiaknál 3 százalék, a nők körében csupán 1 százalék volt.

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint idén különösen az az idősek érzik úgy, hogy két számjegyű mértékben drágult a mindennapi életk: amíg ugyanis a 60 felettiek körében ez az arány 68 százalék, addig a középkorúaknál (40-59 évesek) 62 százalék, míg a fiataloknál (18-39 évesek) "csak" 50 százalék.

A nyugdíjas fogyasztói kosár idén augusztusban átlagosan 4,3 százalékkal drágult a tavalyihoz képest, ha pedig az augusztusi élelmiszerárakat nézzük, a növekedés 7,9 százalékos a KSH számításai szerint. Szeptember elején derült, ki, hogy novemberben a nyugdíjasok mekkora nyugdíj-kiegészítést kapnak: átlagosan mintegy 20 ezer forint jár az időseknek a rendes nyugdíjon felül. A kifizetés oka, hogy a 2019 tavaszán a 2020-as büdzsébe betervezett nyugdíjemelés 2,8 százalékos mértéke elmaradt a nyugdíjasok inflációs kosara alapján számolt 2020. január-augusztusi infláció (3,99 százalék) mértékétől.

Az iskolai végzettség alapján ebben a kérdésben kis különbséget talált a Pulzus kutatása. Miközben Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, a diplomások körében a legmagasabb a két számjegyű fogyasztói inflációról beszámolók aránya: 68 százalék. Ehhez képest az alapfokú végzettségűek körében kissé kisebb (61 százalék), míg a középfokú végzettségűeknél a legkisebb (54 százalék) ez az arány.

Érdekesség, hogy az alacsony (1-5 százalékos) drágulásról számolt be a középfokú végzettségűek 13 százaléka, míg ez az arány az alapfokú végzettségűek körében 4 százalék, míg a felsőfokúaknál 3 százalék.

A drágulás ügyében a tavaszinál kisebb az eltérés a budapestiek, valamint az ország más részén élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis most a fővárosban élők 61 százaléka érzékelte úgy, hogy az utóbbi egy esztendőben a mindennapokban két számjegyű mértékben nőttek az árak, a többi településtípusban ez az érték a megyeszékhelyeken szintén 61 százalék, a városokban 66 százalék, míg a községekben 51 százalék.

A közepes (5-10 százalékos) mértékű drágulásról beszámolóknál a községekben élők körében a legnagyobb (39 százalék), míg a vidéki városokban élőknél a legkisebb (24 százalék).

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ptiszaii, 2020.10.07 12:11

@lauda: Ne komcsizzál te orbánista bolsevik.
Hazudsz mint a főnökeid.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/fogyar/fogyar09.pdf
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ptiszaii, 2020.10.07 12:07

Ki az a 40% barom aki mást állit?
Csak nem fideszesek?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2020.10.07 10:01

Mi is szállt el ??? Hísz most olcsóbb 1 kg hús mint a komcsi náci Gyurcsányék alatt !!! Különben is, ti csak krumplit esztek ??!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kevinvilmos, 2020.10.07 08:14

@Sikitamiki: Épp a napokban láttam egy német dokumentumfilmet, hogy a sok elmaradt Rendezvény miatt a német termelő nem tudja eladni a krumplit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darquan, 2020.10.07 05:19

@Sikitamiki: ejnye.
tán lófaszgáspár0 (aka stricibá) szomszédja vagy?
megfertőzőtt? utána ittál a kannából?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html