Rosszabb a helyzet, mint Csernobil után - Magyarország szemben a trenddel

Visszaesett a globális atomenergia termelés 2011-ben, szakértők szerint az iparági, finanszírozási környezet rosszabb, mint a csernobili katasztrófát követően. Míg számos ország leállíttatta az építkezéseket és felülvizsgálta, esetenként sutba vágta a bővítési terveket, a magyar kormány a nukleáris energia részarányának növelése mellett állt ki.
Major András, 2012. július 8. vasárnap, 09:15
Fotó: Napi.hu

A globális nukleáris energia termelés rekord mértékben, 4,3 százalékkal csökkent 2011-ben egyebek mellett a fukusimai és a pénzügyi válság hatására; több építkezés leállt vagy lelassult, illetve működő blokkokat is leállítottak. A 2010-es 2630 terawattóra után tavaly 2518 terawattóra villamos energiát generáltak a világ atomerőművei - derül ki egy iparági jelentésből (World Nuclear Industry Status Report 2012). A 2011-ben globálisan megtermelt villamos energia 11 százaléka származott atomerőművekből.

Miután 2011 márciusában egy extrém erős földrengés, illetve a nyomában keletkezett szökőár súlyos balesetet okozott a Tokyo Electric Power, vagyis a Tepco fukusimai erőművében, több ország, például Németország, Svájc és Taivan is úgy döntött, hogy kiszervezi energiamixéből a nukleáris energiát. A globális termelést tovább csökkentette, hogy a biztonsági aggályok és gazdasági nehézségek miatt számos új építkezéssel kivártak a fejlesztők, illetve megrendelők.

Drámai romlás

A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után - idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerzőjét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, elsősorban a banki források elapadása miatt - fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek - amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné - sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehetősen sötétek, ami a már működő egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl - tette hozzá.

Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak - derül ki a jelentésből. A világ 31, atomerőművel rendelkező országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország - így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti első reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomerőművet már több mint két évtizede építenek.

Nyerő 21?

Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a "súlyos" minősítést. A baleset hatására a fő reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint később kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelelő hűtése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.

A tervezett bővítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel előnyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-ről 60 százalékra emeljék a Paksi Atomerőmű részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.

Szakértői vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi bővítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést erősítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelentős megváltozása is. Míg ugyanis a választások előtt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem működő zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi bővítésről, ez azóta nem került szóba.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hlg, 2012.07.09 21:15

Való igaz: a 11.6% igazából kihasználási óraszám.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

elmufioka, 2012.07.09 18:26

Kicsit még mindig csípi a szemem szezonok és fazonok (energia és teljesítmény, hatásfok és kihasználási óraszám) keverése, de mindegy, azért a lényegig eljuttok.
Szerintem Paks II lesz az utolsó urán fűtésű erőművünk, addigra a nap és szél, vagy a tórium, vagy valami futurisztikus csoda már értelmes megoldás lesz, gáz és olaj meg egy csepp se. De adig ezt még muszáj meglépni.
Hogy a németek hazudnak e maguknak, mint az új világrend úttörői? A cikkel nem tudok mit kezdeni, alig tudok még pár szót németül. De nem tetszik egyébként az, amit és ahogy művelnek egy nemzetközi villamosenergia-rendszer és -piac szerves részeként. Kicsit hasonlít a dolog az EU-ban betöltött szerepükre. Kemény hozzáállás, céltudatosság, akaratosság, mindez megtámogatva a puszta gazdasági befolyásukkal.
Rendben, nagy legények, az lesz, amit ők akarnak. De nem kell majd csodálkozni, ha a kőkemény öntudatos politika miatt szarrá megy az egész eurózóna körülöttük, és akkor hurrá, megvédték a belső piacukat, de minden gyarmatuk hamuvá vált. Na valami ilyesmit csinálnak most villanyföldön is.
Elég csak ránézni RealMan egyik cikkére: 3800 km új és 4000 km felújított nagyfesz távvezeték 32 milliárd euróért, hogy eljusson északról délre a szélvillany. Persze ezt ki fogják maguknak fizetni, rendes gyerekek. De a legutóbbi terv szerint az említett útvonalak fele kerül lengyel és cseh föld felé. Azt ki fizeti ki? No meg a másik. Arról szó van, hogy adott esetben 26+48 ezer MW-ot (2020-as terv) el kell juttatni északról délre. Ez csúcsidőben fedezné is az igény 80%-át. De mi van, ha ez a sok áram rosszkor jön? Mondjuk szombat délelőtt 10-kor? Erre szeretném én látni a terveket és a beruházás fedezetét!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2012.07.09 15:52

na ez a legjobb - ott is.

"Dilettantismus? Nein, Lobbismus und zu viele Profiteure in der Politik!"
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2012.07.09 15:49

@RealMan:
Hát a német cikket és a német hozzászólásokat nézve azt mondom, a magyar cikk eltúlozta a valóságot..:)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2012.07.09 15:46

http://landesverband.bayernpartei.de/2012/energiewende-die-wahrheit-ueber-den-solarrekord

Na megtaláltam és akkor elemezzük....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html