Rabszolgatörvény: ezen elgondolkodhat a kormány

Még a kormánypárti szavazók 63 százaléka is elutasítja a javaslatban foglaltalak, miközben a Jobbik szavazóinak 94, a baloldali, liberális szavazóknak pedig 95 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne jó ötlet bevezetni a változtatásokat - derül ki a Republikon Intézet legfrissebb kutatásából.
Dzindzisz Sztefan, 2018. december 12. szerda, 08:20
Fotó: MTI Fotó / Szigetváry Zsolt

A lakosság csaknem kétharmada hallott már az elmúlt hetek egyik legnagyobb port kavaró kezdeményezéséről, a rabszolgatörvény néven elhíresült módosítójavaslatról, melynek lényege, hogy évi 250-ről 400-ra emelné az elrendelhető túlórák számát, valamint három évre bővítené ki a munkaidőkeretet. A Republikon legfrissebb kutatásából az derül ki, hogy a teljes népesség 63 százaléka hallott már a rabszolgatörvényről, míg mindössze 37 százalék válaszolta azt, hogy nem találkozott még a javaslattal.

A javaslat ismertsége igen eltérő az egyes politikai táborokban: ugyan minden szavazói csoportról elmondható, hogy többségük hallott már a rabszolgatörvényról, a kormánypárt szimpatizánsainak körében szinte fele-fele az arány, 53 százalék hallott már a módosítóról, 47 százalék még nem.

Valamivel magasabb, 56 százalék ez az arány a Jobbik szavazóinak körében. Egyértelműen más képet mutatnak a baloldali, liberális szavazók, akiknek túlnyomó többsége, 83 százaléka hallott már a módosítójavaslatról. A szóban forgó törvény általi érintettség mellett ebben nagy szerepet játszhat a baloldali, liberális pártok, valamint a szakszervezetek határozott javaslattal szembeni kiállása is.

A javaslat ismerőinek túlnyomó többsége (83 százalék) nem tartja jó ötletnek az abban foglaltak bevezetését. A támogatók aránya mindössze 6 százalék, további 11 százalék bizonytalan a javaslat megítélésében.

Pártpreferencia szerint vizsgálva a kérdést azt láthatjuk, hogy nemcsak az ellenzéki, de a kormány szavazóinak többsége is úgy gondolja, hogy nem jó ötlet bevezetni a javasolt változtatásokat. A rabszolgatörvény megítélése teljesen egyértelmű képet mutat az ellenzéki szavazók körben: mind a baloldali, liberális szavazók, mind a jobbikosok csaknem teljes egésze elutasítja a javaslatot, miközben a támogatók aránya 5 százalék alatt marad.

Ugyan a Fidesz szavazóinak körében ennél alacsonyabb a módosító elutasítottsága, mégis azt mondhatjuk, hogy igen ritka az, hogy a kormánypárti szavazók csaknem kétharmada elutasítson egy kormány által javasolt intézkedést. Fontos látni azt is, hogy a Fidesz szavazóinak csupán 14 százaléka tartja jó ötletnek a változtatások bevezetését. A legnagyobb különbség az ellenzéki és a kormánypárti szavazók között a bizonytalanok arányában van: míg a Jobbik szavazóinak, valamint a baloldali liberális szavazóknak csupán 2-3 százaléka nem rendelkezik határozott véleménnyel, addig a Fidesz szavazóinak csaknem egynegyede nem tudott még világos véleményt kialakítani a rabszolgatörvény kapcsán.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix6, 2018.12.14 09:50

https://www.hrportal.hu/hr/tulora-2018-20181213.html
"A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. A pihenőnapot legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.

Ha a munkavállaló kollektív szerződéssel dolgozik, akkor ezek a szabályok a következőképpen módosulnak:
A munkaidőt meghaladó, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka (túlmunka) esetén a munkabéren felül 50%-os minimális pótlék jár."

50% munkabér pótlék...
Nem lesz túl gyakori e túlmunka...
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2018.12.14 09:07

@rigolya: Nézze a kollektív szerződés nélkül az 52 heti munkaidő-keret sem ment volna eddig sem. Hogy az Audi szakszervezete miért ment bele ilyenbe és miért fog belemenni akár a 3 évbe ezt tőlük kell megkérdezni. A Mercedes 35%-os béremelést ígért.... Szóval van az a pénz.
A törvény másik része a 400 óra éves rendkívüli-munkavégzés lehetősége egyértelműen a munkaerő hiánnyal magyarázható.
A törvényt azért verték át ilyen gyorsan, hogy a 2019. január 1-vel ezzel már lehessen élni.
Remélem megválaszoltam mindent.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2018.12.14 08:57

@Borisz1106: EU irányelv?

Akkor bizony a magyar jogszabályok engedik a 36 hónapot.

És ha orbánia gerinctelen fidesznyikjeinek sikerül kihátrálnia az EU-ból...

Bár a kérdések maradnak: Mi értelme volt így átverni ezt a törvényt a parlamenten??? orbánia mégis mennyire védi/értékeli a saját melós szavazóit???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2018.12.14 08:49

@zana: Semmit nem mosdatok, de munkaadóként engem ez ÉRINT! Magát nyilván nem, mert boldog nyugdíjas éveit tölti!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2018.12.14 08:47

@rigolya: Tévedtem. Most jött ki a magyarázat. Nem lehet előre beosztani a 3 éves munkaidő-keretben több munkát mint csak annyit ami 12 hónapra esik. Szóval innentől ez megint egy jó nagy félremagyarázása volt az egésznek!
"A törvény szerint, ha hosszabb időtartamú lenne a munkaidőkeret, mint négy (vagy speciális esetekben hat) hónap, és ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, továbbá a kollektív szerződés ezt megengedi, úgy a heti munkaidőnek tizenkét hónap átlagában kell teljesülnie. Azaz amikor lehetővé tenné a kollektív szerződés és a munkavégzés körülményei, hogy akár 36 hónapos munkaidőkeretet határozzanak meg, ebben az esetben az átlagos heti munkaidő mértékének nem a 36 hónapos munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie, hanem legfeljebb 12 hónap átlagában. Erre garanciát biztosít a munkaidő-szervezésről szóló EU irányelv (19. cikk) is, ami legfeljebb 12 hónapos referencia időszakot engedélyez, amelynek átlagában a heti munkaidő (a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva) nem haladhatja meg a 48 órát."
Szóval igazából a munkaidő elszámolása tekintetében semmi sem változott.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html