Rabszolgatörvény: országos tiltakozást hirdettek

Országos demonstrációt hirdetett január 19-re Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a szombati budapesti tüntetésen.
Domokos László, 2019. január 5. szombat, 17:09
Fotó: Pixabay

Kedden átadják Orbán Viktor kormányfőnek a követeléseik listáját és 5 napot adnak, hogy a kormány tárgyalóbizottságot állítson föl. Ha ez nem teljesül, országos figyelmeztető sztrájk kezdődik, utakat és hidakat zárnak le a tiltakozók - jelentette ki Kordás László az MTI beszámolója szerint.

Szavai szerint elég volt abból, hogy "mindhalálig" dolgozzanak az emberek. A szakszervezetek - mint fogalmazott - "felkészültek a harcos időszakra", folytatják a tiltakozást a céljaik eléréséig, mivel a kormány "alkut kötött a tőkével" és "az ordas lelkű profitvadászokat választotta".

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke cselekvésre szólított föl. Szerinte a sztrájkelhívástól "nem kell félni, mert enélkül nem lehet eredményre jutni"", az összefogás meghátrálásra készteti "a munkavállalókat kiszolgáltatottá tevő hatalmat".

A Facebookon az Országos tüntetés a rabszolgatörvények ellen címmel meghirdetett demonstrációhoz ellenzéki pártok, szakszervezetek és civil szervezetek csatlakoztak.

A menet elején a Magyar Szakszervezeti Szövetség molinóját vitték, amellyel a Munka törvénykönyvének módosítása ellen tiltakoznak.

A mai demonstráción több ezer ember vett részt, a Hősök teréről vonultak a Kossuth térre.

A szakszervezeteknek négy követelése van. Egyrészt a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra-szabályozást vonják vissza, másrészt a minimálbér két számjegyű mértékben nőjön és állítsák vissza a cafetériát, a közszféra béreit rendezzék, harmadrészt szabályozzák újra a sztrájkjogot, negyedrészt pedig jöjjön egy új nyugdíjrendszer.

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője bejelentette, hogy petíciót indítanak a "rabszolgatörvény" ellen, egyúttal feltette a kérdést, milyen nemzeti egységet akar az, aki az ország több mint felét "gyilkos csőcseléknek" nevezi.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta: ha Orbán Viktor meghátrál és visszavonja a munka törvénykönyvének módosítását, akkor sem hátrálnak meg, mert nem egyes törvények, hanem az egész rendszer ellen "lázadnak".

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke kijelentette, hogy létrejött az egység a Parlamentben és az utcákon, ezért egységre kell törekedni az EP- és az önkormányzati választásokon is, közös ellenzéki jelöltet kell indítani mindenhol - írta az MTI.

Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint négymillió munkavállalót érint a "rabszolgatörvény", ezért annak visszavonását és azt nevezte fő feladatnak, hogy a munka törvénykönyvét is gondolják újra. Ehhez egyeztetésre hívta a szakszervezeteket és az ellenzéki pártokat január 9-re.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke kijelentette: a kormány nem tudja alkalmazni a diktatúrák eszközét, az oszd meg és uralkodj elvét a tüntetőkkel szemben.

Szél Bernadett független parlamenti képviselő úgy fogalmazott: a világ nem lehet a populistáké és Magyarország nem lehet Orbán Viktoré.

Hadházy Ákos, aki szintén független képviselő, egyebek mellett azt emelte ki, hogy ha a december 16-i tüntetésen kihirdetett öt pontban megfogalmazott követelések nem teljesülnek, akkor nem beszélhetnek választásról, csak színjátékról.

Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője, független országgyűlési képviselő szerint újra kell építeni a jogállamot és a demokráciát.

Donáth Anna, a Momentum alelnöke azt mondta: a magyarok nem rabszolgák. A tüntetés a Hősük teréről indult, több helyszínen csatlakoztak demonstrálók. Amikor a menet eleje a Kossuth térre ért, a vége az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkánál tartott.

HOZZÁSZÓLÁSOK