Röghöz kötik a hallgatókat - elfogadták a törvényt

Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a hallgatói szerződésekről szóló szabályokat a felsőoktatási törvény módosításával, amire azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) múlt héten megsemmisítette a szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, mondván, hogy azok részleteit törvényben kell meghatározni.
MTI, 2012. július 12. csütörtök, 17:57
Fotó: Napi.hu

A felsőoktatásról szóló törvény módosítását 238 igen, 59 nem szavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A fideszes javaslat szövege még az utolsó pillanatban is változott, az oktatási államtitkár ugyanis egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződés nevét hallgatói ösztöndíjszerződésre módosította, az intézmények és az önköltséges hallgatók közötti képzési szerződésről pedig kimondta, hogy annak feltételeit a kormány rendeletben szabályozhatja.

Utóbbival kapcsolatban Hoffmann Rózsa indoklásában rámutatott: az önköltséges hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés feltételei nem esnek az Ab által hivatkozott alkotmányos rendelkezések alá, ezért azok a továbbiakban is kormányrendeleti szinten szabályozhatók.

A parlament oktatási bizottsága már a múlt keddi Ab-döntés másnapján benyújtotta a hallgatói szerződéseket szabályozó, megsemmisített kormányrendelettel tartalmilag azonos módosító indítványát a felsőoktatási törvényhez. A testület indoklásában azt írta, hogy a következő tanévre jelentkezők a hallgatói szerződés feltételeit már idén januárban, a jelentkezési határidőt megelőzően megismerhették.

Szerződés az állammal

A kormány tervei szerint azoknak a hallgatóknak kell szerződést kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat. A koncepció alapján a szerződés a hallgató és az állam között jön létre: utóbbi vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja ösztöndíj formájában, a hallgató pedig azt, hogy a diplomáját a megszabott időn - a képzési idő másfélszeresén - belül megszerzi, és a végzéstől számított húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik. Ha tehát valaki három évig vett részt állami ösztöndíjjal támogatott képzésben, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia.

A felsőoktatási törvény módosítása emellett rögzíti azt is, hogy az állami fenntartású főiskolákon, egyetemeken a gazdasági főigazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat szeptember 1-jétől az állami vagyonért felelős miniszter - azaz jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter - gyakorolja. Ezzel - az oktatási bizottság javaslatára született módosítással - biztosítottnak látják, hogy a gazdasági vezető ne hozzon olyan intézkedést, amely a költségvetés és a vagyongazdálkodás stabilitását veszélyezteti.

Változások a nyelvvizsga-követelményekben

Törölték a törvényből azt a két féléves iskolai gyakorlatot, amelyet azután kellett volna teljesíteni a tanító- és a konduktorképzésben részt vevő hallgatóknak, hogy elvégezték a nyolc féléves alapképzést.

Némileg változtatott a parlament a nyelvvizsga-követelmények bevezetésén is, ugyanis míg a tavaly év végén elfogadott felsőoktatási törvény úgy rendelkezett, hogy a felvételi vizsga feltételéül szabott nyelvi követelményt először a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, illetve osztatlan képzésre jelentkezőknél kell alkalmazni, addig a mostani törvénymódosítás azt mondja: ezt a nyelvvizsga-követelményt a kormány rendeletben írhatja elő.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Blama, 2012.07.12 20:57

Igen, ez a MI Törvényes, Mindent Lehengerlő Kétharmadunk!

Magyarország, szeretleeeek!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Drazsen, 2012.07.12 20:48

Ezt a törvényt azonnal meg kell támadni. Újra az AB-nél, talán nem csak formai,hanem tartalmi kifogásokat is találnak, majd Strassburgban is Remélem jövő ilyenkor már csak egy rossz emlék lesz ez az aljas törvény, ami szögesen szemben áll a munkaerő szabad áramlásával. Különben meg "nyasgem" a kormánynak. Kimegy a végzős és nem jön vissza. Hol hajtják be az idióták rajta az egyetemi képzés költségét??
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nyaa80, 2012.07.12 20:01

Nincs itt semmi baj...ezt a törvényt gyanítom főleg a tömegesen elvándorló orvosok miatt hozták. Na most: 8 évre teljesen legálisan is kimehetnek dolgozni a végzettek. Ott csuklóból megkeresik a 6 éves képzésük árát már az első pár évben. Tehát, nem hogy kevesebben fognak kimenni emiatt, hanem pont többen...gratula! Megragadták a probléma gyökerét!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tamas970, 2012.07.12 18:44

Megoldás: már tanulni is kint kell, elfogadottabb egyetemeken/olyan helyen, ahol diákmelóból kijön a tandíj (Ny-Eu, skandinávia).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gewinner62, 2012.07.12 18:03

középső ujjak munkába indulnak...majd pereljenek be ha megtalálnak...röhejország.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html