Nem forog veszélyben a 2014-2020-as uniós ciklus hazai projektjeinek brüsszeli ellentételezése a Sargentini-jelentés miatt, és várhatóan 2021 és 2027 között sem csökken érdemben a magyar vállalkozások számára elérhető keret - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója.

A Magyarországnak járó uniós források átutalása a Sargentini-jelentéstől füg­get­­len, eu­ró­pai uniós jogszabályok alapján történik. Átmenetileg elő­fordulhat, hogy nagyobbra nyílik az olló a kifizetések és a tényleges lehívások között, ennek azonban a finanszírozás szempontjából a ciklus egészét tekintve nincs különösebb jelentősége - tette hozzá utalva arra Reuters-értesülésre, miszerint jövőre tolódhat egy idei EU-pénzek kifizetése.

A gazdasági napilap azzal kapcsolatban is megszólaltatott szakértőket, hogy gondot okozhat-e a magyar költségvetésnek, hogy előre finanszírozott bizonyos kiadásokat, amelyek így nem folynak be időben a költségvetésbe, növelve annak hiányát.

Nincs itt semmi látnivaló

Ha az EU-források az idei évben eddig megfigyelt trendeknek megfelelően csordogálnak a költségvetésbe, akkor a pénzforgalmi hiány a GDP 5 százaléka felett lehet - nyilatkozta Kovács Mihály, az OTP Bank elemzője. Az uniós módszertan szerinti elszámolást (ESA) ez nem befolyásolja.

Virovácz Péternek, az ING Bank vezető elemzőjének számítása szerint az eddigi 1650 milliárd forint hiány további 600-800 milliárd forinttal egészülhet ki év végéig, így nagyságrendileg a tavalyival megegyező lehet a pénzforgalmi hiány.

Az EU-s büntetés, ha lesz, az ismert vitás tételek alapján 100 milliárd forint lehet. A magas pénzforgalmi hiány az államadósságra is hatással van, hisz a kormányzatnak finanszíroznia kell a szóban forgó összeget. Ugyanakkor a szokásos módszerekkel, például az állampapír-kibocsátás visszavágásával elérhető a 73,2 százalékos adósságráta év végére.

A fotó forrása: Szabó Dániel