Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Hét százalékkal többen haltak meg idén az első hét hónapban, mint 2014 első hét hónapjában - derül ki a KSH friss népmozgalmi adataiból. A magyarázat szerint a január-februári jelentős halálozási többletben a tetőző influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke is közrejátszott. A júliusi 4,3 százalékos emelkedés hátterében pedig a hőhullámok halandóságra gyakorolt kedvezőtlen hatása állhat - írja a statisztikai hivatal. Mindkét indokot érdemes közelebbről is szemügyre venni a KSH és az OEP részletes adatbázisának segítségével.

A csecsemőhalálozás értékei 2015 minden hónapjában jobbak voltak, mint egy évvel korábban. A közlekedési balesetekből fakadó halálozások száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, jelentős változásra 2015-ben sincsen adat, azaz a halálozás emelkedésében e faktorok nem játszhattak szerepet.

Eltűnik a 15-65 közötti korosztály

A halálozás-növekedés korosztálybeli és nembeli megoszlására nincsen részletes adat, de a népesség számának alakulásából annyi azért látszik, hogy a 0-14 éves korosztály 1370 fővel, a 65 évnél idősebbek korcsoportja 32 421 fővel gyarapodott 2015-ben 2014-hez képest, a 14-65 év közöttieké ezzel szemben 55 585 fővel csökkent. A 14-65 év közötti korosztály egyedül Budapesten nem mutatott csökkenést, a fővárosban egy év alatt 2905 fő volt a gyarapodás.

Az első negyedévben (amikor a KSH szerint az influenza játszott szerepet a halálozás növekedésében) év/év alapon, országos átlagban 16 százalékkal nőtt a halálozás, a részletes területi adatok viszont meglehetősen nagy eltéréseket jeleznek. Komárom-Esztergom megyében csaknem 30 százalékos volt a növekedés, de Baranya, Pest, és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is meghaladta a 20 százalékot. Ugyanakkor Vas megyében 5 százalék alatti volt a növekedés, Nógrádban pedig stagnált a halálozások száma.

Az első félévben a 7,3 százalékos országos átlagos növekedést a leginkább a Komárom-Esztergom megyei halálozás haladta meg, ahol mintegy 16 százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban. Tíz százalékkal többel nőtt a halálozás az országoshoz képest Hevesben, Hajdú-Biharban és Veszprém valamint Baranya megyékben, és Budapesten is 9 százaléknál nagyobb volt a növekedés.

Otthon, vagy kórházban. Az influenzának mindegy?

Az OEP statisztikai jelentése szerint 2015 első három hónapjában a kórházi adatok nem rögzítettek a megszokottnál több, szövődményekkel kísért ellátást. Az összes halálozáson belül a kórházi halálozások aránya hosszú időtávon 70 százalék körül mozog az országban. A megnövekedett 2015-ös halálozási arány ezen az arányon nem változtatott jelentősen. Kiugró különbség csupán 2014 augusztusa és 2015 augusztusa között jelentkezik (71,40 százalékról - 77,20  százalékra), tehát ebben a hónapban növekedett meg jelentősen a kórházi halálozások aránya az előző évekhez képest.

A szezonális influenza halálozási mutatója 0,075 - 0,1 százalék alatti, becslések szerint évente 250 ezer és félmillió közötti a halálesetek száma világszerte. A hagyományos influenzában, mint fődiagnózisban, 2001-2007 között évente 2-45 ember halt meg Magyarországon. Az influenzajárvány mind 2014-ben, mind pedig 2015-ben január és március között zajlott.  A 2015-ös járvány január közepén kezdődött, és február közepén tetőzött. Tavaly összesen hat héten át haladta meg a járványküszöböt jelentő heti 15 ezer jelentett új esetet az új betegek száma, 2015-ben pedig kilenc héten keresztül. A 2015-ös influenzajárvány leginkább a 0-34 éves korosztályt érintette, a hatvan év felettiek aránya 8 százalék körül volt.

Jelentett összegzett influenzás betegszámok:
• 2014. évi influenzajárvány - 193 100
• 2015. évi influenzajárvány - 535 300

Csak nálunk aratott?

A szomszédos országokban (Szlovákia, Csehország) a járvány csak az esetek 2,5 százalékában járt komolyabb szövődményekkel, közvetlenül az influenzára visszavezethető halálesetet Csehországban kétszer, Szlovákiában pedig egyszer sem regisztráltak 2015 február közepéig.

2015 első három hónapjában csak a kórházi halálozás 4189-cel nőtt 2014 első három hónapjához képest Magyarországon, ráadásul az első két hétben még nem volt influenzajárvány. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint a járvány a leghevesebben Győr-Moson-Sopron megyét érintette, ahol viszont alig emelkedett a halálozás 2014 azonos időszakához képest. Az első negyedévben kiugróan rossz, csaknem 30 százalékkal növekedett halálozási értéket jelző Komárom-Esztergom megyében közepesen erős influenzajárvány zajlott le.

Tízszeres szorzó a halálozásban?

Ha a kórházi halálozás-növekedést (mely nagyjából arányos az adott periódus összes halálozás-növekedésével) csak az influenza okozta volna, úgy minden 127. jelentett influenzás megbetegedés vezetett volna halálhoz, azaz a 2015. évi magyarországi influenzajárvány csaknem 1 százalékos halálozási rátával rendelkezett volna az irodalmi 0,075 - 0,1 helyett.

Ha a 2015-ös járvány feltételezetten hihetetlenül magas - minimálisan tízszer nagyobb - halálozási arányát a magyar egészségügyi rendszer, illetve az illetékes hatóságok a járvány folyamán nem észlelték, nem jelezték, és nem tették meg a szükséges intézkedéseket, akkor az önmagában is súlyos, azonnali intézkedéseket igénylő probléma.

Mindezen adatok birtokában egyelőre csak annyi a biztos, hogy a kiugróan rossz 2015-ös halálozási értékek egyértelmű háttere még nem állapítható meg. A KSH által  feltételezett influenzajárványra visszavezethető halálozásnövekedés nem járt a kórházi halálozás aktuális arányának a módosulásával, illetve a szövődményes esetek arányának a növekedésével.

Amennyiben az augusztusi kiugró kórházi halálozási érték oka a 2015 augusztusi kedvezőtlen klimatikus terhelés (vagyis a hőségriadók sorozata) volt, akkor az a klimatikus változások kezelésének hiányosságaira utalhat.

Elemezni kellene

A jelentős területi eltérések miatt részletesebben kellene elemezni az egészségügyi ellátó rendszer adatait, illetve a halálozások pontos szerkezetét is, valamint a 15-65 év közötti korosztály rohamos csökkenésének okait, ugyanis 2010 óta csaknem 211 ezren tűntek el ebből a korcsoportból. Figyelemre méltó, hogy az ezer lakosra jutó halálozási arány 2001-hez képest egyedül Budapesten és Pest megyében volt jobb 2014-ben, és tizennégy magyar megyében 2001 óta csaknem folyamatosan növekszik az ezer lakosra jutó halálozás aránya (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés), illetve a tavalyi, a KSH által alacsony bázisként kiemelt évben is volt 10 olyan megye, ahol nőtt az előző évhez képest a halálozás. (Az idei első félévi számok egyedül Nógrád megyében nem haladták meg a tavalyi halálozási adatokat.)

Mély, rendszerszintű okokra utal, hogy a listában fejlett egészségügyi ellátórendszerrel és erős gazdasági potenciállal rendelkező megyéket is találunk. 2010-2014 között az ezer lakosra jutó halálozás mintegy 10 százalékkal romlott Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Komárom-Esztergom megyében, további négy megyében (Somogy, Zala, Veszprém, Fejér) pedig 5-7 százalék közötti a növekedés. Mindez egyértelműen arra utal, hogy a statisztikákban megjelenő országos átlagéletkor-növekedés leginkább a budapesti eredményekből fakad.