Sikerült növelni a korrupciós kockázatokat - kemény elemzés a magyar valóságról

Az új közbeszerzési törvény 2015-ös elfogadását a kormány az uniós kényszerrel és az átláthatósággal magyarázta. A kitűzött célokat nem, vagy csak részben sikerült elérni: a Korrupciókutató Központ Budapest elemzése szerint az új törvény a korrupciót és az átláthatatlanságot növeli.
Napi.hu, 2016. július 6. szerda, 07:17
Fotó: Reuters

Magyarországon ma a közbeszerzések közege és a közintézmények vezetőinek "romlott magatartása miatt" hiteltelen a közbeszerzési rendszer, ezért a közérdek azt kívánná, hogy már százezer forintos költségre is nyílt közbeszerzési eljárásokat írjanak ki, ám ez a lépés önmagában blokkolná az állam működést - olvasható a Korrupciókutató Központ Budapest (CRB) nemrégiben publikált tanulmányában, amely a viszonylag új, 2015-ös közbeszerzési törvény működését, hatásait elemzi.

Az új közbeszerzési törvényt elfogadásnak indoka az uniós jogi környezet változása, illetve az a magyar kormányzati szándék volt, hogy a közbeszerzéseket felgyorsítsák. A kormány nem készített előzetes hatástanulmányokat, nem folyatott konzultációkat a közbeszerzési piac szereplőivel, hanem próba-szerencse módszert követett. Jól jellemzi a helyzet, hogy a 2015 novemberi hatályba lépés előtti szeptember 22-én fogadta el az új szabályokat a parlament - olvasható az elemzésben.

Az új közbeszerzési törvény 25 lényegi ponton változott a kutatóintézet elemzői szerint, ebből 11 esetben nem változott a korrupciós kockázat, további kilenc esetben nőtt a korrupció lehetősége és mindössze öt olyan szabályváltozást sikerült azonosítani, ahol csökkent a korrupció lehetősége.

Ami jó irányba változott

Növelte az átláthatóságot és a versenyt, hogy az új törvény bővítette az online elérhető közbeszerzési dokumentumok körét, így például az ajánlatkérő honlapján nyilvánosságra kell hozni a jelentkezők körét, illetve az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzéseket - így azok elvileg bárki számára hozzáférhetőek. A jelentkezők számára pozitív, hogy csökkentek a jelentkezéshez kapcsolódó adminisztratív terhek, a kizáró okokról, illetve az alkalmasságról elég csak nyilatkozniuk - ez így növelheti a versenyt. Ugyancsak javította az átláthatóságot, így mérsékli a korrupciós kockázatokat, hogy az eljárás eredményéről szóló értékelést minden szereplőnek kötelező megküldeni - így a túlárazás valószínűsége és mértéke is csökkenthető.

És ahol nőtt a korrupció lehetősége

Növeli viszont a korrupciós kockázatokat a nyilvánossági értékhatárok felemelése: a szolgáltatás és árubeszerzés esetén nettó 18 millió, építési beruházás esetében pedig nettó 100 millió forint alatt nem kell hirdetményben közzétenni a beszerzést - vagyis nem kell publikálni azt a Közbeszerzési Értesítőben, hanem csak egy összefoglaló tájékoztatást kell kitenni a közbeszerzési hatóság honlapjára. A konkrét eljárást megindító felhívást mindössze három potenciális ajánlattevőnek kell megküldeni, így a sokszereplős verseny azonnal három ajánlatra korlátozódik.

Rövidültek ráadásul a határidők, a két lépés együtt növeli a korrupció lehetőségét - állapítja meg a CRB elemzése. Míg korábban minimum 15 napot kellett adni az ajánlattétel idejére, az új törvény nem szab minimumhatáridőt, ami melegágya lehet a korrupt közbeszerzéseknek.

Az állami támogatásokból megvalósított beszerzéseknél szűkült a közbeszerzési kötelezettség: a korábbi szabályozás értelmében minden olyan szervezetnek, amely bevételeinek legalább 75 százalékát támogatásból szerezte, kötelező volt az értékhatárok figyelembe vételével közbeszerzéseket kiírni. Az új szabályok szerint viszont egy értékhatár alatti beszerzés esetében egy 24,9 millió forintos laptop-vásárlásra nem kell közbeszerzést kiírni, akkor sem ha közpénzből valósul meg.

Elég egy határozat a közbeszerzés megkerülésére

Az új törvényben új kivételként jelent meg a kampányszolgáltatás, így ezekre sem kell közbeszerzést kiírni, függetlenül az értékétől. Az elemzés készítői szerint a kampányszolgáltatások vásárlása közvetítő szervezeteken keresztül bevett és ismert korrupciós gyakorlat Magyarországon, így a mostani változtatás tovább táplálja e korrupciós módszert.

Szintén növeli a kockázatokat, hogy a kizárólagos jog alapján nyújtott szolgáltatások esetében nem kell közbeszerzést folytatni: azonban míg korábban kizárólagos jogot csak jogszabály adhatott, ma már elég egy hatósági határozat.

Szigorodtak meg nem is a összeférhetetlenségi szabályok

Felemásan változtak az összeférhetetlenségi szabályok: bővült azon közjogi méltóságok köre, akik, illetve akik hozzátartozói tulajdonában lévő szervezet összeférhetetlen, ugyanakkor a polgári törvénykönyvben a  hozzátartozói kört is módosították a közjogi méltóságok "közös háztartásban élő" hozzátartozóira, ami egyértelműen jóval megengedőbb szabály, mint ami az eredeti változatban volt, amikor is a hozzátartozókat kizárták függetlenül lakhelytől. A kutatók szerint ez a lépés nyilvánvalóan növeli a politikai korrupció lehetőségét.

HOZZÁSZÓLÁSOK