A kormány még februárban döntött 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásáról, majd később e tartalék teljes zárolásáról. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eredetileg a világgazdasági turbulenciákkal indokolta a tartalék létrehozását - ám pár hétre rá végleg zárolták ezt a tartalékot - amire pénzforgalmi hiánycél tartása miatt van szükség. (A magánnyugdíj pénztári bevételek nagy része nem kerül be a költségvetésbe, így azok csak az eredményszemléletű egyenleget javítják, a költségvetési törvényben szereplő pénzforgalmi deficitet nem befolyásolják.)
A zárolásokból a minisztériumok költségvetés arányosan részesülnek, a második legnagyobb összeget 21,1 milliárd forintot a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak kellett zárolnia. A tárca a működési költségeit nem csökkentette - ez derül ki Fellegi Tamás által jegyzett levélből, ami Scheiring Gábor LMP-s képviselő hivatalos kérdésre válaszolt.
A zárolások így kizárólag a tárca fejezeti kiadásait érintették: a legnagyobb érvágást az elmúlt években amúgy is alaposan megcsappant útpénztár szenvedte el. Míg pár évvel ezelőtt az útfelújításokra országosan fordítható pénz a költségvetésben 70-80 milliárd forintra rúgott, addig a 2011-es költségvetésben 40,5 milliárd forint volt elkülönítve. (Az útpénztár látványos csökkenésével párhuzamosan uniós forrásokból megkezdték a kisforgalmú - négyszámjegyű - országutak felújítását - így váltották ki a költségvetési pénzeket uniós forrásokkal.)
A fejlesztési tárca azonban az eredetileg 40,5 milliárd forintos Útpénztárat 9,5 milliárd forinttal csökkentette - így gyakorlatilag az idei útfelújításokra szánt pénzt egynegyedét zárolták. Százalékosan ennél nagyobb zároláson esett át a digitális átallásra szánt 3,1 milliárd forintos előirányzat - ugyanis abból 2,9 zároltak. Mint ismert a kormány a földi sugárzású televíziók analóg/digitális átállását elhalasztotta - ez elvileg uniós kötelezettség lenne - a költségei miatt azt sem a kormány, sem a lakosság nem bánja.
A fejlesztési tárca a zárolások során a turisztikai és a gazdaságfejlesztési célelőirányzat megvágása mellett döntött: a turisztikai fejlesztésekre fordítható kiadásokat a parlament 13,5 milliárd forintban szabta meg - ebből a tárca 1,2 milliárdot zárolt. Ugyanakkor a célelőirányzat gyakorlatilag a pénzénél maradt - ugyanis a kormány áprilisban azt egy milliárd forinttal megemelte a költségvetés általános tartalékából - igaz azzal a megkötéssel, hogy az kizárólag a fogászati turizmus fejlesztésére fordítható.
A gazdaságfejlesztési célelőirányzat 4,7 milliárd forintjából 1,2 milliárdot zárolt a tárca - ám a megszorítások itt is kevésbé fájnak, hisz a kieső pénzeket könnyedén lehet pótolni az uniós pályázatokkal. Nem lehet azzal vádolni a tárcát, hogy magán nem spórol, ugyanis a kormányzati informatikai rendszerek fejlesztésre félretett 8,2 milliárd forintból 1,35 milliárdot zároltak.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium | 15,77 |
Miniszterelnökség | 0,44 |
Vidékfejlesztési Minisztérium | 18,74 |
Honvédelmi Minisztérium | 26,32 |
Belügyminisztérium | 34,96 |
Nemzetgazdasági Minisztérium | 5,91 |
Nemzeti Adó-és Vámhivatal | 13,25 |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | 21,11 |
Külügyminisztérium | 7,56 |
Nemzeti Erőforrás Minisztériuma | 39,2 |
KSH | 0,95 |
Kormányzati kör összesen | 187,08 |
Forrás: kormányhatározat |