Rekord alacsonyan maradt az ECB alapkamat

Az Európai Központo Bank (ECB) továbbra is egy százalékon hagyta az irányadó kamatát a csütörtöki kamatdöntő ülésén.
NAPI, 2010. március 4. csütörtök, 14:00
Fotó:

Az euróövezet központi bankjának döntése megfelel az elemzői várakozásoknak.

Az ECB kormányzó tanácsa 2009. május 7-én csökkentette 25 bázisponttal a jelenlegi 1 százalékos szintre.

A döntést követő sajtótájékoztatón Jean-Claude Trichet ECB- elnök kifejtette: az euróövezet gazdasága növekedő pályára állt, főként a kormányzati ösztönző programok, a külpiaci kereslet élénkülésére fellendülő export és a raktárkészletek apadása által gerjesztett termelésnövekedés hatására. A növekedés azonban törékeny és egyenetlen lesz, az idei első negyedévben a lendületet visszafogja a szokatlanul kemény tél is.

Trichet elmondta, hogy a válság enyhülésével az ECB fokozatosan felhagy az úgynevezett nem konvencionális jegybanki eszközök használatával, vagyis leáll azokkal a rendkívüli akciókkal, amelyek során tavaly tavasztól kezdve minden korábbinál több pénzt pumpált az euróövezet gazdaságába. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a különleges refinanszírozási akciókat legalább az év végéig, és egészen addig folytatják, "ameddig szükség lesz rájuk".

A gazdaságösztönzés korlátozására az árstabilitás megőrzése érdekében van szükség, mondta az ECB elnöke, hozzátette azonban, hogy továbbra sem tapasztalható komoly inflációs nyomás, az éves szintű infláció idén az euróövezeti jegybank céljának megfelelően 2 százalék közelében, de az alatt lehet.

Az ECB frissítette a tavaly decemberben készült gazdaságnövekedési és inflációs előrejelzését. Az övezet összesített bruttó hazai terméke (GDP) az idén 0,4-1,2 százalék közötti mértékben növekedhet, szemben a tavaly év végén valószínűsített 0,1-1,5 százalék közötti növekedéssel.

Jövőre az euróövezeti GDP 0,5-1,2 százalék között nőhet éves szinten a mostani prognózis szerint, míg decemberben 0,2-2,2 százalék közötti növekedést várt az ECB 2011-re. Az infláció 2010-ben 0,6-1,6 százalék lehet, szemben az előző jelentésben szereplő 0,9-1,7 százalékkal, jövőre pedig 0,9-2,1 százalék között alakulhat 0,8-2,0 százalék helyett.

Trichet hangsúlyozta: az euróövezet kormányainak hozzá kell kezdeniük a válságkezelés során felhalmozódott hiány leépítéséhez, hogy ismét megfeleljenek az övezeti tagság feltételeit szabályozó Növekedési és Stabilitási Paktum előírásainak. A túlzott deficiteljárás alá vont országoktól az ECB legkésőbb 2011-től dinamikus, GDP-arányosan, évi 0,5 százalékot meghaladó hiánycsökkentést vár el - mondta Jean-Claude Trichet.

Az ECB elnöke szerint mindezen kívül a versenyképesség növelése, a munkahelyteremtés és a fenntartható gazdasági fejlődés megalapozása céljából fel kell gyorsítani a szerkezeti reformokat. Kulcsfontosságú az innováció, a kutatás-fejlesztés területén eszközölt beruházások ösztönzése és a munkaerő-piac rugalmasságának fokozása, az úgynevezett szerkezeti - főként a képzési rendszer tökéletlenségéből fakadó - munkanélküliség leküzdése érdekében.

A görög válságra vonatkozó újságírói kérdésekre válaszolva Trichet abszurdnak nevezte azt a forgatókönyvet, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet.

Mint mondta, az athéni kormány már eddig is meggyőző lépéseket tett az egyensúly helyreállítására, a szerdán elfogadott újabb intézkedéscsomag pedig ismét bizonyította a görög vezetés elkötelezettségét.

Az euróövezeti jegybank elnöke aláhúzta, hogy a megszorítások elkerülhetetlenek és nehezek, de a reformprogram nyertesei végeredményben a görög állampolgárok lesznek, mert a megszorítások és a szerkezeti átalakítások révén Görögország legyőzi a válságot és fenntartható gazdaságnövekedési pályára áll.

Emellett azt is hangsúlyozta, hogy szerinte nem helyes, hogy az IMF legyen a segítség forrása. A valutaalap technikai segítsége nagyon fontos, annak nagy a megbecsültsége és az együttműködés az országgal megfelelően működik.

HOZZÁSZÓLÁSOK