Rosszul járhatunk a gáz- és áramár-csökkentéssel

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét pénteken szokásos heti rádióinterjújában beszélt először a gáz és villany árának csökkentéséről, megemlítve, hogy a kormány egy szakértői csoporttal együtt a rezsiköltségek mérséklésén gondolkozik. Mint fogalmazott, erre a lépésre azért van szükség, mert a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatások nem arra valók, hogy azon valaki pénzt keressen. Ez a szektor nem a profit világa - mondta a miniszterelnök, aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy aki energiát termel, ott profitnak kell lennie. De aki ezután ékelődik be, ott a profitot minimálisra kell csökkenteni - tette hozzá Orbán.

Eldőlt: a kormány tíz százalékkal csökkenti a gáz- és áramárakat

Jövő szerdán államosítják a gázüzletet

Odacsapott a kormány az árfolyamoknak is

Ezek után nem jelentett meglepetést, hogy szerdán Giró-Szász András kormányszóvivő bejelentette, a kormány arra kérte fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy dolgozza ki a gáz- és villanyár 10 százalékos csökkentésének feltételeit. A szaktárca gyorsan dolgozott, így csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító államtitkár már világgá kürtölhette a hírt, miszerint a jövő év január elsejétől végrehajtják a tíz százalékos lakossági árcsökkenést. Az érintett tőzsdei társaságok árfolyama - a Magyar Telekomot is beleértve - eséssel reagált.

Részleteket azonban nem árult el, így egyelőre csak annyit tudni, hogy 3,8 millió háztartást egyformán érint majd a bejelentés, a családok megtakarítása éves szinten pedig akár a százezer forintot is elérheti. Mint mondta az árcsökkentés a kereskedőket fogja hátrányosan érinteni, és hogy ez biztosan így legyen, dolgoznak azon is, a cégek nehogy a lakosságra háríthassák a többletköltséget. Lázár a lépés indoklásaként elmondta, hogy Németországban egy havi fizetésnek körülbelül hat százalékát költik rezsire a családok, Magyarországon ez az arány húsz százalék.

Százmilliárd feletti kiesés, súlyos társadalmi hatások

Az persze kérdéses, hogy a szolgáltatók mennyire fogják tudni lenyelni ezt a plusz terhet, hiszen az elmúlt időszakban a társaságok jelentős részének visszaesett a profittermelő képessége, nem egy esetben negatívba is átfordult. Elég csak az E.On Trade-re gondolni, a cégre, amely 2006 és 2012 között, egyetlen nyereséges évvel összesen több mint 30 milliárd forint mérleg szerint veszteséget mutatott fel. (Nem mellesleg éppen most vásárolná fel az állam.)

Amennyiben a tervezet a csütörtökön bejelentett változásokkal lép életbe, úgy mostani árakkal számolva összesen 90-100 milliárdos nagyságú bevételkiesést hoz az eddigiekhez képest a gáz- és áramszolgáltatóknál - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, hogy ennek természetesen a költségvetésre is hatása lesz, 27 százalékos áfával számolva 20-25 milliárd forintnyi fejtörést okozhat a kormányzatnak. Ez, a fentebb említett veszteségeket figyelembe véve azt okozhatja a szakember szerint, hogy a kormány nem a nyereséget fogja csökkenteni, hanem a veszteséget növeli ezeknél a vállalatoknál.

Márpedig ennek következményei az egész társadalomra negatív hatással lehetnek - jelentette ki Hegedűs. Elég csak arra gondolni, hogy ennek hatására szinte biztosan elmaradnak a fejlesztések, így pedig távolabb kerülünk azoktól az uniós céloktól is, amelyek az okos mérés, az intelligens, egységes európai hálózat felé tolnák a szolgáltatókat. De az elmaradó fejlesztések mellett várhatóan lesznek majd a lakosság számára jóval kézzel foghatóbb hátrányok is: a veszteségek növelése miatt akár elbocsátásokra is lehet számítani a szolgáltató cégeknél, márpedig kisebb készenléti létszámmal előfordulhat, hogy egy áramkimaradás esetén nem két óra múlva, hanem csak másnap érnek ki az érintett településre.

Ennyi idő alatt pedig akár meg is romolhat a hús a fridzsiderben, ami ismét újabb pluszköltségeket jelent - magyarázta Hegedűs. Azzal kapcsolatban, hogy a németek a havi fizetésük jóval kisebb részét költik rezsire, Hegedűs elmondta, hogy ez tényleg így van, ám nem azért, mert a szolgáltatási díjak túl magasak lennének - körülbelül az uniós átlagot érik el a magyar árak -, hanem mert túl alacsonyak a fizetések. Ide kapcsolódóan megemlítette, hogy Magyarországon 3,8 millió háztartás van, ebből 3,3 millió van gázzal ellátva, tehát tíz százalékról megfeledkezett mostani döntése során a kormány. Ez nagyon méltánytalan a legszegényebb emberekkel szemben Hegedűs szerint, hiszen miközben ők nem kapnak támogatást, addig azok, akik a medencéiket fűtik most tíz százalékkal kevesebbet fizethetnek.

Az ügyvezető igazgató szerint az is félő, hogy a döntés után tovább eshet a már most is mélyponton lévő beruházások száma, ugyanis "ez a fajta árdiktátum még inkább elrémiszti a külföldi befektetőket. Gondoljunk csak bele, az energiaszektor beruházásai 20-30 éves időtartalmúak, így a kiszámíthatóságot mindenki alapfeltételnek tekinti, ez pedig hazánk esetében már rég nincs meg, a döntéssel pedig akár végleg elfordulhatnak az országtól a befektetők" - mondta Hegedűs Miklós, majd hozzátette, hogyha elkergetjük a külföldieket, akkor egy olyan helyzetben, amikor 10 beruházásból 9 uniós pénzből valósul meg, akkor kérdés, hogy ki fog itt beruházni, mitől lesz növekedés.