A kormány még februárban döntött 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásáról, majd később e tartalék teljes zárolásáról. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eredetileg a világgazdasági turbulenciákkal indokolta a tartalék létrehozását - ám pár hétre rá végleg zárolták ezt a tartalékot - amire pénzforgalmi hiánycél tartása miatt van szükség. (A magánnyugdíj pénztári bevételek nagy része nem kerül be a költségvetésbe, így azok csak az eredményszemléletű egyenleget javítják, a költségvetési törvényben szereplő pénzforgalmi deficitet nem befolyásolják.)

A zárolásokból a minisztériumok költségvetés arányosan részesülnek, a második legnagyobb összeget 21,1 milliárd forintot a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak kellett zárolnia. A tárca a működési költségeit nem csökkentette - ez derül ki Fellegi Tamás által jegyzett levélből, ami Scheiring Gábor LMP-s képviselő hivatalos kérdésre válaszolt.

A zárolások így kizárólag a tárca fejezeti kiadásait érintették: a legnagyobb érvágást az elmúlt években amúgy is alaposan megcsappant útpénztár szenvedte el. Míg pár évvel ezelőtt az útfelújításokra országosan fordítható pénz a költségvetésben 70-80 milliárd forintra rúgott, addig a 2011-es költségvetésben 40,5 milliárd forint volt elkülönítve. (Az útpénztár látványos csökkenésével párhuzamosan uniós forrásokból megkezdték a kisforgalmú - négyszámjegyű - országutak felújítását - így váltották ki a költségvetési pénzeket uniós forrásokkal.)

A fejlesztési tárca azonban az eredetileg 40,5 milliárd forintos Útpénztárat 9,5 milliárd forinttal csökkentette - így gyakorlatilag az idei útfelújításokra szánt pénzt egynegyedét zárolták. Százalékosan ennél nagyobb zároláson esett át a digitális átallásra szánt 3,1 milliárd forintos előirányzat - ugyanis abból 2,9 zároltak. Mint ismert a kormány a földi sugárzású televíziók analóg/digitális átállását elhalasztotta - ez elvileg uniós kötelezettség lenne - a költségei miatt azt sem a kormány, sem a lakosság nem bánja.

A fejlesztési tárca a zárolások során a turisztikai és a gazdaságfejlesztési célelőirányzat megvágása mellett döntött: a turisztikai fejlesztésekre fordítható kiadásokat a parlament 13,5 milliárd forintban szabta meg - ebből a tárca 1,2 milliárdot zárolt. Ugyanakkor a célelőirányzat gyakorlatilag a pénzénél maradt - ugyanis a kormány áprilisban azt egy milliárd forinttal megemelte a költségvetés általános tartalékából - igaz azzal a megkötéssel, hogy az kizárólag a fogászati turizmus fejlesztésére fordítható.

A gazdaságfejlesztési célelőirányzat 4,7 milliárd forintjából 1,2 milliárdot zárolt a tárca - ám a megszorítások itt is kevésbé fájnak, hisz a kieső pénzeket könnyedén lehet pótolni az uniós pályázatokkal. Nem lehet azzal vádolni a tárcát, hogy magán nem spórol, ugyanis a kormányzati informatikai rendszerek fejlesztésre félretett 8,2 milliárd forintból 1,35 milliárdot zároltak.

 

A minisztériumokat érintő zárolások (milliárd forint)
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium15,77
Miniszterelnökség0,44
Vidékfejlesztési Minisztérium18,74
Honvédelmi Minisztérium26,32
Belügyminisztérium34,96
Nemzetgazdasági Minisztérium5,91
Nemzeti Adó-és Vámhivatal13,25
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium21,11
Külügyminisztérium7,56
Nemzeti Erőforrás Minisztériuma39,2
KSH0,95
Kormányzati kör összesen187,08
Forrás: kormányhatározat