Rengeteg pénzzel tömi ki a magyar kormány a cégeket

A kormány úgy tesz, mintha a 2018-as választási győzelme azon múlna, hogy minél több pénzt öntsön a gazdaságba - írja elemzésében a Policy Agenda. Mindezt azon az áron is, hogy ennek ellentételezéséhez, azaz az EU-tól kapott támogatásokhoz csak késve jut hozzá. Ez azonban jelentős forrásokat szív el más intézményrendszerektől. A kutatók megnézték, hogyan változott 2004-től kezdve az EU-s források mértéke, mennyire látszik a választások előtti túlzott költekezés.
Domokos Erika, 2017. augusztus 30. szerda, 12:39

Ezt osztja a kormány

Az Európai Uniótól kapott egyik forrás a költségvetésen keresztül érkezik Magyarországra, és ezeket a magyar kormány osztja szét a pályázók, illetve a kiemelt projektek között. A támogatások kifizetése a magyar költségvetésből történik, ahova az Európai Bizottság (EB) utalja a korábban kialkudott források "ellentételezését". A programokat az EU-s források és a hazai költségvetési támogatások finanszírozzák, ezért nyilvánvalóan nem a teljes támogatást utalja az EB, hanem támogatási ciklusonként változó arányban teszik ezt meg - ismerteti a mechanizmust a Policy Agenda (PA) kutatóintézet.

A magyar kormánynak előleget adhat a támogatott félnek, amit a hazai költségvetés terhére teszi. Amíg a projekt nem jut elszámolható fázisba (akár részben), addig az előleget csak és kizárólag a magyar adófizetők állják.

Könnyű belátni, ha a magyar kormány - akár politikai okokból - sok pénzt fizet ki előlegként a nyertes pályázóknak, akkor nagy a költségvetés kockázata. Amennyiben jobban vigyáz a költségvetés egyensúlyára, és óvatosabban bánik a pénzekkel, akkor adott éven belül kisebb pénzekkel kell kiegészítenie az EU-tól érkezőtámogatásokat.

Ilyen sok pénz kaptunk az EU-tól

2004-től 2017 júliusáig az EU fejlesztési forrásokra mintegy 10 ezer milliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe. Ez éves átlagban 750 milliárd forintot jelent.

Uniós fejlesztési programok bevételei az Európai Bizottságtól (Mrd Ft)

20042005200620072008200920102011
Tény91,9203,7310,1287,4380,1631,4805,2913
Tervna.184,5316,6466,7633,1774,6645,91166,7

2012201320142015201620172018
Tény1088,51583,81668,91165,9634,3*194,1na.
Terv1567,514251711,61720,1889,71545,21914,3
Forrás: Policy Agenda, *2017. évi adat az I-VII. hónap alapján

Rengeteg ment előlegre

A költségvetési törvény, majd a zárszámadások megmutatják, hogy a kormány hogyan bánik, meddig nyújtózkodik az EU-tól érkezett pénzekkel. Azaz a szükséges állami részen túl, mekkora összegek mennek el előlegre.

Uniós fejlesztési programok éves kiadásai (Mrd Ft)
20042005200620072008200920102011
Tény126,8293,1478,3459520,1857,910321313,9
Tervna.275,1456,7630,2854,8957,68341418,5
2012201320142015201620172018
Tény1366,91975,82223,92802,42099,5* 1090na.
Terv1816,31645,82149,62508,114322239,22417,6
Forrás: Policy Agenda, *2017. évi adat az I-VII. hónap alapján

Ez idáig 16 600 milliárd forintot fizetett ki az állam olyan programokra, amelyeket részben az EU finanszírozott. Ez az jelenti, hogy éves átlagban 1256 milliárd forint kiadást jelentenek ezek a fejlesztési programok. Azaz 67 százalékkal többet költött eddig az állam ezekre a programokra, mint amit az Európai Bizottság kifizetett.

A különböző kormányzati időszakok adatainak változását nézve, az látszik, hogy az állam 2010-ig mindössze 39 százalékkal többet költött, mint amit az EU-tól kapott, addig ez a szám az Orbán-kormány alatt 77 százalékra ment fel. Így tehát minden 100 forintot, amit az EU a megállapodás alapján küldött, azt az Orbán-kormány 77 forinttal egészítette ki. Ez elsőre akár jónak is tűnhet, hiszen úgy látszik, mintha felpörgetné a fejlesztési rendszert az állam - írják a kutatók.

Ezért más területekre kevesebb pénz jut

A probléma azonban valójában az, hogy ez a rendszer forrásokat szív el más területek elől, miközben még időben sem hozza előre a fejlesztéseket.

Azzal ugyanis, hogy a kormány bőkezűen előlegeket fizet ki a támogatottaknak, azok valóban előbb jutnak pénzhez, és nem kell meghitelezniük azt a beruházást, amelyet megnyertek. Ugyanakkor a beruházást nem hajtják végre előbb, hiszen az a támogatási megállapodástól függ. Az egésznek a terhét végül is nem kis mértékben az adófizetők állják, és tulajdonképpen az oktatás, egészségügy elől szívják el ezt a forrás - hívja fel a figyelmet a PA.

Uniós fejlesztésekhez adott kormányzati pénzek (mrd Ft)
20042005200620072008200920102011
Tény34,989,4168,2171,6140226,5226,8400,9
Tervna.90,6140,1163,5221,7183188,1251,8
2012201320142015201620172018
Tény278,43925551636,51465,2*896na.
Terv248,8220,8438788542,3694503,3
Forrás: Policy Agenda, *2017. évi adat az I-VII. hónap alapján

Mire megy évi 800 milliárd magyar forrás?

Érdemes azt is megnézni, hogy mennyi is az az összeg, amivel az adófizetőknek egy évben ki kell egészíteniük a "brüsszeli eurókat". Itt is jól látszik a különbség a kormányzati időszakok között. Míg a költségvetésnek 2010-ig éves átlagban 151 milliárd forintot kellett hozzátenni az Európai Bizottságtól érkező pénzekhez, addig 2011-2017 között ez 800 milliárd forintra emelkedett. A rendszer dinamikája pedig kifejezetten rossz. Az adatok azt mutatják, hogy 2016-ban és 2015-ben is mintegy 1500 milliárd forint körüli többletigény jelentkezett.

A kutatóintézet meglátása szerint a magyar kormány úgy tesz, mintha a 2018-as választási győzelme azon múlna, hogy minél több pénzt öntsön a gazdaságba. Mindezt azon az áron is, hogy ennek ellentételezéséhez, azaz az EU-tól kapott támogatásokhoz csak késve jut hozzá. Ez azonban nagyon jelentős forrásokat szív el más intézményrendszerektől.

A PA szerint ha nem ilyen ütemű lenne a pénzek költése, és az jobban igazodna az EU-val kötött pénzügyi tervhez, akkor több száz milliárd forint elkölthető forrás keletkezne évente a költségvetésben.

HOZZÁSZÓLÁSOK