A magyarok több mint 60 százaléka támogatja, hogy szeptember 1-én néhány kivételtől eltekintve lezárultak a határok a külföldiek előtt. Ez még egy szeptember eleji kutatásból derült ki, amely lapunk megbízásából készült.

Most ugyanakkor arra is fény derült, hogy a magyarok egy igen kis részét érintették a hazautazást is nehezítő intézkedések (két hetes karantén vagy két negatív teszt bemutatása), mindössze 8 százalékuknak volt foglalt útja és 10 százalékuk tervezett valamilyen külföldi kiruccanást (összesen 18 százalék). Vagyis a két kutatási eredményből az tűnik ki, hogy az emberek többsége azt támogatta, hogy "más ne utazzon külföldre".

Az emberek 38 százaléka egyébként a vírus miatt nem utazott volna, de a relatív többség

41 százalék azért mert egyszerűen nem engedhette meg magának.

Ez az arány pontosan ugyanannyi, mint amennyit az Eurostat mért még 2019-ben. Az európai statisztikai hivatal szerint a magyarok 41,5 százaléka nem tudott tavaly anyagi okok miatt elmenni egy legalább egyhetes nyaralásra, miközben az Európai Unió átlagában ez az arány 29 százalék.

Ezek az adatok kissé árnyalják Orbán Viktor miniszterelnök ismert mondatát, amelyet még július elején mondott a Kossuth Rádióban: "sokan vagyunk, akik úgy érezzük, ha egy évben legalább egyszer nem megyünk a tengerre, börtönben vagyunk". Immár két kutatás is bizonyítja, hogy a magyarok több mint 41 százalékának valószínűleg a tenger látványa - illetve annak hiánya - az egyik legkisebb gondja.

A Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a budapestiek a leginkább elővigyázatosak. Az ő körükben 45 százalék mondta, hogy a vírus miatt nem utazna és csak 14 százalék tervezett, vagy foglalt már utat. Az anyagi problémák lényegében ugyanannyi embert érintenek a fővárosban, mint a megyeszékhelyeken vagy a községekben.

A tudás óvatossá tesz?

A végzettség szerinti bontásból az derül ki, hogy a diplomások körében volt a legkisebb az utazási kedv most ősszel, szemben az érettségizettekkel vagy az alapfokú végzettséggel rendelkezőkkel.

Érdekes ugyanakkor, hogy az érettségizők nagy aránya, 47 százaléka mondta azt, hogy anyagi okokból nem utazik, miközben az alapfokú végzettségűeknél ez csak 38 százalék. Még a diplomásoknak is 40 százaléka hivatkozott erre, holott tudjuk, hogy nekik jobb az anyagi helyzetük.

Kor = bölcsesség

A Pulzus kutatásából kirajzolódik, hogy minél idősebb valaki, annál inkább tart attól, hogy külföldön elkapja a vírust. A 18-39 évesek 31 százaléka, a 40-59 évesek 39 százaléka, a 60 év felettiek 45 százaléka válaszolta azt, hogy a járvány miatt nem utazott volna szeptember 1. után.

A kérdés nem osztotta meg jelentős mértékben a nemeket, de azért látható, hogy a férfiak inkább utaztak volna. 21 százalékuk tervezett vagy foglalt utat, szemben a nők 14 százalékával.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"