Rekordmagas részvétel a választáson, mutatjuk, ki veszíthet rajta

A korábbi évek tapasztalatai alapján a Fidesz-KDNP számára jelentett hátrányt, ha magas volt a részvételi arány. Viszont a tavaly áprilisi országgyűlési választások rekord magas érdeklődése mellett is kétharmaddal nyertek a kormánypártok. Az EP-választásokon viszont sokkal inkább a kis pártoknak rossz hír a magas szavazási hajlandóság, de Budapest megkavarhatja a lapokat.
Szabó Dániel, 2019. május 26. vasárnap, 19:13
Fotó: MTI Fotó / Mónus Márton

Este fél 7-ig a választók 41,74 százaléka járult az urnákhoz, ami rekord a korábbi európai parlamenti választásokhoz képest. A legmagasabb részvételi arány Budapesten (49,76 százalék, 653 403 választó). A második legaktívabb Vas (47,02 százalék 96 511 szavazó), a harmadik pedig Győr-Moson-Sopron megye (47,02 százalék 96 511 szavazó) volt.

Egészen a tavalyi országgyűlési választásokig a közvélemény-kutatók és a politológusok - rájuk támaszkodva pedig a pártok szóvivői is - azt mondták, hogy ez hagyományosan a stabil és aktív szavazóréteggel rendelkező Fidesz-KDNP számára rossz hír. Azonban akkor a 70,22 százalékos - 5 570 797 főt megmozgató - voksoláson ismét kétharmaddal nyertek a kormánypártok.

Az EP-választások is hagyományosan az ő sikerüket hozták: az első, 2004-es hazai EU-s szavazáson 3 094 163 ember, a jogosultak 38,5 százaléka ment el szavazni, ami 47,40 százalékos győzelmet jelentett a Fidesznek, így 12 képviselőt delegálhatták az európai testületbe. Majd 2009-ben 2 918 110 fő voksolt, ami 36,29 százalékos részvételt jelentett, 56,36 százalékkal ismét a jobboldali pártszövetség hozott el 14 képviselői mandátumot nyerve. Míg a legutóbbi, 2014-es körben 51,48 százalékos Fidesz-KDNP győzelmet hozott, 12 képviselővel, de a részvétel ezen volt a legalacsonyabb, 2 329 304 fő voksolt csak, ami 28,97 százalékot jelentett csak.

Utóbbin érvényesült a leginkább, hogy az EP-választáson a kisebb pártok helyzete könnyebb: az LMP mindössze 116 ezer voksot kapott, de ez is elég volt, hogy Meszerics Tamásnak helyet nyerjen. Miközben még 2004-ben - az eddigi az embereket leginkább megmozgató választáson az 5 százalékos szavazathatár 153 722 szavazat volt. Akkor ehhez felülről a legközelebb a Magyar Demokrata Fórum volt, mert 5,33 százalékos eredményéhez 164 025 érvényes voksra volt szükség.

Fontos szempont viszont, hogy a legaktívabb terület most Budapest volt, ahol hagyományosan rosszabbul szerepel a Fidesz-KDNP hibrid. Az országgyűlési választáson az V. kerületben, Újlipótvárosban, Angyalföldön, Zuglóban, a X. és a III. kerületben, Újpesten, a XV., a XVIII. és XXII. kerületben, valamint Csepelen is ellenzéki jelölt nyert.

Viszont több körzetben ugyan fideszes politikus nyert, de a győzelméhez nem volt meg az 50 százalékot meghaladó szavazatarány. Ilyen például a XII. kerület, ahol az ellenzéki pártok kiütötték egymást, mert a győztes Gulyás Gergely csak 42,71 százalékot ért el. Ugyanígy a II. kerületben is Varga Mihály csak 41,82 százaléknyi voksot kapott. Az összesített budapesti listás eredmények még így is a kormánypártok győzelmét hozzák ki, de messze az 50 százaléktól, csak 38,28 százalékot gyűjtöttek a 2018-as országgyűlési választás budapesti szavazóköreiben. Az MSZP-P 17,98, a 12,9, az LMP 10,89, a DK 8,68, a Momentum 5,8 százalékot ért el.

A nagy kérdés tehát az, hogy a részvételi adatok alapján nagyon erős fővárosban hogyan változtak az erőviszonyok és kinek a szavazótábora volt aktívabb. Akár innen is elég lehet a - mostani részvételi adatok alapján valószínű - 160-180 ezer szavazat a mandátumszerzéshez.

Részvételi adatok megyénként
Baranya megye39,82 százalék, 121 042 szavazó
Bács-Kiskun megye38,6 százalék, 161 005 szavazó
Békés megye37,55 százalék, 106 656 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye36,86 százalék, 194 575 szavazó
Csongrád megye42,17 százalék, 139 653 szavazó
Fejér megye41,68 százalék, 142 751 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye44,73 százalék, 160 724 szavazó
Hajdú-Bihar megye35,2 százalék, 150 924 szavazó
Heves megye40,15 százalék, 97 135 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye36,11 százalék, 109 572 szavazó
Komárom-Esztergom megye40,13 százalék, 98 681 szavazó
Nógrád megye38,18 százalék, 60 053 szavazó
Pest megye42,75 százalék, 434 466 szavazó
Somogy megye39,52 százalék, 100 011 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye36,77 százalék, 165 028 szavazó
Tolna megye38,89 százalék, 70 713 szavazó
Vas megye47,02 százalék, 96 511 szavazó
Veszprém megye43,92 százalék, 125 665 szavazó
Zala megye43,19 százalék, 97 119 szavazó
Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK