A határon túl élő magyarok könnyített állampolgárság-szerzése elsősorban a társadalom- és az egészségbiztosítást terhelné meg. A magyar állampolgárok és közvetlen hozzátartozóik állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül ugyanis jogosultak szociális és egészségügyi ellátásokra. Így ez az új helyzet azok számára is új lehetőségeket teremtene, akik nem akarnak Magyarországon névlegesen vagy ténylegesen letelepedni. Vojnik Mária, a szaktárca politikai államtitkára csütörtökön elmondta, hogy 10 ezer új állampolgár esetében mindez 1,2 milliárd, míg 750 ezer fő esetében 94,8 milliárd forintos többletköltséget jelenthet az egészségbiztosítási kiadások terhére. Ráadásul a magyar állampolgárok uniós egészségügyi költségei esetén is Magyarország a teherviselő. Vojnik azt külön aggasztónak találta, hogy Ukrajnában és Szlovákiában nem fogadják el a kettős állampolgárságot, így ezen országokban szociálisan nehéz helyzetben élő krónikus betegek vagy nyugdíjasok számára kényszerré is válhat az áttelepülés. A jelenlegi szabályok szerint a Romániából és Ukrajnából áttelepülők nyugdíjának teljes összegét a magyar költségvetésnek kell fizetnie. A kormány ugyanakkor jelzi, hogy a szakképzett munkaerő megjelenése Magyarországon javíthat a statisztikákon, ám a küldő országban komoly szakemberhiányt generálhat. Az ellenzék a kormányoldal tájékoztatását hecckampánynak nevezi és továbbra is azt állítja, hogy a kettős állampolgárság nem jelent többet egy uniós útlevélnél.