Helyreállítási alap: ennyire köti meg az EU a kormány kezét a költekezésben

Megjelent az EU hivatalos lapjában a Helyreállítási alap forrásainak (RRF) felhasználásáról szóló rendelet, így most már hivatalosan is működik a támogatási eszköz, amelyből Magyarország 17 milliárd eurós forráshoz juthat vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában. Az Európai Bizottság szakértői egy háttérbeszélgetésen összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat, és azt, hogy jelenleg hol tartunk. Ebből az is kiderült, hogy az RRF esetében mismásolásra szűkebb a kormányok mozgástere.
Szabó Zsuzsanna, 2021. február 18. csütörtök, 14:58
Fotó: Getty Images

Miután az Európai Parlament a múlt héten zöld utat adott a koronavírus-járvány következményeinek enyhítését célzó Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköznek (RRF), így ma megjelenhetett az EU hivatalos lapjában az ezt szabályozó rendelet is. Az Európai Bizottság szakértői ennek apropóján összefoglalták az eszközből lehívható források legfontosabb tudnivalóit. Ennek során kirajzolódik, hogy a tagállamoknak az EU most a korábbiakhoz képest jobban a körmére fog nézni, mire is költik a támogatásokat - legalábbis ami a helyreállítási alap forrásait illeti.

Mint az már ismert, a folyó áron 807 milliárd eurós (2018-as árakon 750 milliárd euró) NextGenerationEU helyreállítási terv központi eleme, az RRF, ami ebből folyó áron 724 milliárd eurót (2018-as árakon 672,5 milliárd euró) hasít ki, és (szintén folyó áron) 338 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásból és egy 386 milliárd eurós hitelkeretből áll. A Magyarország az RRF-ből 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és közel 10 milliárd eurós hitelt kaphat.

Az elfogadott rendelet értelmében a támogatások 70 százalékát 2022 végéig, 30 százalékát pedig 2023 végéig kell lekötni. A támogatások elosztása pedig úgy történik, hogy a források 70 százalékának elosztásánál azt veszik figyelembe, hogy 2015-19 között mekkora volt az adott tagállamban a munkanélküliség, illetve azt, hogy milyen a gazdaság fejlettsége a GDP alapján, a maradék 30 százalékot pedig a 2020-21-es év gazdasági teljesítménye alapján osztják el a tagállamok között.

A hitelkérelmek esetében (ami opcionális) a tagállamok 2023-ig nyújthatják be az igényüket, ahol a felső korlát az adott tagállam 2019. évi bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 6,8 százaléka.

Pontosan meghatározott tervek

Az RRF-ből lehívható források felhasználás ezúttal azonban a korábban megszokotthoz képest kissé másképp fog kinézni. Először is, a tagállamoknak az RRF-ből igénybe veendő keretre terveket kell benyújtaniuk az Európai Bizottsághoz, amelyben pontosan meg kell határozniuk, hogy mire mennyit költenének és ezeket a költéseket alá is kell támasztaniuk. Ezeket a terveket elviekben április 30-ig lehet benyújtani, de mint az az Európai Bizottság háttérbeszélgetésén elhangzott, ezt a dátumot a brüsszeli testület rugalmasan kezeli. Az ugyanis már most látszik, hogy lesznek olyan tagállamok, amelyek megcsúszhatnak a beadással.

A jelenlegi állás szerint 18 tagállam mutatta már be az előzetes tervét vagy annak nagy részét, hat tagállam osztotta meg az előzetes tervének néhány részletét, három tagállam viszont csak általános megbeszéléseket folytatott még csak a terveiről.

Utalás csak teljesítés esetén

A bizottság szakértői a források felhasználásával kapcsolatban kiemelték, hogy az RRF-ből történő pénzfelhasználások elszámolása az úgynevezett tradicionális uniós forrásokhoz képest másképp néz ki. Ezúttal a 2020. február és 2026. augusztus között végrehajtott intézkedéseket lehet "elszámolni" és teljesítmény alapon. Utóbbi azt jelenti, hogy a kifizetés nem számla alapján történik, hanem mérföldkövek és célok teljesítése alapján, azaz egy tervhez - ami lehetőleg olyan beruházás, amihez valamilyen reformot is kapcsolnak - meghatároznak egy releváns összeget, és ha megvalósul a vállalás, akkor az Európai Bizottság utalja az összeget. A tervek megvalósításához egy legfeljebb 13 százalékos előfinanszírozás is igénybe vehető. A bizottság azonban a terveknél a dupla finanszírozást is nézi, azaz szeretnék elkerülni, hogy ugyanarra a tervre az EU más alapjaiból ne használjanak fel támogatásokat a kormányok.

A források felhasználásánál szintén kiemelt szempont az EU szempontjából, az országspecifikus ajánlások teljesítése. A Bizottság a tagállamok által benyújtott tervekben ugyanis szeretné valamilyen formában viszont látni a 2019-2020-ban megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat. (Vagyis itt köszön vissza az a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által leálhírezett Reuters hír megalapozottsága, hogy a magyar kormány felé igenis elvárás a közbeszerzési rendszer megreformálása, miután az már évek óta minden országspecifikus ajánlásban szerepel az EU részéről ajánlásként - a szerk.) A bizottság szakértői hangsúlyozták, hogy ezzel az RRF-ből származó támogatással az lenne a cél, hogy a legrelevánsabb problémák mellett egy globálisan is versenyképes gazdaságot építsen fel az EU, ezért a beruházási tervekben számít, hogy erősítsék a tagállam növekedési potenciálját, a munkahelyteremtést, a gazdasági, társadalmi és intézményi ellenálló-/alkalmazkodóképességet, elérjék a klímapolitikai célkitűzéseket, de azt is figyelik, hogy egyetlen beruházás (például vasútépítés) se okozzon jelentős kárt a környezetben.

Mit néz Brüsszel?

A beérkezett terveket a Bizottság értékeli, majd azokat átadja az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A bizottság az értékelésében nézi

  • a tervek relevanciáját (mennyiben vannak összhangban az uniós célkitűzésekkel),
  • a hatásosságot (gazdasági és társadalmi hatás),
  • a hatékonyságot (költségek megalapozottsága, korrupció, csalás, összeférhetetlenség feltárása, megelőzése),
  • a koherenciát (beruházások és reformok koherens jellege).

A Tanács a Bizottság javaslata alapján fogadja el a terveket, de ha megalapozatlannak látja azokat, akkor azok elfogadását és kifizetését felfüggesztheti. A támogatások esetében évi kétszeri kifizetések lesznek, azaz a tagállamoknak évente kétszer kell jelenteniük a tervek végrehajtásáról.

El lehet mismásolni a társadalmi egyeztetést?

A magyar kormánnyal szemben megfogalmazódott kritika, hogy nem bocsát elegendő információt a gazdasági és társadalmi szereplők számára és az uniós források elköltési tervéről az érintettek nagyon keveset tudnak. Az érdemi egyeztetések szükségességére vonatkozó kérdésre a Bizottság szakértői elmondták, hogy az RRF-ről szóló rendelet elvárja a tagállamok kormányaitól az érdemi társadalmi egyeztetést is az érintettekkel (civilekkel, önkormányzatokkal, érdekképviseletekkel, gazdaságági szereplőkkel). Erről a tagállamoknak egy összefoglalót is csatolniuk kell a benyújtott tervekhez. Ha ezt nem teszi meg egy kormány, akkor azt a tervet nem lehet a Tanácsnak elfogadásra javasolni.

Magyarország november 20-án nyújtotta be az előzetes tervét, azóta a Bizottság szerint folyamatosak az egyeztetések annak érdekében, hogy április folyamán olyan tervet nyújthasson be Magyarország, ami minden szempontból megfelel a jogi, illetve az Európai Bizottság és a Tanács elvárásainak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Lehner.geza@gmail.com, 2021.02.19 10:43

..."hogy egyetlen beruházás (például vasútépítés) se okozzon jelentős kárt a környezetben.." Ez nyilván a Budapest-Belgrád vasútvonalra vonatkozik, amit nagyon szeretnének megakadályozni, mert a nyugati kikötők helyett mi keresnénk a tranziton. Ez a "segítség" egyértelműen a gyarmatosítás újabb eszköze és semmiképpen nem azt célozza, hogy jobban erősítse Keletet, mint Nyugatot.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2021.02.18 17:23

Mit néz Brüsszel?
Semmit.
Esetleg a szemhéját, belülről.
-----
A fideszt nem baxxák ki a néppártból.
A nagy kamu hangzatok ellenére minden pénzt odaadnak Orbánnak.
Az EU ugyanazt csinálja mint a magyar politikusok.
Hazudnak, s úgy tesznek, mintha tennének valamit a korrupció ellen.
Mostanra már nálam is megbukott az EU.
Ha most lenne egy szavazás az EU bomlására, megszavaznám.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html