Tíz év pereskedés után bukott a magyar állam, százmilliókat fizethet

Tíz évvel a sanghaji világkiállítás kapuzárását követően lezárult a rendezvény magyar pavilonjának ügye is. A kivitelező és a pavilont működtető magyar-kínai cég pereskedése több száz millió forint pluszkiadást okozott a költségvetésnek.
Szakonyi Péter, 2020. január 15. szerda, 15:56
Fotó: MTI Fotó - Trebitsch Péter.

Elkészülhet a végszámla a 2010-es sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának kiadásairól. A közel tízéves késlekedés oka roppant egyszerű: eddig tartottak a zárást követő perek a magyar állam és a magyar részvételt bonyolító cégek között. A bírósági ügyek utolsó fejezete tavaly év végén zárult le, s ezek több százmillió forinttal növelték a végső számlát. A "gyorsmérleg" még így is kedvező, mindössze 3 milliárd forint alatti összeget mutat, miközben a milánói expo ennek háromszorosába "fájt", az idén kezdődő dubaji pedig minimum a sanghaji kilencszerese lesz majd.

Mi tartott tíz évig?

A 2010 májusában kezdődött expo magyar pavilonjának terve a korábbi kiállításokhoz hasonlóan vihart kavart itthon. Az épület elkészítésére és a fél évig tartó üzemeltetésre a Genexpo 2010 Hungary Kft. kapott megbízást. A cég még 2009-ben nyerte meg a rákövetkező évben megtartott Sanghaji Világkiállítás 1000 négyzetméteres pavilonjának kivitelezéséről és hat hónapon át tartó üzemeltetésére kiírt nemzetközi tendert. Az akkori pályázattal egyszerre nyerte meg a hivatalos magyar részvétel kulturális programjainak megszervezéséről és lebonyolításáról, valamint sajtó- és PR tevékenységeinek ellátásáról szóló feladatokat is.

A Genexpon kívül másik két szereplő is adott be pályázatot, a Mac-Line Hungary Kiállításszervező Kft. (az Expo Zaragoza 2008 Szakvilágkiállítás magyar pavilonjának üzemeltetője) és a MAHIR kiállítás és rendezvény Kft. A Genexpo Kft. által megnyert pályázatot követően egyébként egyikük sem emelt kifogást, egyik sem fordult jogorvoslatért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.

A szerződés szerinti vállalkozói díj keretösszege bruttó 2,6 milliárd forint volt, amelyből végül csak 2,1 milliárdot használtak fel - de a kiállítást követő összegzés szerint ebből csupán 1,65 milliárdot fizettek ki a résztvevő fővállalkozóknak illetve a Genexpo alvállalkozóinak. Az akkori sajtó bő terjedelemben számolt be a sanghaji üzemeltetést végzők sanyarú helyzetéről - értsd nem kaptak fizetést - és arról is, hogy akadozott a pavilon működése.

Az alkalmazottak figyelmeztető sztrájkot is tartottak, sőt komolyan felvetődött a pavilon idő előtti bezárása is. Az akkori kormánysajtó hevesen támadta a még MSZP-SZDSZ-kormány által jóváhagyott terveket és a kivitelezést is. Ugyanakkor a sanghaji világkiállítás magyar pavilonja nem lehetett annyira csapnivaló, hiszen a tervezett 1,7 millió látogató helyett jóval több mint 5 milliót fogadtak, és az 1931-ben alapított párizsi székhelyű Bureau International des Expositions (BIE) (a Nemzetközi Kiállítások Szervezete) független szakmai bíráló bizottságától elnyerte a dizájn ezüst díjat. Egyértelmű sikert aratott a pavilon fő attrakciója a Gömböc, amelynek nemzetközi karrierje is ott indult.

Zárás után nincs zárás

A pénzügyi viták eredményeként végül a kormány 451 millió forintot nem fizetett ki a benyújtott számlákból, majd hosszas vizsgálódás és egyezkedés kezdődött. A Genexpo 2010 Hungary Kft. az alvállalkozók részére engedményezett 350,6 millió forintos követelést, amelynek egy részét a Magyar Állam közvetlenül kifizette néhány alvállalkozónak és azok alvállalkozóinak. Így jutottak pénzhez például azon művészek, akik a kulturális programokon vettek részt Sanghajban. Kifizetetlen maradt viszont egy 360 milliós "csomag".

Ennek kétharmadát egy alvállalkozó külön eljárásban perelte az államtól, harmadát pedig a Genexpo. Az utóbbi per még 2017. év végén, az előbbi pedig tavaly decemberben zárult le - immár jogerősen. A költségvetés kiadása így a 360 millió forint kamatokkal növelt összege volt - ami több, mint félmilliárdot tett ki. A perek elhúzódásában bizonyára szerepet játszott az is, hogy a Genexpóra pénzügyi visszaéléseket is megpróbáltak rábizonyítani. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is hosszasan vizsgálódott az ügyben, de végül semmit nem tudtak bizonyítani.

A korábban tervezett 3,2 milliárdnál olcsóbb lett végül a 2010-es világkiállítási részvétel Sanghajban - ez még akkor is igaz, ha a 2,3 milliárdos számlához hozzácsapjuk a kamatokat. A nagy reményekkel indult és botrányokkal teletűzdelt milánói expó 2015-ben hatmilliárdos költséggel indult, de a "sámándob" néven megismert magyar pavilon hazahozatala majd Karcagon történő felállítása további milliárdokkal dobta meg ezt az összeget. A végszámla mindezekkel együtt könnyedén elérheti a 10 milliárdot is. Ennek éppen kétszeresébe fáj majd a dubaji kiállítás magyar pavilonja. Az idén októberben nyíló expo "belépődíja" már most 21 milliárd forint, s ki tudja mennyi lesz a végösszeg.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Remete53, 2020.01.15 17:25

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.01.15 17:08

Ez a nép még mennyit tűr el ennek a rohadék politikai körnek?
Lepusztult egészségügy
Lepusztult nyugdíjrendszer
Lepusztult oktatás
Tönkretett nép.
És ez a mocsok politikai kör amit nem ellop, azt büntetésre, kártérítésre fizeti ki.
És ezt a nép hagyja.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html