Quaestor-ügy - íme a vádirat

Befejeződött a vádirat ismertetése a sok tízmilliárdos csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt indult Quaestor-ügy büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken szerdán.
MTI, 2016. július 13. szerda, 18:32
Fotó: Napi.hu

A Quaestor-ügy tavaly márciusban pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van.

Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki. A Quaestor cégcsoport mintegy félszáz gazdasági társaságból állt.

Az első két vádpontot kedden ismertették. Ezek közül az első a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) sérelmére több mint 46,6 milliárd forintos, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztást tartalmazza. Ebben a vádpontban szerepelnek többi között a portfólió-kezelés alatt álló ügyfélszámlákon levő pénzeszközök, melyeket napi rendszerességgel sajátjukként kezeltek a vádlottak. A sértettek között ebben a vádpontban 13 takarékszövetkezet is szerepel.

Nem létező papírokkal kereskedtek

A második vádpont szerint a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, ezzel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak. Az ügyészség ezt bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalásnak minősítette.

Elhallgatták a fizetésképtelenséget

A harmadik vádpont szerint - melynek ismertetését a szerdai tárgyaláson folytatta az ügyész - a vádlottak csalást követtek el azzal, hogy elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, továbbá valóságos és fiktív kötvényeket forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül. 2007-2015 között bankfelügyeleti engedéllyel nyolcszor bocsátottak ki kötvényt összesen több száz milliárdos nagyságrendben. Erre azért volt szükség mert több Quaestor-cég is éveken át veszteséges volt, eladósodott és nem volt reális esélye a kölcsönök visszafizetésére.

Meghamisították a könyvelést

Például a Győri ETO FC. Kft. a 2007-2014 közötti időszakban egyfolytában veszteséges volt, ennek összege 2007-re már elérte a 2,3 milliárd forintot. A kft. finanszírozása szinte teljes egészében a cégcsoporton belüli kölcsönökkel történt, melyeket a napi működésre használtak.
A vádlottak folyamatosan meghamisították egyes Quaestor-cégek könyvelését, pénzügyi beszámolóit, hogy a pénzügyi eszközök áramlása a cégcsoporton belül követhetetlen legyen.

Tarsoly Csaba bűnszervezete már 2006 végén, 2007 elején tisztában volt a cégcsoport fizetésképtelenség közeli helyzetével, továbbá tisztában voltak azzal is, hogy a jövőben reálisan nem számíthattak olyan jövedelemre, illetőleg bevételre, amely a cégcsoport gazdasági tevékenységének eredményeként a kibocsátott kötvények kamatokkal növelt megtérülését biztosította volna, "miután a kötvények értékesítéséből befolyó bevételt is döntő részben az általuk addig az időpontig elkövetett vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár megtérítésére, és nem a jogszerűen folytatott gazdasági tevékenység körében kellett felhasználni" - áll a vádiratban.

A kötvényprogramoknál a valóságban nem létező értékpapírok keveredtek a valódi kötvényekkel, és már nem is lehet pontosan megállapítani, hogy konkrétan mely ügyfelek vásároltak - akár részben - nem létező kötvényeket.

Nem a befektetői pánik volt a ludas

A vádirat kitér arra is, hogy "a 2015. március 9. napján a nyilvánosságnak bejelentett fizetésképtelenséget nem a Hungária Értékpapír Zrt., vagy a Buda-Cash Brókerház Zrt. fizetésképtelensége miatt kialakult befektetői pánik", illetve a Quaestor vállalati kötvények "fokozott visszaváltási hulláma okozta". A fizetésképtelenség már 2007-ben fennállt, oka pedig a Tarsoly Csaba bűnszervezete által több mint egy évtizeden át elkövetett bűncselekmény-sorozat.

Így folytathatták évekig

A vád szerint Tarsoly Csaba bűnszervezetének összehangolt, konspirált működése, a befektetők és a pénzügyi felügyelet folyamatos megtévesztése tette lehetővé a Quaestor cégcsoport fennmaradását éveken át. A kötvényekből eredő kötelezettségek 2015-re váltak kezelhetetlenné.

A negyedik vádpont az úgynevezett egyedi, opciós szerződésekkel magas hozamokat ígérve VIP ügyfeleknek értékesített nem létező értékpapírokkal kapcsolatban elkövetett csalás, amelyet több mint félezer sértett sérelmére, bűnszervezetben, folytatólagosan követtek el. Ezekben az esetekben Tarsoly Csaba az ügyfelektől készpénzt kért, az összegeket egy külön füzetben rögzítettek, az átvett pénz sorsa ismeretlen.

Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba az egyik Quaestor-cég vezető tisztségviselőjeként 2007. június 6. és 2013. október 29. között 124 alkalommal összesen 1 milliárd 204 millió 502 ezer forint készpénzt vett fel elszámolási kötelezettséggel a cég pénztáraiból. A pénzt azonban eltulajdonította.

Automatikus utómunkák

Az első néhány alkalommal Tarsoly Csaba utasítására kölcsönként könyvelték az elvitt összeget, egy idő után viszont már e nélkül is automatizmussá vált, hogy a Tarsoly Csaba által elvitt pénzt a könyvelés utólagos megváltoztatásával leplezzék. A pénzfelvételekre több mint egy fél évtizeden keresztül általában havonta többször, alkalmanként többmilliós, tízmilliós, esetenként több tízmilliós nagyságrendben került sor.

Mindez a vád szerint bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett sikkasztás.

Folytatás csütörtökön

A büntetőper következő, csütörtöki tárgyalásán várhatóan szakértőket hallgat meg a bíróság.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Pegazus_a_borbarat, 2016.07.13 20:01

@INRI: 1996 óta ment a Quaestor-mutyi. Azóta volt egy pár szoci és fidesz-kormány. Kizárt hogy ne tudtak volna mindenről a legfelsőbb szinteken, szocitól fideszig, Gyurcsánytól Orbánig, PSZÁF-tól APEH-ig, NAV-ig, a mutyielvtársak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

HauserArnold, 2016.07.13 19:55

@INRI:

Igen, a csaló brókereket az elmúlt 8 évben kellett volna elcsípni.

Érdekes módon az elmúlt 6 évben sem sikerült.

De az is a Simor miatt volt.

Úgy ám!

Mert a PSZÁF megszüntetése miatti "hiszi" - jól vagy? - következtében nem sikerülhet a nagy leleplezés.

A PSZÁF 213 október 1-én szűnt meg. Az Egy az ember Egy az Akarat Egy az Ország 2010-ben kapott bizalmat.

2013. október 1. és 2016. között már a mindenkinél jobb, Világelső Nemzeti (!) Bank látta el a pénzügyi felügyelet dolgát - és láss csodát: a Simor még itt is képes volt arra, hogy a legjobb Nemzeti Bank dolgát megnehezítse, hátráltassa és újabb két év kellett ennek a Mindenkinél Jobb Nemzeti Banknak, hoyg felismerje a helyzetet.

Simor és a komcsik hibája.

Másé nem is lehet!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

INRI, 2016.07.13 19:49

Érdekes módon a balliberálisok Simor Andrása vezette 2013 végéi az MNB-t akinek le kellett volna fülelnie a 2006 óta csaló brókereket. Volt rá 8 éve!!!
Helyette jött Matolcsy és kiborította a bilit rájuk...
Az mszp mit hisztizett, hogy a questort és a hasonló brókereket fedező PFÁSZ-t megszüntette a fidesz és az MNB-re bízta a piacfelügyeletet. Érdekes módon nekik fél év sem kellett, hogy rájöjjenek micsoda csalások mennek...
Simor András urat invitálja meg a napi.hu egy mély interjúra!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html