Segít a kormány a jegybanknak?

Az infláció mellett az eurózónás aggályok befolyásolhatják a magyar monetáris politikát a következő hónapokban. Ám sem a további lengyel kamatemelés lehetősége, sem a Széll Kálmán-terv intézkedéseinek csúszása nem hathatja meg az MNB-t a lapunk által megkérdezett elemzők szerint.
NAPI, 2011. április 18. hétfő, 17:24
Fotó: Napi.hu

A jegybankelnök újra hangsúlyozta a kamatdöntés során, hogy a jelenlegi kamatkondíciók mellett elérhető 2012 végére az inflációs cél, de a szakértők szerint a kockázatokról továbbra sem szabad megfeledkezni. Két főbb kockázat övezi a a lapos kamatpályát jelenleg, ami emelésre késztethetné a jegybankot - véli Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Ha a görög és a portugál adósságproblémákkal kapcsolatos hírek nagyobb hullámban érkeznek, az a kockázatkerülés előretörésével a magyar árazást is negatívan befolyásolhatja. Ennél nagyobb kockázat rejlik az inflációs folyamatokban: ha az élelmiszerek drágulása nem lassul és ez párosul a fenti nemzetközi eseményekkel, akkor a nyáron már léphet a jegybank.

Ugyanakkor, vágásra is hasonló esélyek mutatkoznak. Ha a 2012-es költségvetésbe sikeresen átemelik a Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram intézkedéseit, ami nyomán erősödik a forint és a hitelminősítők is leszedik a negatív előjeleket a magyar megítélés mellől, akkor az utolsó negyedévben jöhet egy vágás - véli a szakértő.

Nemzetközi fronton esetleg a lengyel kamatemelés hozhatná zavarba az MNB-t, de ezt nem tartják valószínűnek a szakértők. A lengyel jegybank április elején 4 százalékra, összesen két lépésben megemelte az alapkamatot és a várakozások szerint további szigorítás sem zárható ki, mivel az infláció márciusban 4,3 százalékra gyorsult.  A lengyel jegybank emelési ciklusa Magyarországon már lezajlott november-január folyamán, miközben a költségvetéssel kapcsolatos aggodalmakat ott még nem kezelték - érvelt Samu János, a Concorde elemzője

Hazai fronton pedig esetlegesen a Széll Kálmán Tervvel kapcsolatban, a tervek gyakorlati megvalósítása és a felpuhulás kapcsán hangoztatták kételyeiket legtöbbször a szakemberek itthon és külföldön is. Felmerülhet az az aggály, hogy a kormány nem fogja tudni tartani azokat, a Széll Kálmán Tervben lefektetett lépéseket, melyek kidolgozását július elsejére ígérte. Ebben az esetben ugyanis elképzelhető, hogy az ország megítélésének romlása esetleg kamatemeléshez vezetne. Ám ezt a forgatókönyvet sem tartják reálisnak a szakértők.

Egyrészt, mert nem valószínű, hogy csúsznának az intézkedésekkel, a kormány elkötelezett abban, hogy mindenképp kikerüljön Magyarország a túlzott deficit eljárás alól - véli Suppan. Több lépéshez nem is kell megszorítás - ilyenek például az aktív munkapiaci eszközök, ahol uniós pénzeket használna fel a kormány, az elköteleződést pedig jól mutatja, hogy az állami béreket jövőre is befagyasztják és az intézmények kiadásai is csak az infláció mértékével növekedhetnek jövőre a konvergenciaprogramban lefektetettek szerint. De ha mégis szükség lenne bármilyen lépésre, a kabinet találna újra 250 milliárd forintot amit zárolhatnak - fogalmazott a Takarékbank elemzője.

A forintot illetően sem lát kockázatokat a szakértő. Ahhoz, hogy az MNB döntései során figyelembe vegye az árfolyam alakulását arra lenne szükség, hogy a kurzus tartósan - 2-3 hónapon keresztül - 260 alá, vagy 280 fölé kerüljön és ennek számottevő inflációs hatása legyen - véli a szakértő.

HOZZÁSZÓLÁSOK