Rezsicsökkentés: épp a legszegényebbeknek nem jut belőle

A hazai háztartások 20 százalékában fával fűtenek, de míg az áram, a gáz és a távhő ára lejtmenetben van, addig a faanyag egyre drágább. A támogatás mértéke viszont alig változott, és nem is jut el a rászorulókhoz. Pedig épp a szegények fűtenek ezzel a módszerrel.
Szabó Dániel, 2018. április 19. csütörtök, 17:34
Fotó: Reuters

A KSH fogyasztói ár-indexe szerint a fűtésárak az elmúlt években valóban sokat csökentek: a vezetékes gáz ára 2011 óta 13 százalékkal, a távfűtés ára 10 százalékkal lett kevesebb. De eközben a tűzifa és a szén ára eközben közel 30 százalékkal emelkedett. Utóbbi azért problémás, mert Magyarországon minden ötödik lakást kizárólag fával fűtenek, ezeknek háztartásoknak a nagy része pedig éppen a szegény, rászoruló családok közül kerül ki - írja a 444.hu.

Az elmúlt években tehát épp a leginkább rászorulók fűtési költségei ugrottak meg, viszont ők kevés támogatáshoz jutnak. Csak a 2011 óta működő szociális tüzelőanyag-támogatási program érhető el a számukra. Ez a program annyit tesz, hogy a pályázó településeket a kormány kisegíti tűzifával (vagy szénnel), azok pedig ezt kiosztják a rászoruló lakóik között. De fontos itt kiemelni, hogy nem a háztartások pályáznak, hanem az önkormányzatok egy központi kritériumrendszer alapján, vagyis közvetett elosztás történik.

A portál bemutatta a Habitat for Humanity Magyarország elemzését arról, hogy mennyire hatékony ennek a tűzifa-támogatásnak az elosztása, és arra jutottak, hogy a gazdagabb településeken élők egyszerűen több támogatáshoz jutnak, mint a szegényebb települések lakói, és amúgy is, az egész programot lényegében aprópénzből működtetik.

A fűtési támogatások fontosak a szervezet szerint, mert Magyarországon a lakosság 6,8 százalékának nincs elég pénze arra, hogy megfelelően melegen tudja tartani lakását. Ez közel 700 ezer ember, így meglepő, hogy a - legfrissebb ismert adatok szerint - 2016-ban 238 ember halt meg kihűlésben, legnagyobb részük a saját, fűtetlen otthonában.

A Habitat külön kihangsúlyozta, mennyire látványosan kevés pénzt költ a kormány a tűzifa-támogatásra, összehasonlítva az olyan, lakásvásárlást célzó programokkal, mint például a CSOK. Még 2016-ban 148 milliárd forintot költött az állam a központi költségvetésből elsősorban a középosztály lakásvásárlásának támogatására, mely összeg jellemzően nem elérhető a lakásszegénységben élők számára. Ennek a tüzelőanyag-támogatás mindössze 2 százalékát teszi ki - írják, hangsúlyozva, hogy 2017-ben összesen négy milliárd forintra nőtt a tüzelő-támogatás büdzséje.

Jellemző az is, hogy a kormány a téli rezsicsökkentéssel 40 milliárd forintot szánt a gáz és távfűtésszámlák mérséklésére. A tűzifa-támogatásra viszont mindössze egymilliárd forint jutott.

Ráadásul az elosztási rendszer sem jó, mert csak az 5000 fő alatti települések pályázhatnak. És így 2016-ban az átlagos támogatási összeg a kutatás szerint 24 453 forint volt egy háztartásra (ebben az évben közel 180 ezer háztartást kellett támogatni). A Habitat számítása szerint ez a tüzelőanyag-támogatás mindössze a téli fűtési költségek 10 százalékát fedezte.

A lakosságszám alapján meghúzott limit azért sem jó, mert ez nem feltétlenül arányos a rászorultsággal. Hévíz példáján bemutatva ez azt jelenti, hogy bár a településen a helyi esélyegyenlőségi program szerint nem élnek se romák, se mélyszegénységben élők, de mégis ez a város kapta egy főre számolva a legmagasabb tüzelőanyag-támogatást. Amelyet az önkormányzat még önerőből meg is toldott.

A baj az, hogy évente 8-20 település annak ellenére sem veszi fel a támogatást, hogy a lakosság igényelné: az oka az lehet, hogy még a fa kiszállítására sincs pénzük. Erre példa Baks esete, amelynél az önkormányzat felvállalta, hogy erre nincs pénzük.

A 444 részletes cikkét ide kattintva olvashatja el.

A fotó forrása: Napi.hu.

HOZZÁSZÓLÁSOK