Rekord a 3 hónapos dkj-aukción

Rekordalacsony, két százalék alatti hozam alakult ki öt és félszeres jegyzési érdeklődésre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi 3 hónapos diszkont kincstárjegy (dkj) aukcióján.
MTI-Eco, 2014. július 15. kedd, 12:16
Fotó: Napi.hu

Az ÁKK az előző hetivel megegyező összeget, 40 milliárd forintot vitt aukcióra kedden 3 hónapos diszkont kincstárjegyből, kevesebbet a korábban rendszeresen meghirdetett 60 milliárd forintnál.

Az elsődleges forgalmazók 222,160 milliárd forintos ajánlati összegéből a meghirdetett összegnél 10 milliárd forinttal többet fogadott el az ÁKK az előző aukciónál 16 bázisponttal alacsonyabb, a 3 hónapos kincstárjegy aukciók történetében első alkalommal 2 százalék alatti, 1,95 százalékos átlaghozamon.

A keddi aukciós átlaghozam 9 bázisponttal marad el a 3 hónapos lejáratra hétfőn a másodpiacon kialakult 2,04 százalékos referenciahozamtól.

Az idei év elején a 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama 2,90 százalék volt. Egy évvel ezelőtt, 2013 július közepén 4,16 százalék, 2013 elején 5,49 százalék, 2012 elején pedig 7,67 százalék volt az aukciós átlaghozam

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Hungarianmonexfraud, 2014.07.16 16:01

hungarianmoneyfraud beep com

Budapest, 2014.


Tisztelt Vezetőség!

A közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezetét tartalmazó Varsói Szerződésben a Szovjetunió kidolgozott egy olyan tranzakciós rendszert, mely a pénzeket a vasfüggöny nyugati oldalán lévő egyetlen kommunista érdekeltségű Central Wechsel- und Creditbankon (CW Bank), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bécsi leányvállalatán keresztül forgatta a háttérben. Fekete János, Kádár János bankárja, szakmai gárdájával karöltve dolgozta ki a fedett pénzügyi manőverek összetett és igen bonyolult rendszerét, mely lehetővé tette a nyugati hitelezők, később pedig az IMF ellenőreinek megtévesztését az államadósság és a kötvénypiac valós adatainak manipulálásával.

A Szovjetunió felbomlott, a rendszer azonban nem állt le. A sok százmilliárdot érő tudást a bennfentesek egymásnak adták, így életben tartva azt hosszú évtizedeken keresztül. Kormányzásunk idején így persze mi is a tudás birtokába kerültünk használva is azt, azonban soha olyan méreteket nem öltött ez irányú tevékenységünk, mint ami most zajlik Magyarországon.

Az idők során az CW Banktól a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) került a rendszer központja, mely megadta a lehetőséget dr. Naszvadi György, a jelenlegi államháztartásért felelős államtitkár számára, hogy a szovjet rendszer által megalapozott állami csalás részleteit teljes körűen kidolgozza a magyar rendszer keretein belül. Naszvadi pályafutása nagy részét a Pénzügyminisztériumban töltötte, de elnöke volt a MÁK-nak is. 1973-ban került a PM Költségvetési Főosztályához, melynek 13 évvel később a vezetője lett. Ezt követően az államháztartási ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. Karrierje során kidolgozta az állami csalás minden apró részletét, ezzel biztosítva magának a helyet a mindenkori politikai vezetésben, mivel erre a tudásra politikai nézetektől függetlenül minden hatalmon lévő vezetésnek szüksége van.

Egy jól ismert példa. Magyarország 1973 és 1989 között 1 milliárd dollár ?valódi? hitelt vett fel, melyet 11 milliárd dollár kamattal terhelten fizetett vissza úgy, hogy egyrészt hosszú éveken keresztül csak az aktuális kamatok fizetése céljából vett fel kölcsönt, másrészt pedig mindeközben az adósság a törlesztés ellenére 1989-re 20 milliárd dollárra nőtt. Később ugyan jelentősen megjavultak a további kölcsönök kamatfeltételei, valamint a már felvett hitelek egy részét is átalakították kedvezőbb kamatozásúra, de az ?adósság? megmarad. A magyar rendszerváltás előtti utolsó pillanatban aztán Németh Miklós miniszterelnök ?hirtelen talált? még 20,5 milliárd dollár külső adósságot, melynek bejelentésével egyidejűleg közölte, hogy még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról annak érdekében, hogy ne ijessze el a külföldi hitelezőket. Miből keletkezett további több, mint 20 milliárd dollár adósság úgy, hogy a korábbi 1 milliárd dollárt 17 év alatt 12-szeresen, már visszafizettük? Azóta is nagy rejtély.
Nyugati szakemberek több alkalommal is felvetették a manipuláció gyanúját, mivel a nemzetközi és a hazai pénzügyi mutatók között furcsa eltéréseket észleltek, azonban bizonyítani sosem tudták, mivel a politikai vezetés nem adott lehetőséget a teljes körű átvilágításra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csillagos66, 2014.07.15 16:16

Mielőtt valamelyik eszetlen azt hiszi, hogy azért csökkenek a kamatok, mert jobban teljesítünk akkor üljön le egy egyessel. A világon mindenhová dönti most a háttérhatalom a pénzt. Mindenhol a béka segge alatt vannak a kamatok teljesítéstől függetlenül. Most adósítja el a birka népeket még jobban a háttérhatalom. csak hogy értsék a jobberek is, hogy mi történik éppen. Gigaeladósítás, értsd gyarmatosítás.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csillagos66, 2014.07.15 16:06

A háttérhatalom dönti az "ingyenpénzt". Mi meg vesszük fel újra és újra a minél több hitelt. Orbán és Matolcsy 4 év alatt 6000 milliárd forinttal növelte az adósságot. Előtte a szocik 8 év alatt 10000 milliárddal. Azért a hülye jobberek sírtak-rítak. Amikor Orbán majdnem kétszer nagyobb ütemben növeli az eladósodást - mert nem tud ellenállni az "ingyenhitel" delejes csábításának -, akkor ugyanezek a jobber ökrök meg tapsikolnak. Ijesztő butaság és gerinctelenség!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2014.07.15 15:46

Gondolom, a cikkíró a nominális kamatra utal a "rekord" kifejezéssel, pedig van itt többféle rekord is...

Sosem látott magasságokba emelkedett pl. a magyar állampapírok után fizetett reálkamat. A rövidtávú papírok kamata rugalmasan követi az inflációt, és jelenleg is 2 % körüli, éppúgy, mint 2012-ben, ha már a cikk ezt a példát hozza - ez valami standard lehet orbánéknál. A - különben is lassabban cserélődő - hosszú papírok reálhozama viszont jelentősen megnőtt, a magyar államadósság az infláció eltűnésével jelentősen megdrágult. Tavaly az EU-ban a magyar volt a legdrágább államadósság 5,8 % költségaránnyal.
(Ha már a fórumon is felmerült, megemlítem, bár különösebb jelentőséget nem tulajdonítanék neki, hogy pl. 2007-ben 8 % infláció mellett 7,5 % körül volt a 3 hónapos dkj átlagkamata, tehát negatív volt a reálkamat... :D)
És persze ne feledkezzünk meg arról, hogy az unortodox ügyeskedések eredményeképpen már nem csak a kamatot fizeti a magyar állam a papírok után... itt van pl. az MNB kamatcsere ügylete és a bankoknak fizetett prémium, hogy a kínai paktumot ne is említsük...

És persze újabb és újabb rekord a magyar államadósság. Valaki itt teljesen rákattant az adósságnövelésre... Érthetetlen: tehát visszafogták a kibocsátást (60 mrd helyett 40), mert már eleget betároltak, de azért mégis eladtak 10 milliárddal többet? Egy folyamatosan csökkenő hozamkörnyezetben? :DDD
Adósság-felhalmozásban jobban teljesítünk... ez fekszik orbánéknak... :D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kanri, 2014.07.15 13:38

@anttikufar: pipantsd le gyorsan, aztán irány a kecske.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html