Sertéspestis: nagyobb a baj, mint gondolták?

A Kínát sújtó afrikai sertéspestis ázsiai elterjedésének kockázata miatt rendkívüli ülést hívott össze az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), hogy a tíz érintett országgal közösen kidolgozzák és életbe léptessék a járvány elterjedését célzó akciótervet.
Dzindzisz Sztefan, 2018. szeptember 5. szerda, 13:28
Fotó: AFP

Kína, Kambodzsa, Japán, Laosz, Mongólia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Thaiföld és Vietnam állategészségügyi szakértői szerdán ültek össze háromnapos értekezletre Bangkokban, a FAO regionális székhelyén, hogy áttekintsék a helyzetet és összehangolt, határokon átívelő választ adjanak rá.

Kínában, a világ legnagyobb sertéstenyésztő országában most először jelent meg a betegség. Az első fertőzött állományt augusztus elején fedezték fel, azóta már nyolc másik helyre is eljutott a sertéspestist okozó rendkívüli fertőző vírus. Eddig több mint 40 ezer sertést vágtak le és semmisítettek meg, de félő, hogy a járvány átterjed Délkelet-Ázsia más országaira.

"A régiónak fel kell készülnie arra az erősen valószínű lehetőségre, hogy az afrikai sertéspestis más országokra is átterjed" - mutatott rá az ENSZ szakosított szervezete, arra figyelmeztetve, hogy jelentős fenyegetést jelent a betegség. Kínában öt tartományban fedeztek fel sertéspestises gócokat, a legelsőt az északkeleti Lianoning tartományban. (Bulgária aggódik - kerítést építettek a román határra.)

Ázsiában először 2017 márciusában bukkant fel a betegség, mégpedig a Kínával szomszédos Szibériában. Az először Afrikában csaknem száz éve felfedezett betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű az állatok - Európában a sertések és a vaddisznók - esetében, de kórokozója az embert nem betegíti meg. Az Afrikában, Oroszországban és néhány kelet-európai országban jelenlévő sertéspestis járványokat nehéz megfékezni, mivel nem létezik hatékony védőoltás ellene.

A sertéspestis járványt csak nagyon szigorú igazgatási és rendészeti intézkedésekkel lehet megállítani, az állattenyésztőknek pedig hatalmas anyagi veszteségeket okoz, hogy egyebek között meg kell semmisíteni a fertőzött állományt, fertőtleníteni kell a telephelyeket és hosszú ideig nem forgalmazhatják termékeiket.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2018.09.05 18:04

Nem szeretném a migránskérdést és a kampányt ide citálni, de pont ez az az ügy, amikor kerítést kellene építeni. Szerintem a megoldás:
Románia felé egy 1-1,2 m magas kerítést, ami sokkal olcsóbb és még őrizni sem kellene. A betegséget elsősorban a vaddisznók terjesztik és ahol tudják továbbítják a házi állománynak. De a vaddisznók sem védettek, a fertőzött területeken a vaddisznó populáció gyakorlatilag 100%-a kipusztul. Ez szintén már önmagában indokolja, hogy a román oldali állatokat kizárjuk. Ha elmúlik a járvány, akkor meg lehet bontani a kerítést mondjuk km-ként pár méteren, hogy az állomány tudjon vándorolni.
Már nálunk is megjelent a járvány, ami még kezelhető. Ugyanakkor komoly veszélye van, hogy a román tömeges betegedés az átterjedése mértéke miatt, akár a teljes magyar sertéságazatot, vagy akár csak a vaddisznóállományt lenullázhatja.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2018.09.05 14:56

Cikkíró tájékozatlan, nem tudja, hogy a szomszédos Romániában már tombol a betegség, 140000 állatot kellett elpusztítani, a dunán fertőzött tetemek usznak, ideje lenne nálunk idejekorán lépni a dologban, amíg nem késő
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html