Bár az EU következő hétéves költségvetésében még nincsenek végleges számok, azt már korábban eldöntötték Brüsszelben, hogy a brexit miatt egyebek mellett az agrárbüdzsét is megnyirbálják, aminek a következtében nagyjából tíz százalékos támogatás-csökkenéssel lehet számolni - mondta a Népszavának adott interjújában Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó, aki szerint a költségvetés lefaragása biztosan érinti majd a területalapú támogatást is.

Raskó szerint a magyar gazdák 8-10 százalékkal kaphatnak kevesebbet, de mivel a forrás is euróban érkezik, a gyenge forint miatt ez valószínűleg nem okoz drámai visszaesést a kifizetésekben.

Kapcsolódó

A következő uniós agrártámogatási ciklus Raskó szerint 2022-ben indulhat, de a gazdák még jól is járhatnak ezzel, mert amíg nem indul az új támogatási rendszer, addig a régi alapján kapják a támogatásokat.

Nem kellene központosítani az oktatást

Az agrár felsőoktatással kapcsolatban a szakember nem tartja szerencsésnek, hogy az állam egy kalap alá vesz mindent. Szerinte legalább három színvonalas, önálló agrárfelsőoktatási intézményre lenne szükség Magyarországon. Raskó szerint a lényeg a paradigmaváltáson van, azaz azon, hogy a jövőben mindenütt természetes inputanyagokkal dolgozó, környezetbarát termelési és élelmiszer-készítési eljárásokat tanítsanak az intézményekben.

Raskó azt sem tartja jó ötletnek, hogy a tangazdaságokat is kiszerveznék az oktatás fennhatósága alól, ehelyett inkább invesztálni kellene a fejlesztésükbe, mert jellemzően a tanüzemek termelési eszközei, a gépállománya alkalmatlan a korszerű, például a precíziós gazdálkodás oktatására. Nincs jobb helyzetben a szakmunkásképzés sem - mutat rá Raskó. Ott is nagyrészt lepusztult, elavult gépeken kénytelenek tanulni a gyerekek.

Az állattenyésztő szakmunkás képzés olyan mértékig lemaradt a valóságtól, a mai gyakorlattól, hogy a végzős diák eleinte csak arra alkalmas, hogy végigsöpörje az istállót

- mondja a szakember, aki azt is hozzátette: a több százezer forint értékű tenyészállatok közelébe sem lehet engedni a frissen végzetteket. Egy frissen végzett traktorost, aki Zetoron, vagy MTZ-n tanulta a szakmát, nem engedheti a százmilliós kombájnra, mert pillanatok alatt sokmilliós kárt okozhatna benne egy rossz mozdulattal. Sok agrárcég a növénytermesztésben, állattenyésztésben saját maguk képezik az utánpótlást, vagy más cégtől magasabb fizetéssel csábítják át a már képzett szakembert - tette hozzá.

Egyre profibbak a gazdák

Raskó ugyanakkor azt biztatónak nevezte, hogy egyre több földterületet művelnek magasan képzett szakemberek és ez az arány tovább emelkedhet, mert az utóbbi évtizedben nagyon felgyorsult a generációváltás a mezőgazdaságban.

A hazai birtokszerkezetről beszélve elmondta: Magyarországon több mint négyszázezer mezőgazdasági vállalkozót tartanak nyilván, ám ebből 230 ezer - jellemzően őstermelő - birtoka egy hektár alatti. Velük szemben viszont a mintegy 8 ezer gazdasági társaság, szövetkezet és 50-55 ezer, 10 hektárnál nagyobb birtokon egyéni/családi gazdálkodó használatában van a termőföld közel 90 százaléka. Többségük Raskó szerint már hozzáértő módon gazdálkodik. Őket azonban a reálértékben csökkenő uniós támogatás sem küldené padlóra.

Mit jelent az Orbáni mondás az agrárpolitikában?

Az a szállóigévé nemesedett orbáni mondás: "ne azt figyeljétek mit mondok, hanem hogy mit csinálok" az agrárpolitikában a nagy- és a még nagyobb gazdák, agrárvállalkozások pozitív diszkriminációját jelenti.

Azaz a miniszterelnök ki nem mondottan, be nem vallottan a professzionális, nagybani termelés folytatókat támogatja a gyakorlatban, a kicsik esetében a megfelelő szó a lélekápolás, a vigasztalás, miszerint figyelünk rátok is, a voksotok meg nagyon is fontos.

Egyébként Raskó véleménye szerint a miniszterelnök helyesen gondolkodik, már mint, hogy a versenyképességet, a profi termelést helyezi előtérbe, ez szerinte valóban nemzeti érdek. A többi a szokásos politikai trükk, a hatalmi játék része.

Ennek azonban Raskó szerint van egy, a vidékre nézve negatív társadalmi hatása is: a magyar falu sok szempontból egy feudálkapitalista viszonyrendszerbe zuhant vissza napjainkra, ahol egy-két nagygazda és agrárvállalkozó uralja a terepet, a falu társadalmi életét, de nem csak azért, mert ők helyben a legnagyobb munkaadók.

Kiugró drágulás az élelmiszerpiacon

A mezőgazdaság teljesítményéről beszélve az agrárközgazdász úgy véli, idén a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa fajlagos hozama rekord közeli lesz. Kukoricából 8-9 millió tonnát is betakaríthatunk az idén. Még az időjárást leginkább megérző búza is jó közepes hozammal, hektáronként 4,5-4,8 tonnával zárhatja az aratást. Vetésterülete ugyan 1 millió hektár alá csökkent de a hazai ellátás, sőt, az export sincs veszélyben, mert a termelés mennyisége így is 4 millió tonna felett lesz - jegyezte meg.

Raskó arról is beszélt, hogy az élelmiszerpiacon általánosan is kiugró drágulás mutatkozik az idén, amiben a márciusi fagy, áprilisi szárazság nagy szerepet játszott. Különösen a kajszi, az őszibarack, a meggy szenvedte meg a tavaszi fagyos napokat.

A rossz hír az, hogy a friss gyümölcs már akkor sem lesz olcsó, ha a következő években jó termés lesz - hívta fel a figyelmet az agrárközgazdász.

Vége az olcsó friss gyümölcs korszakának!

Az eper, a málna, a ribizli, az őszi, a kajszibarack, a cseresznye, a meggy fogyasztói ára a szedési szezon végén is magas lesz, részben azért, mert egyre drágább az élőmunka, részben azért, mert egyáltalán nem lesz elegendő kézi erő a szedésre. Ráadásul a mára több gyümölcsfajtából is vezető termelővé előlépett Lengyelországban is vége az olcsó ukrán vendégmunkás korszaknak, így az import gyümölcs is magas áron fog érkezni.

A klímaváltozás sem kedvező, a gyümölcsösökben is egyre inkább elengedhetetlen az öntözés, amiben súlyos deficitünk van. Jelenleg az ültetvények alig egynegyedét öntözik nálunk, Ausztriában, Olaszországban meg legalább a 80 százalékát. Az öntözőrendszer kiépítése, de a fenntartása, működtetése is jelentős forrásokat emészt föl. Bár évek óta ígérik a "nagy öntözési programot" és a hozzá kapcsolódó pályázatos támogatást, Raskó szerint a megvalósítás csigalassúsággal halad.