Rabszolgatörvény: az emberek nem hisznek a kormánynak

A megkérdezettek 92 százaléka hallott a túlóratörvény ("rabszolgatörvény") legfontosabb intézkedéséről, és a válaszadók háromnegyede nem támogatja az elrendelhető túlórák számának évi 400-ra emelését. Sőt, a válaszadók kétharmada nem ért egyet azzal az állítással, hogy utóbbi egy jó lehetőség arra, hogy a dolgozók többet keressenek, 71 százalék pedig úgy gondolja, hogy ezzel a munkavállalók kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek - derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Szabó Zsuzsanna, 2018. december 21. péntek, 17:45
Fotó: Shutterstock

A megkérdezettek 92 százaléka hallott a túlóratörvény ("rabszolgatörvény") legfontosabb intézkedéséről, miszerint évi 250-ről 400 órára növekedik a munkavállalóktól elrendelhető túlórák száma. A válaszadók 77 százaléka viszont nem támogatja az elrendelhető túlórák számának évi 400-ra emelését, míg 17 százalék inkább egyetért a módosítással - derül ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából december 13-19 között készített reprezentatív felméréséből.

A Fidesz szavazók kivételével ebben egyetértés van az összes vizsgált társadalmi csoportban: az ellenzéki pártok szavazói és a bizonytalanok 79-91 százalékban utasítják el a módosítást, a Fidesz szavazóknak pedig 38 százaléka gondolja eképpen.

A Publicus szerint leginkább a mezőgazdaságban, a szolgáltatóiparban és az iparban dolgozók körében magas az elutasítás (88, 81, illetve 81 százalék), legkevésbé pedig a kereskedelemben dolgozók körében (63 százalék).

Jó lesz?

Úgy tűnik, hogy a kormányzati győzködés nem igazán ment át a választópolgárokhoz, a felmérés ugyanis arra mutatott rá, hogy a válaszadók kétharmada (66 százalék) nem ért egyet azzal az állítással, hogy az évi 400 órára emelt túlóra egy jó lehetőség arra, hogy a dolgozók többet keressenek. Ezzel mindössze tízből három fő (29 százalék) ért egyet.

A megkérdezetteknek szintén mintegy kétharmada (63 százalék) mondja, hogy nem ért egyet azzal az állítással, hogy a túlórák számának növelése érdemben hozzájárul a munkaerőhiány csökkentéséhez.

Mindeközben tízből hét válaszadó (71 százalék) szerint a túlórák növelésével kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók, és csupán a megkérdezettek ötöde (22 százalék) gondolja másként.

Leginkább a Fidesz és a Jobbik szavazók körében vannak, akik szerint nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe a munkavállalók (50 és 35 százalék). Ezzel szemben az MSZP és az egyéb pártok szavazói körében 94-94 százalékos azok aránya, akik szerint növekszik a kiszolgáltatottság.

Az alkalmazottak négyötöde (80 százalék), de még tízből hét (69 százalék) vállalkozó-munkaadó is úgy gondolja, hogy nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága.

A munkavállaló szabad döntése?

A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) szerint inkább a munkahelyek elvárása, hogy mennyi túlórát vállalnak a dolgozók, és csak negyedük (23 százalék) szerint a munkavállalók szabad döntése - ebben, különböző arányban, de minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik.

A válaszadók fele (47 százalék) szerint a munkahelyen általában nem tartják be a túlórával kapcsolatos szabályokat, és csak harmaduk (33 százalék) gondolja ennek az ellenkezőjét. Legnagyobb arányban az inaktívak és az alkalmazottak tapasztalják azt, hogy nem tartják be a cégek a túlórával kapcsolatos szabályokat (51 és 48 százalék), a vállalkozó-munkaadók körében ez az arány 40 százalék.

A megkérdezett alkalmazottak háromnegyede (75 százalék) rendszeresen (27 százalék), vagy alkalmanként (48 százalék) szokott túlórázni. A legalább alkalmanként túlórázó alkalmazottak negyede (20 százalék) említette az, hogy az általa vállalt túlóraszám nem fér bele a évi szabályos, 250 órás keretbe.

A többség nem szeretne túlórázni

Tíz alkalmazottból hatan (56 százalék) nem szívesen vállalnának további túlórát, míg tízből hárman (31 százalék) igen, de csak akkor, ha a túlórára magasabb fizetés jár, 11 százalék viszont akkor is szívesen túlórázna, ha normál bért fizetnek. A válaszadók negyede ugyanakkor számít arra, hogy a munkaadó a jelenleginél több túlórát fog elrendelni.

Kinek kedvez?

A megkérdezettek háromnegyede (73 százalék) szerint a megváltozott túlóraszabályok elsősorban a cégeknek fognak kedvezni. Mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a munkavállalóknak kedveznek a túlóraszabályok és kicsivel többen (12 százalék) válaszoltak úgy mindkét csoportnak kedvezhet a változás.

Egyedül a Fidesz szavazók körében ettől eltérő a válaszok mintázata: körükben 38 százalék említette, hogy a cégeknek, 18 százalék szerint a munkavállalóknak, 35 százalék szerint mindkét csoportnak kedveznek a változások.

Az egyéb pártok és az MSZP szavazók (97 és 91 százalék) szerint a cégek kerülnek jobb helyzetbe, de még tíz bizonytalanból, Jobbik szavazóból és alkalmazottból is nyolcan (78-80 százalék) így gondolkodnak.

Szimpatizálnak a tüntetőkkel

A túlóratörvény elfogadása nyomán indult tüntetéssorozattal és utcai megmozdulásokkal a válaszadók kétharmada (66 százalék) egyetért. Az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok körében háromnegyedes az események támogatottsága (70-77 százalék), de még tíz Fidesz szavazóból is négy (38 százalék) egyetért velük.

A törvény elfogadása miatt a későbbiekben induló esetleges sztrájkot, útlezáró vagy egyéb akciókat is támogatna a többség (51 százalék).  Az ellenzéki és bizonytalan szavazók körében 55, illetve 61 százalékos az ilyen megmozdulások támogatottsága, de még a Fideszesek körében is 30 százalékos a támogatottság. A Publicus megjegyzi, hogy a Fidesz szavazók az egyetlen társadalmi csoport ahol ennek, és a tüntetéseknek nincs többségi támogatása.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rotaryfun, 2018.12.21 19:46

Ezeknek a narancstolvajoknak a manyup lenyúlás óta nem hiszek, pedig voltam olyan hülye hogy egykor még szavaztam is rájuk. Bocsánat ! Az pedig csak 1 ordas duma amit elhintenek hogy "lehetőséget adnak a többlet munkán keresztül a magasabb jövedelemre. Hazugság ! Aki többet akart az megtalálta eddig is a módját hogy több munkával többet keressen, mert normális cégnél vagy így vagy úgy de kifizették a többlet munkát, ha pedig ilyesmire az adott cégnél esetleg nem volt mód akkor másod - harmad állásban aki akarta az megtalálta a pénzcsinálás lehetőségét.
Ez a törvény arról szól hogy ugyanannyiért többet kell dolgoznod ugyanott.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.12.21 19:24

@zana, alias lordofearth, foldnyuzo, zuljin, Darabont, mirko, saller, zenit, kiscamel, europeer, stb.: "Skizofrén"

Mondod ezt te, a 80 kamunéven beregisztrált, tsz-elnökként megbukott, kicsapott, leszázalékolt, csóró, macskaeledel-konzerveken tengődő, szánalmas egérlyukában pénzespóstást váró, mindenki által elhagyott, mindenhonnan kiutált, végtelen magányában kamunevein önmagával "beszélgető" rokkantnyugger?

Ha ha ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2018.12.21 19:04

@Papuska54:
Ne törődj vele ez is nyugdíjas sokkal öregebb mint te. Az egész világ ellen harcol akár percenként váltogatja énjét. Tudom ki ő, munkásőrparancsnok volt. amikor rajtaütésszerűen lefegyverezték őket, sokkot kapott idegösszeroppanással vitték el. Aztán Gyurcsányék kiengedték amikor megszünt a Lipót.
Skizofrén szegény, így állj hozzá. Annyit még nincsen neki egyetlen orosz részvénye sem, de van egy fix pont nála az orosz barátság, a tezsvérek emléke nem törlődött!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.12.21 18:42

@Papuska54: nevéből ítélve ön is nyugger. Az a baj, hogy az önhöz hasonló, évtizedek óta nem dolgozó, az adófizető társadalom által kitartott nyuggerek próbálják megmagyarázni nekünk, munkavállalóknak, hogy milyen jól is járunk a rabszolgatörvénnyel. Erre mondják, hogy a pofátlanságnak nincs határa.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Papuska54, 2018.12.21 18:16

Az interneten most jelent meg egy munkajogászi értelmezés. A 400 óra csak ott él, ahol a kollektív szerződésben rögzítik, de ott is ki kell fizetni a havi 40 órán túli munkát, vagy rendezni kell az érte adott szabadidőt (4 hónapon belül, írásban közölve!) A törvény egyébként is csak ott érdekes, ahol betartják! Mivel nincs munkaügyi ellenőrzés az egész vita csak mosolyogtató!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html