Az elmúlt években szabályozói szinten is megjelent az a szándék, hogy a munkáltatók társfinanszírozóként jelenjenek meg az egészségügyi szolgáltatórendszerben. A Primus szerint rendkívül aktuális, és minden szereplő számára előnyös lenne az ehhez szükséges jogszabályi háttér mielőbbi megalkotása - mondta el Leitner György, a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók tömörítő Primus Egyesület elnöke.

A szervezet szerint kiemelten fontos, hogy a munkavállalók minél szélesebb köre számára váljanak elérhetővé az alapvető egészségmegőrző és betegségmegelőző szűrővizsgálatok. Ezek közé elsősorban a komplex vállalat-egészségügyi vizsgálatok, a prevenciós szűrések, továbbá az általános egészségügyi állapotfelmérés tartozik.

Javaslatuk lényege, hogy közvetlenül a munkáltatónak is lehetősége legyen köztehermentesen - nem pénzben kapott juttatásként - a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani. Ez komoly előrelépést jelentene a munkavállalók egészségmegőrzése terén, hiszen elsősorban szűrővizsgálatokra, illetve a járóbeteg-ellátás egyes eseteire vonatkozna.

Leitner György szerint köztudott, hogy hazánkban kevesen járnak rendszeres szűrővizsgálatokra, pedig ezek sok esetben térítésmentesen elérhetők és a szűrésekkel sok betegség megelőzhető lenne. Arról nem is beszélve, hogy a rossz egészségi állapotból eredő egyéni teljesítménycsökkenés, a munkából kiesett napok száma nemzetgazdasági szinten is jelentős teher - hangsúlyozza Leitner György.

A kezdeményezés elsősorban a közép- és a nagyvállalatok számára kívánja lehetővé tenni, hogy adómentesen kínálhassanak prevenciós, egészségmegőrzési és járóbeteg-ellátási szolgáltatáscsomagokat dolgozóik részére. Mindez a cégek érdeke is: az egészségesebb munkavállaló hatékonyabban működést, és ezáltal versenyelőnyt jelent.

Az egyesület elnöke szerint vállalatokat is felelősség terheli dolgozóik egészségének megőrzése, illetve annak fejlesztése terén. Ezért is indokolt, hogy megjelenjenek társfinanszírozóként az egészségügyi szolgáltatórendszerben. A nyugat-európai vállalati felmérések szerint egy euró befektetés az egészségfejlesztésbe akár 3-5-szörös megtérülést is hozhat.

A javaslatot eljuttatták a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntéshozóihoz, és felajánlotta konzultációs segítségét a jogszabályi háttér, továbbá a konkrét egészségügyi szolgáltatások kidolgozásában.

Rossz bőrben a magyarok

A KSH legfrissebb, Magyarország 2017 című kiadványa szerint a dolgozók egyre gyakrabban mennek betegszabadságra, 2014 óta 20 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma. 2016-ban a munkavállalók összesen 1 millió 160 ezer esetben voltak táppénzen, a táppénzes napok száma meghaladta a 25 milliót. A növekedés 2014-hez viszonyítva 21, illetve 17 százalékos volt. A táppénzen lévők napi átlagos száma 17 százalékkal 69 ezerre nőtt. 2014-ben naponta átlagosan 60 ezer ember volt táppénzen, az OEP éves táppénzkiadása meghaladta a 68 milliárd forintot.

(Ezt olvasta már? Megvan a Honvédkórházban lemondott orvosigazgató utóda)

Fotó: Rawpixel/Unsplash.