"A mezőgazdaság helyzete és a felzárkóztatás az elmúlt 15 év totális csődje"

A mezőgazdasági vállalkozások töredéke maradna talpon az uniós támogatások nélkül, az elmaradott térségek felzárkóztatása pedig az elmúlt 15 év totális csődje volt – állítja Raskó György agrárközgazdász egy mezőgazdasági társaság vezetőjeként a Népszavának adott interjújában.
Szabó Zsuzsanna, 2019. április 27. szombat, 15:29
Fotó: Pixabay

Összességében, a vidékfejlesztéssel együtt, több mint 7 ezer milliárd forint jutott a magyar gazdáknak a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésből az elmúlt 15 évben mondta Raskó György agrárközgazdász a Népszavának adott interjújában.

A szakember szerint a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok egyértelműen a nyertesei voltak a csatlakozásnak és ma is azok. Az más kérdés, hogy kevés kivételtől eltekintve, a gazdaságok megtermelt jövedelmének átlagosan a 70 százaléka származik az uniós közvetlen földalapú támogatásokból - jegyezte meg.

A kertészeti ágazatok azonban nem tartozik a nyertesek közé, miután az unió ezt a területet nem nagyon támogatta, támogatja és a jelek szerint e nélkül nem voltunk túl hatékonyak. A szántóföldi zöldségtermesztés visszaesett, az üvegházi pedig legföljebb stagnál - mondta, bár azt is hozzátette, hogy itt most érnek be a beruházások, azaz számíthatunk jelentős bővülésre az üvegházi zöldségtermelésben.

Dráma a gyümölcstermesztésben

Raskó szerint azonban a legdrámaibb a gyümölcstermesztés teljesítményének a csökkenése. A bogyósgyümölcs-termesztés például az uniós csatlakozás előtti szint harmadára zsugorodott, a nyolcvanas években elértnek pedig a tizedrészére! Az egykor méltán híres magyar alma versenyképtelenné vált, de a kajszibarack és a meggy is a futottak még kategóriába zuhant. A málna gyakorlatilag eltűnt, miként a ribizli és az eper is visszaszorult. A szőlőültetvények területe legalább egyharmadával csökkent 15 év alatt, s az egykor 100 ezer feletti szőlőterület mára 63-65 ezer hektárra csökkent.

Az állattenyésztésben is elmaradt az aranykor

Az állattenyésztőkre sem köszöntött aranykor Raskó szerint: ezen a területen soványka eredményeket produkáltunk, pedig lett volna lehetőség fejlődésre. Például a sertéstenyésztés uniós összehasonlításban teljesen elveszítette versenyképességét. A szakember szerint Magyarország szégyene, hogy amióta egyáltalán létezik állatösszeírás, statisztika, soha nem fordult elő, ami az utóbbi években, vagyis hogy több sertéshúst importálunk, mint amennyit exportálunk. Ráadásul a belépés előtti 4-5 milliós sertésállomány is stabilan 3 millió alá zuhant. Sajnos az állattenyésztés egészének teljesítménye jelenleg nem éri el a csatlakozás előtti szintet sem - jegyezte meg.

Volt azért pozitívum is

A fentiekkel szemben viszont az EU-csatlakozás pozitív példákat is eredményezett: például az uniós források segítségével sikerült stabilizálni a tejágazatot a tejkvótarendszer révén, így a termelés a csatlakozás előtti szint közelében állapodott meg. Ugyancsak a közös agrárpolitika előírásainak köszönhető, hogy nagyot léptünk előre a környezetterhelés csökkentése terén.

Bosszantó

Az uniós "ingyenpénz" azonban sokakat el is kényelmesített. Jelenleg hektáronként 70 ezer forint körüli a földalapú támogatás, 10-20 hektártól pedig már számottevő az adómentes bevétel. Ez megélhetési gazdálkodókat tartott és tart életben - mutatott rá Raskó, aki szerint a gazdák 5-8 százaléka rendelkezett tiszta, világos jövőképpel és invesztált a gazdasága fejlesztésébe. A szakember szeirnt ma a hazai mezőgazdaság egy hektárra vetítve mindössze 1800 euró termelési értéket állít elő, az EU28-ak átlaga pedig meghaladja a 2500 eurót. Ami bosszantó, hogy még az osztrák gazdák is hatékonyabbak nálunk, pedig nekik inkább csak gyöngécske hegyi legelőik vannak...- jegyezte meg.

Raskó emellett rámutatott, hogy amikor beléptünk az unióba még 565 ezren foglalkoztak valamilyen fokon mezőgazdasági tevékenységgel, jelenleg pedig 410 ezer úgynevezett mezőgazdasági háztartást tartanak nyilván. Ebből véleménye szerint az uniós támogatások ésszerű felhasználásával 30-35 ezer családi vállalkozás és 3-4 ezer agrártársaság vált hosszabb távra is életképessé, azaz a mezőgazdálkodással foglalkozók mindössze 10-12 százaléka.

Ezeknek a gazdaságoknak a sikerében szerepet játszott az is, hogy jelentősen tudták bővíteni birtokukat az elmúlt 15 év alatt. Raskó szerint erőteljes birtokkoncentráció ment végbe különösen a "családi gazdaság" kategóriában. A mintegy 15 ezer ilyen státuszú agrárbirtok átlagos mérete már eléri a 60 hektárt, ami messze az uniós átlag felett van - tette hozzá.

A legnagyobb szégyen

A szakember szerint azonban a legnagyobb szégyen, hogy a lemaradó térségek leszakadása nemhogy megállt volna, de még növekedett is. Az elmaradott térségek felzárkóztatása elmúlt 15 év totális csődje volt az uniós kohéziós források rossz felhasználása miatt - vélekedett.

Az elmúlt 30 évben legalább 800 ezer falusi munkahely szűnt meg, s emiatt drámaivá vált az elvándorlás. Raskó szerint "a dilettáns politikusaink" ma is a falura úgy tekintenek, hogy a mezőgazdaságnak kellene eltartania az ott élő népességet. Márpedig a korszerű technológiáknak köszönhetően agrárium egyre kevesebb élőmunkát igényel, egyre kevesebb munkahelyet teremt - mutatott rá. Véleménye szerint a '60-as-'70-es években a háztájival, a nagyüzemi-kisüzemi integráció logikája alapján kialakult működési formáknak vége.

Szerinte új település-szerkezet kell: a mezőgazdaságra épülő magyar falut át kell alakítani egyéb vállalkozásokat, gazdasági és szolgáltató tevékenységre épülő faluvá, amely teret engednek nagyobb kapacitású ipari, élelmiszer-feldolgozói beruházások létesítésének. Ha az ország nem lép egy ilyen új falufejlesztési program irányába, megállíthatatlanul folytatódni fog a vidékről való elvándorlás, a falu elöregedése, egyes régiók, azon belül falvak százainak elnéptelenedése - hangsúlyozta Raskó, aki azt is hozzátette, ezért csak magunkat okolhatjuk.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.04.28 17:30

@na4: "Nem az EU tehet arról"

De igen, Móricka, mikor fölszámolta piacainkat, bezáratta földolgozó-üzemeinket, szabadverseny címen elárasztott gmo-s, de agyondotált német/francia szeméttel, nekünk meg idelökött valami alamizsnát az almafáink, szőlőtöveink stb. kivágásáért. F..god sincsen tehát a témáról, inkább ne beszélj bele.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.04.28 17:19

Nem az EU tehet arról, hogy a parasztok elqurtak 7 ezer milliárd Ft-t.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Valodi, 2019.04.28 12:27

".... ma a hazai mezőgazdaság egy hektárra vetítve mindössze 1800 euró termelési értéket állít elő, az EU28-ak átlaga pedig meghaladja a 2500 eurót. Ami bosszantó, hogy még az osztrák gazdák is hatékonyabbak nálunk, pedig nekik inkább csak gyöngécske hegyi legelőik vannak..."

Ládd-e, ez a különbség a cselédtartó nagybirtokos Rt/kft és a családi parasztgazda között!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

amerika, 2019.04.28 08:08

Itt már csak takarmánykrumplit lehet venni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.04.27 21:41

@zana: "a ruszkiknak minden szar jó volt"

100-szor jobb minőségűek voltak azok az élelmiszerek mint a mai adalékos, GMO-s mérgező szar amít etetnek velünk a multik, Móricka. Ha nem hiszed, nézz csak magadra hogy mi lett belőled a macskaeledel-konzervek hatására...

Ha ha ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html