Októberben a várakozásokkal ellentétben nem szinten maradt, hanem 6,7 százalékra gyorsult a hazai infláció, miután szeptemberhez képest 0,8 százalékkal ugrott meg a fogyasztói árszínvonal - derül ki a KSH adataiból. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők átlagos előrejelzése a szeptemberivel megegyező, 6,4 százalékos inflációt mutatott, 0,5 százalékos havi fogyasztóiár-emelkedés mellett. (Szeptemberben 0,7 százalék volt a havi index.) A szakértők szerint a benzin- és az élelmiszerárak emelkedése miatt nem tud enyhülni a pénzromlási ütem, de volt, aki a ruházati cikkek esetében az őszi és a téli kollekció megjelenését is az inflációgerjesztő tételek közé sorolta. Az adóhatások kiszűrésével számított inflációs ráta a szeptemberi 6,1 százalékról 6,6 százalékra hízott, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 8,6 százalékról 9,0-re emelkedett, míg a maginfláció 4,3 százalékról 4,4-re változott. A meglóduló infláció - a gyengélkedő forint után - újabb érv lehet az MNB döntéshozói számára a kamatvágás további halogatása mellett. A KSH közleményéből kitűnik: valóban az élelmiszerek és a ruházati cikkek drágultak a leginkább szeptemberhez képest, előbbi körben havi összevetésben 2, utóbbiban - a szezonváltás következtében - 4 százalékos áremelkedést regisztrált a hivatal. Tavaly októberhez képest szintén igen jelentős az élelmiszerárak emelkedése. A 11,6 százalékos átlagos dráguláson belül a liszt közel 55, az idényáras élelmiszerek 37, a kenyér- és pékáruk pedig 20 százalékkal kerülnek már többe, mint egy évvel korábban. További inflációgerjesztő tényező a háztartási energia 10,7 százalékos drágulása, amin belül a távfűtés díja több mint 36, a vezetékes gáz ára 11 százalékkal nőtt. Átlag feletti volt továbbá a maga közel 20 százalékos drágulásával a gyógyszer, gyógyáru csoport, miközben a szeszes italok, dohányáruk csak 5 százalékkal kerültek többe, a tartós fogyasztási cikkek köre ráadásul 1,5 százalékkal olcsóbb is lett.