A pénteken publikált magyar GDP számok nem okoztak különösebb meglepetést, a 2,4 százalékos nyers adat megegyezett a Napi Gazdaság konszenzusának értékével. A termelési oldalról becsült előzetes statisztika még nem tartalmazza a részleteket - azt majd június 9-én publikálja a statisztikai hivatal - de néhány folyamatra már lehet következtetni.

Továbbra is az ipar adja a motort

A GDP növekedéséhez a termelés oldaláról szinte kizárólag csak az ipar járult hozzá az első negyedévben - mondta lapunk kérdésére Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője. Az ipar az első negyedévben 12,3 százalékkal bővült, a többi alág gyakorlatilag stagnált. A mezőgazdasági teljesítmény az első negyedévben még nem szolgál sok érdemi információval - az első három hónapból még nem lehet következtetni az idei terméseredményekre, ezért itt még lehetnek tartalékok. Az építőipar mélyzuhanása nem ért még véget, a lakásépítések katasztrofális helyzetén az első negyedévben nem segítettek infrastrukturális beruházások sem. Az ágazati statisztikák szerint az építőipar 7,5 százalékkal csökkent éves alapon - a GDP-n belül hasonló lehetett a teljesítmény.

A szolgáltatásokon belül két alágazat mutatott a stagnálástól eltérő teljesítményt. A pénzügyi szolgáltatások esetén jelentős visszaesést regisztrált a KSH - mondta a főosztályvezető. A jutalékoknál tapasztalt a hivatal egy komoly visszaesést, de még nehéz több konkrétumot mondani, a bankszektor márciusi adatait még nem ismerjük. Az ipar teljesítményével és a külkereskedelemmel párhuzamosan a szállítási, raktározási tevékenységnél is megfigyelhető volt némi emelkedés - az összképet ugyanakkor lerontja, hogy a személyszállítások stagnáltak. Az állami szféra által uralt ágazatok - közigazgatás, oktatás - esetén sem tapasztalt elmozdulást a KSH. Itt ugyan néhány esetben lehetnek eltérések, de könnyen lehet, hogy statisztikai hiba áll mögötte - tette hozzá a KSH főosztályvezetője.

Mi okozta a váratlan visszaesést?

A GDP statisztikákkal egy időben a márciusi ipari termelés részletes adatait is publikálta a hivatal: itt választ kaphattunk a hónap során tapasztalt 3 százalék feletti visszaesés okára. A gyengébb adatért a bázishatások, illetve az elektronikai szektor rosszabb teljesítménye a felelős, de az autóipar is szerényebben szerepelt, mint februárban - mondták lapunk kérdésére a statisztikai hivatalnál. Az elektronikai alágazatok közül ugyanakkor amíg a számítógépeknél további javulás volt, a híradástechnikai berendezéseknél egyértelműen a keresletcsökkenés okozta a gyengébb teljesítményt. Ez nem magyarázható a gyenge belföldi teljesítménnyel, mivel ezen cikkek nagyrészt az exportpiacokra kerülnek. Ez egyelőre egyetlen hónap során volt csak tapasztalható, ezért érdemes megvárni a következő hónapokat is, hogy egyszeri kiugrásról volt-e szó, vagy egy trend vette kezdetét - tették hozzá a hivatalnál.

Fokozatosan érkeznek a hírek arról, hogy világszerte kiemelkedően erős kereslet van az okostelefonok, táblagépek iránt, ezért némi ellentmondás érezhető. Lehetséges, hogy egyedi magyarországi hatásról van szó: a Nokia az elmúlt időszakban komoly pozíciókat vesztett a globális piacokon, ami érzékenyen érinthette a vállalat esztergomi termelését - véli Samu János, a Concorde elemzője. Az elektronikai iparág egyébként már korábban is volatilis teljesítményt mutatott, azonban ha kiszűrjük az ingadozásokat, a trend egyértelműen kedvező - tette hozzá a szakértő.

Németország most nem segített

Visszatérve a GDP-számokra, az elemzőket nem lepte meg különösebben az adat, az eddigi folyamatoktól merőben nem tért el a pénteki statisztika. A várakozásoknak megfelelően alakult a magyar GDP-adat, azonban a meglepően erős német gazdaság nem húzta magával a magyart - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Unió-szerte pénteken publikálták a GDP-számokat, ami közül is kiemelkedett a kirobbanóan jó német adat. A német GDP korábban, a tavaly negyedik negyedévben némileg gyengébb lett, aminek az oka az volt, hogy egyes építési beruházásokat elhalasztottak. Ezt bepótolták az első három hónapban, ennek köszönhető a kiemelkedő adat, ám ennek nincs hatása a magyar gazdaságra. Hasonlóan látszik ez a cseh gazdaságnál is, ahol a magyaréhoz hasonló volt a negyedéves növekedés üteme - tette hozzá a szakértő.

A német gazdaság kilátásai továbbra is jók - véli a Takarékbank szakértője. A beszerzési menedzserindexek újra felkapaszkodtak némi stagnálás után, az Audi és a BMW hónapról hónapra újabb rekord értékesítési számokkal rukkol elő, a német vállalatoknál pedig soha nem látott, 1,5 havi prémiumokat fizetnek ki - mondta a Takarékbank elemzője.

Samu János szerint ugyanakkor a következő hónapokban némi lassulás következhet be a német iparban, ami a magyar exportteljesítményre is negatívan hathat. Fokozza a magyar gazdaság bizonytalanságait ez a kitettség, ezért a szakértő szerint az idei 3 százalékos növekedésre vonatkozó előrejelzések már az optimistának kategóriába tartoznak. Jövőre pedig a Széll Kálmán-terv költségvetési kiigazító intézkedései sem kecsegtetnek túl sok jóval - véli a Concorde szakértője.