Rosszak a magyar munkakörülmények

Az unió gazdasága ugyan a fellendülés fázisába ért, de mindez erőteljes polarizáció mellett zajlik - véli Andor László uniós biztos. A válság hatására romlottak a munkakörülmények, Magyarországon pedig a válság előtti rossz körülmények állandósultak.
Szabó Zsuzsanna, 2014. május 27. kedd, 11:35
Fotó: Napi.hu

A következő időszak fő témája Andor szerint minden bizonnyal az lesz, hogy azt a feszültséget és szorongást, ami a válság miatt felhalmozódott - és nem mellesleg a választási eredményeken is tükröződött -, hogyan lehet feloldani, kezelni uniós szinten.

A legtöbbet most az európai parlamenti (EP-) választások után főleg az euroszkepticizmus, illetve a szélsőjobb megerősödéséről beszélnek - mondta Andor László szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos a Gazdálkodási ésTudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) rendezvényén. Véleménye szerint az a többség, amely az Európai Bizottság mögött áll, az a továbbiakban is megmarad. Bár mind a néppárt, mind a szocialisták, mind a liberálisok vesztettek szavazatokat, ez a többség az új EP-ben is megmarad.

Értékelése szerint az EU gazdasága a fellendülés fázisában van, hat év válság után. Az elmúlt egy évben a reálgazdaság stabilizálódásáról és fellendüléséről szólnak az adatok, de polarizáció mellett, azaz sokkal nagyobb asszimetria jellemzi az uniót, mint korában, ami a szociális ellátásoknál és a foglalkoztatásban is jelentkezik.

Gazdasági fellendülés polarizációval

Az uniós biztos egy Eurobarometer felmérésre hivatkozva elmondta: romlottak a munkakörülmények az EU-ban és ezen belül Magyarországon is. A felmérés adataiból az látszik, hogy míg a magyarok 56 százaléka szerint rosszak a munkakörülmények, addig az uniós átlag mindössze 43 százalék. Ráadásul Magyarországon Magyarország a rossz munkakörülmények állandósultak - emelte ki Andor. MInden országban a munkahelyi stressz növekedésében jelentkezik a körülmények romlása.

Főleg észak-déli viszonylatban fokozódott az EU-n belül a polarizáció. Északon általában a polgárok elégedettetk a munkakörülményekkel, míg a déli államokban - különösen Görögországban (82 százalék) és Spanyolországban (76 százalék) - vélik úgy, hogy a munkakörülmények nem megfelelőek. Ez szubjektív vélemény, a dolgozók megítélésére hagyatkozik - tette hozzá a foglalkoztatásért felelős biztos.

A munkakörülmények romlása a válságon kívül annak is következménye, hogy a különböző országokban mennyire erős a szociális párbeszéd, illetve milyen a munkajog minősége. A tennivaló: egyrészt, hogyan lehet a jó munkakörülményeket fenntartani, másrészt hogyan lehet az észak-déli szakadékot zárni.

Miért kellene védeni a dolgozót?

Az általános előnyökön kívül demográfiai okokból is érdemes odafigyelni a munkahelyek minőségére és a dolgozók védelmére - emelte ki Andor. Többek közt mert idősödik a munkaerőállomány.

A biztos elmondta: különböző uniós kampányokkal a munkahelyi körülményeknél és a munkahelyi biztonságnál jelentős javulást sikerült elérni, de a bizottság a jövő héten is elfogad egy új, 2020-ig tartó időszakra szóló stratégiát a munkahelyi egészségvédelemre és munkahelyi balesetek megelőzésére.

A fiatalok foglalkozattása kapcsán megjegyezte: itt főleg a gyakornoki foglalkoztatás terén léptek, tavaly decemberben fogadtak el egy olyan minőségi keretet, amely a jó gyakorlati állások minőségi jellemzőit foglalja magába. Ezt márciusban a miniszterek tanácsa is elfogadta, így a következő években az ajánlás végrehajtására kerül a hangsúly.

HOZZÁSZÓLÁSOK