Raskó: Vége az olcsó friss gyümölcs korszakának!

Az új uniós költségvetésben nagyjából 10 százalékos támogatáscsökkenéssel lehet majd számolni - mondta Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó a Népszavának. A szakember szerint a friss gyümölcs már akkor sem lesz olcsó Magyarországon, ha a következő években jó termés lesz. Kevesen vannak és drága az élőmunka; már a gyümölcsösökben is öntözni kellene, de ebben nagy elmaradásunk van.
Szabó Zsuzsanna, 2020. július 26. vasárnap, 19:12
Fotó: Pixabay

Bár az EU következő hétéves költségvetésében még nincsenek végleges számok, azt már korábban eldöntötték Brüsszelben, hogy a brexit miatt egyebek mellett az agrárbüdzsét is megnyirbálják, aminek a következtében nagyjából tíz százalékos támogatás-csökkenéssel lehet számolni - mondta a Népszavának adott interjújában Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó, aki szerint a költségvetés lefaragása biztosan érinti majd a területalapú támogatást is.

Raskó szerint a magyar gazdák 8-10 százalékkal kaphatnak kevesebbet, de mivel a forrás is euróban érkezik, a gyenge forint miatt ez valószínűleg nem okoz drámai visszaesést a kifizetésekben.

A következő uniós agrártámogatási ciklus Raskó szerint 2022-ben indulhat, de a gazdák még jól is járhatnak ezzel, mert amíg nem indul az új támogatási rendszer, addig a régi alapján kapják a támogatásokat.

Nem kellene központosítani az oktatást

Az agrár felsőoktatással kapcsolatban a szakember nem tartja szerencsésnek, hogy az állam egy kalap alá vesz mindent. Szerinte legalább három színvonalas, önálló agrárfelsőoktatási intézményre lenne szükség Magyarországon. Raskó szerint a lényeg a paradigmaváltáson van, azaz azon, hogy a jövőben mindenütt természetes inputanyagokkal dolgozó, környezetbarát termelési és élelmiszer-készítési eljárásokat tanítsanak az intézményekben.

Raskó azt sem tartja jó ötletnek, hogy a tangazdaságokat is kiszerveznék az oktatás fennhatósága alól, ehelyett inkább invesztálni kellene a fejlesztésükbe, mert jellemzően a tanüzemek termelési eszközei, a gépállománya alkalmatlan a korszerű, például a precíziós gazdálkodás oktatására. Nincs jobb helyzetben a szakmunkásképzés sem - mutat rá Raskó. Ott is nagyrészt lepusztult, elavult gépeken kénytelenek tanulni a gyerekek.

Az állattenyésztő szakmunkás képzés olyan mértékig lemaradt a valóságtól, a mai gyakorlattól, hogy a végzős diák eleinte csak arra alkalmas, hogy végigsöpörje az istállót

- mondja a szakember, aki azt is hozzátette: a több százezer forint értékű tenyészállatok közelébe sem lehet engedni a frissen végzetteket. Egy frissen végzett traktorost, aki Zetoron, vagy MTZ-n tanulta a szakmát, nem engedheti a százmilliós kombájnra, mert pillanatok alatt sokmilliós kárt okozhatna benne egy rossz mozdulattal. Sok agrárcég a növénytermesztésben, állattenyésztésben saját maguk képezik az utánpótlást, vagy más cégtől magasabb fizetéssel csábítják át a már képzett szakembert - tette hozzá.

Egyre profibbak a gazdák

Raskó ugyanakkor azt biztatónak nevezte, hogy egyre több földterületet művelnek magasan képzett szakemberek és ez az arány tovább emelkedhet, mert az utóbbi évtizedben nagyon felgyorsult a generációváltás a mezőgazdaságban.

A hazai birtokszerkezetről beszélve elmondta: Magyarországon több mint négyszázezer mezőgazdasági vállalkozót tartanak nyilván, ám ebből 230 ezer - jellemzően őstermelő - birtoka egy hektár alatti. Velük szemben viszont a mintegy 8 ezer gazdasági társaság, szövetkezet és 50-55 ezer, 10 hektárnál nagyobb birtokon egyéni/családi gazdálkodó használatában van a termőföld közel 90 százaléka. Többségük Raskó szerint már hozzáértő módon gazdálkodik. Őket azonban a reálértékben csökkenő uniós támogatás sem küldené padlóra.

Mit jelent az Orbáni mondás az agrárpolitikában?

Az a szállóigévé nemesedett orbáni mondás: "ne azt figyeljétek mit mondok, hanem hogy mit csinálok" az agrárpolitikában a nagy- és a még nagyobb gazdák, agrárvállalkozások pozitív diszkriminációját jelenti.

Azaz a miniszterelnök ki nem mondottan, be nem vallottan a professzionális, nagybani termelés folytatókat támogatja a gyakorlatban, a kicsik esetében a megfelelő szó a lélekápolás, a vigasztalás, miszerint figyelünk rátok is, a voksotok meg nagyon is fontos.

Egyébként Raskó véleménye szerint a miniszterelnök helyesen gondolkodik, már mint, hogy a versenyképességet, a profi termelést helyezi előtérbe, ez szerinte valóban nemzeti érdek. A többi a szokásos politikai trükk, a hatalmi játék része.

Ennek azonban Raskó szerint van egy, a vidékre nézve negatív társadalmi hatása is: a magyar falu sok szempontból egy feudálkapitalista viszonyrendszerbe zuhant vissza napjainkra, ahol egy-két nagygazda és agrárvállalkozó uralja a terepet, a falu társadalmi életét, de nem csak azért, mert ők helyben a legnagyobb munkaadók.

Kiugró drágulás az élelmiszerpiacon

A mezőgazdaság teljesítményéről beszélve az agrárközgazdász úgy véli, idén a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa fajlagos hozama rekord közeli lesz. Kukoricából 8-9 millió tonnát is betakaríthatunk az idén. Még az időjárást leginkább megérző búza is jó közepes hozammal, hektáronként 4,5-4,8 tonnával zárhatja az aratást. Vetésterülete ugyan 1 millió hektár alá csökkent de a hazai ellátás, sőt, az export sincs veszélyben, mert a termelés mennyisége így is 4 millió tonna felett lesz - jegyezte meg.

Raskó arról is beszélt, hogy az élelmiszerpiacon általánosan is kiugró drágulás mutatkozik az idén, amiben a márciusi fagy, áprilisi szárazság nagy szerepet játszott. Különösen a kajszi, az őszibarack, a meggy szenvedte meg a tavaszi fagyos napokat.

A rossz hír az, hogy a friss gyümölcs már akkor sem lesz olcsó, ha a következő években jó termés lesz - hívta fel a figyelmet az agrárközgazdász.

Vége az olcsó friss gyümölcs korszakának!

Az eper, a málna, a ribizli, az őszi, a kajszibarack, a cseresznye, a meggy fogyasztói ára a szedési szezon végén is magas lesz, részben azért, mert egyre drágább az élőmunka, részben azért, mert egyáltalán nem lesz elegendő kézi erő a szedésre. Ráadásul a mára több gyümölcsfajtából is vezető termelővé előlépett Lengyelországban is vége az olcsó ukrán vendégmunkás korszaknak, így az import gyümölcs is magas áron fog érkezni.

A klímaváltozás sem kedvező, a gyümölcsösökben is egyre inkább elengedhetetlen az öntözés, amiben súlyos deficitünk van. Jelenleg az ültetvények alig egynegyedét öntözik nálunk, Ausztriában, Olaszországban meg legalább a 80 százalékát. Az öntözőrendszer kiépítése, de a fenntartása, működtetése is jelentős forrásokat emészt föl. Bár évek óta ígérik a "nagy öntözési programot" és a hozzá kapcsolódó pályázatos támogatást, Raskó szerint a megvalósítás csigalassúsággal halad.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

balikó1, 2020.07.27 09:58

@ziziza: Tisztelt ziziza!2020.07.27. 00:31 Van kertem! Nagy kert.Értek hozzá.Több éven át alakult ki a vevőkör.Idén tavasszal a fák koronáját mind félbe vágtam stíl fűrésszel.Így jelentősen kevesebb gyümölcs terem.(Más gazdálkodók is tettek ilyet.) Elég volt az olcsó gyümölcsből.A nagy szemű Germensdorfi cseresznye így is bolondul rengeteget termett.Láss csodát! Nem győztem a szomszédoknak a felemelt áron szedni a rengeteg cserit.A boltban itt 2600Ft/kg volt a jobb minőségű étkezési cseresznye.(Azt mondogattam,hogy süljön rájuk mind!) Nekem a bolti ár feléért is öröm a cseri szedés.Tőlem a meggy,cseresznyét,barackot,még a levelét is megvásárolták volna.Jól tettem.(Jól tettük,hogy félbe vágtuk a fák koronáját.Ezt így folytatom.Fontos,hogy még drágább legyen a gyümölcs!Talán aki eddig eljutott az olvasásban a többit is folytatja? Miért nincsenek Mo-on közösségi gyümölcsösök? Másik országban ,éltem,laktam,doliztam.Ott a lakótelepek lakóinak hatalmas közösségi gyümölcsöse volt.Mindenki dolgozott a gyümölcsösben keveset.Amit tudott.Volt aki csak az őszi lehullott lomb összegyűjtésében tudott segíteni.De volt aki diplomás biológus volt.Na tőle tanultunk ,amit tudni engedett.A munkánk értéke után mindenki annyi gyümölcsöt szedhetett amit érdemelt.Nem kellett fizetni.Minden esetben a legjobb,legfinomabb gyümölcsöket ettük.Ez itt Mo-on miért nem lehet? Ez nem fekete munka! A saját kertjében mindenki annyit dolgozik,amit akar.(Természetesen voltak gondok ,viták az elosztásnál.)Most erről nem írok!De 4-5 év múlva,ha megvalósítanak itt is ilyen kerteket.Abból sokat tanulhatnak.Ezt a neten nyafogást,meg drága,és miért drága? Örökre elfelejthetik mind! Jelszó! Olyan a kert,mind a közössége! üdv!bazsi
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darquan, 2020.07.27 09:17

@ziziza: szóval aszondod... kertművelés vs kocsma/netflix/candycrash...
kemény.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ziziza, 2020.07.27 00:31

Eddig sem volt olcsó, ezután pedig egyenesen luxus termék lesz a gyümölcs és a zöldség is.... szóval innentől kezdve be lehet fejezni az egyél több zöldséget és gyümölcsöt, -mert az egészséges - propagandát, mert. emberek tömegeinek elérhetetlen messzeségbe kerültek a fogyasztásuk. Tudom, hogy egészséges, meg minden, de ha egyszer luxustermék lett akkor ennyi.

Egyébiránt meg az embereket kellene visszaszoktatni a saját termelésre, hogy akinek van pár száz négyzetméter kertje, akkor azt hasznosítsa ésszerűen. Tele van elhanyagolt, műveletlen kerttel az egész ország (ebbe beleértem a mű kerteket is), ami tragédia, és számomra igénytelenségre is vall.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mpapa, 2020.07.27 00:02

@csaba1002:
Meggy, cseresznye apró szemű. Ha piacra megy (nem magadnak szeded) akkor úgy kell leszedni, hogy a szára is meglegyen különben másnapra elkezd megrohadni. Így nem szedheted úgy, hogy belemarkolsz és letéped.
Ezért egy óra alatt nem tudsz 3 kilónál többet szedni (ha nem óriásszemekről van szó). Szedés után pedig gyorsan hűteni kell, hogy ne romoljon meg.
Egy munkás 1000Ft-os órabér alatt nem áll neki szedni. így látható, hogy az 1300-os kilónkénti ár nem is olyan sok figyelembe véve az egy óra alatt leszedhető mennyiséget.
A banán esetén egy óriásfürt 12-15kg. Azt leszedik 1 perc alatt. Kevés az élőmunka igénye. Szétvágják a nagy fürtöt, 1-1,5kg-os fürtökbe majd ugyanez az ember beteszi egy kartonba és amikor az megtelik megy a konténerbe a karton. Semmi plusz élőmunka nincs vele amíg meg nem érkezik célországban a banánérlelőbe (fuvarozást és raktározást most nem nézzük).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2020.07.26 21:18

Az öntözés szükségességével és azzal, hogy nem lehet az olcsó munkaerőre alapozni egyetértek, azonban az automatizálásban mindig lehet fejlődni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html