Retteghetnek a kartellezők - módosul a versenytörvény

Egyszerűbb lesz a fúziók bejelentése és elbírálása, továbbá részletes szabályok kerülnek be a versenytörvénybe a kartellek által okozott károk megtérítésére. A hatályos versenytörvény módosításának tervezete a kormány honlapján jelent meg.
Németh Géza, 2016. szeptember 13. kedd, 15:45

A tervezet kimondja: aki másnak versenyjogi jogsértéssel kárt okoz, az a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Aki pedig a versenyjogi jogsértés következtében károsult, követelheti e kára teljes körű megtérítését, függetlenül a termelési-értékesítési láncon belüli helyzetétől. A versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

Leggyakoribb olyan versenyjogi jogsértés, amely az üzleti partnereknek kárt okoz, a kartellezés. Akit ilyenen kap a versenyhatóság, annál vélelmezni kell, hogy kárt okozott. A kárt elszenvedettnek tehát a bíróság előtt elég hivatkoznia a versenyhatóság elmarasztalására.

Az egész probléma gyökere az, hogy a kartellezők egyetemlegesen felelnek az általuk okozott kárért, így a károsult bármelyikükön behajthatja a kárt. A tervezet lehetőséget ad az alternatív vitarendezésre. A kartell résztvevői - peren kívül - megállapodhatnak a károsultakkal arról, hogy mekkora összeggel kompenzálják a kárukat. Amennyiben a kartell egy vagy több tagja nem köt ilyen megállapodást, akkor a károsult tőlük perben igényelheti a meg nem térült kárát.

A megállapodáson kívüli cégek nem mondhatják azt, hogy a megállapodásban részes vállalkozások jobban jártak, ezért utólag fizessenek még. Viszont a károsult fordulhat a megállapodásban részes cégekhez, ha az azokon kívülieken nem tudja behajtani a maradék kárát. Ez viszont megszüntethető úgy, hogy az utólagos követelés kizárását a megállapodás alapján fizető cégek és a károsult belefoglalják a köztük létrejött szerződésbe.

10 százalékot vélelmezni kell

Miután a kartellezés tipikus következménye a magasabb ár, eleve vélelmezni kell, hogy az 10 százalékkal volt magasabb a normál piaci árnál. Problémát okoz az, hogy nem csak a kartellező közvetlen vevője károsodik, hanem az ő partnere (a közvetett vevő) is, akire tovább hárította a magasabb árat. A közvetett vevőnek ilyenkor három dolgot kell bizonyítania ahhoz, hogy kártérítéshez jusson:

  • a jogsértő cég kartellezett,
  • ebből kára származott a közvetlen vevőnek,
  • ő maga pedig a közvetlen vevőtől vásárolt.

A tervezet külön elbírálásban részesíti a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat). Ezek a cégek kizárólag a saját közvetlen és közvetett vevőikkel vagy beszállítóikkal szembeni kár megtérítésére kötelesek, feltéve, hogy a részesedésük az érintett piacon - a kartellezés teljes időtartama alatt - nem érte el az öt százalékot, továbbá ha rájuk is érvényes lenne az egyetemleges felelősség, akkor gazdaságilag ellehetetlenülnének és az eszközeik elvesztenék a teljes értéküket.

HOZZÁSZÓLÁSOK